Újranyitották Dachaut - de sajnos nem azért, hogy a multikultit kiagyalókat és a pusztító eszmét Európára szabadítókat szállásolják el benne egy kis önkritika-gyakorlást elősegítendő. Helyettük az ő "termékeik", Európa elpusztítói élősködhetnek mostantól a tábor melléképületeiben. A terv ugyanis annyira jól sikerült, hogy lassan már nincs hol elszállásolni a vén kontinens életébe a "színességet" elhozó egyedeket.

És persze megint van, aki tapsol nekik, ezúttal nem más, mint egy "túlélő" - aki most, évtizedekkel az eset után is újra igazolja, mennyire helyesen jártak el azok, akik annak idején megismertették vele e létesítményt...

Alább olvasható Marceline Loridan-Ivens franciaországi filmrendező nyílt levele:

Európa, szeretlek! Szép kontinensünkön újra megnyílnak a lágerek? Igen, de most egy jó ügy szolgálatában.

Férfiakat és nőket helyeznek el bennük. Táplálják és gondozzák őket. Nincs kápó, se őrszemélyzet, helyettük figyelmes önkéntesek.

Az arany Nyugatra jöttek, a végtelen tengeren keresztül, cipelve magukkal bánatukat és rémálmaikat. Nyomorukat és reményeiket.

Tárt karokkal fogadjuk őket, távoli testvéreinket, akik kenyeret és védelmet keresnek.

A gazdag Nyugat most lemoshatja történelme legvéresebb bűneit. Barátaim, menekültek, üdvözöllek benneteket az “én lágeremben”. Rég vártam rátok…

(Le Monde - Vágólap nyomán)