Amióta a paksi bővítést aláírták, azóta elsősorban azzal támadják a beruházást, hogy a megújuló energia egyre gyorsabban terjed. Viszont az energetikai szakmán belül arról is folyt a vita, hogy az orosz reaktorokat egy másik atomerőmű-gyártó révén ki lehetett volna-e váltani. Az alábbi összeállítás sorra veszi a más atomerőmű-gyártók által kínált erőműveket.

Miért az oroszok?

A paksi bővítésnél elsősorban ún. nyomottvizes erőművek jöhettek szóba. Erre a típusra több gyártó is van, az egyik az orosz. Annak, hogy az oroszokat választották ki, több oka is lehetett. A meghatározó ok valószínűleg pénzügyi jellegű volt.

Az oroszok jelenleg azért tudnak sok atomerőmű-építést elnyerni és bevállalni, mert a jelentősebb gyártók közül egyedül ők tudnak pénzügyi hitelt adni az ajánlataik mellé. Mivel ez kedvezőbb kamatozású, mint a nemzetközi pénzpiacokról felvett pénz, ezért így az ő ajánlatuk akkor is olcsóbb, hogyha esetleg valamelyik gyártó magát az erőművet olcsóbban építené fel. Ez önmagában egy nagyon nyomós érv lehetett az oroszok mellett, mivel akkoriban az ország pénzügyi helyzete nem volt erős, ami miatt drágábban tudtunk volna a piacról hitelt felvenni.

Egy másik jelentős érv az orosz technológia mellett szakmai jellegű lehetett: mivel a jelenleg működő paksi blokkok orosz eredetűek, ezért a magyar nukleáris szakmának az orosz technológiával van szakmai tapasztalata.

Egy harmadik érv a beszállítók kérdése. Az oroszok elvileg vállalták, hogy a munka 40 százalékát magyar beszállítókkal fogják elvégeztetni. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eurómilliárdokkal pörgethetné a magyar gazdaságot. A többi gyártó esetén ilyen vállalásról nem tudunk. Van olyan szakember, aki szerint a többi gyártó nem is tudna ilyen vállalást tenni, mivel azoknak magasabbak a minőségi követelményeik.

Viszont a beszállítók terén felmerült egy probléma: az EU ugyan engedélyezte a beruházást, de előírta, hogy a beszállítók nagy részét nemzetközi tenderen kell kiválasztani. Ezért a külföldi beszállítók elnyerhetik a munkákat a magyarok elől.

Az EPR

Az orosz reaktorok mellett egy másik esélyes befutó a francia EPR lehetett volna. A franciák az EPR tervezésekor a méretgazdaságosságra alapoztak. Műszaki számításokkal igazolható, hogyha a tervezőasztalon egy atomerőmű teljesítményét növeljük, akkor a beruházási és az üzemeltetési költségek nem nőnek olyan mértékben, vagyis az erőmű versenyképesebb lesz. Ezért a franciák megtervezték a jelenlegi piacon kapható legnagyobb teljesítményű atomreaktort. A franciák számításai szerint az EPR 20 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési és 15 százalékkal alacsonyabb üzemanyag-költséggel termeli az áramot, mint a rivális típusok.

Ugyan a francia fejlesztés jónak hangzik, de a gyakorlatban gond van a kivitelezéssel. Az elmúlt 15 évben, ahol EPR reaktorok épültek, ott mindenhol több év határidőcsúszás következett be. Ez magával vonta a kivitelezési költségek növekedését is. Jelenleg sokkal kevesebb EPR típusú reaktor épül, mint orosz.

Egy másik probléma az EPR esetében, hogy egyes műszaki szakemberek véleménye szerint „túl nagy”. A teljesítmény ugyan az erőmű méretgazdaságosság szempontjából kedvező, viszont az áram szállítása szempontjából nem, mivel a nagyobb teljesítményt nehezebb a fogyasztókhoz eljuttatni, mert több fogyasztó kell a teljesítmény felvételére.



EPR típusú atomerőmű

Forralóvizes atomerőművek

A napjainkban a leginkább elterjedt atomerőmű-típus a nyomottvizes erőmű. Viszont van egy másik típus is, ami nagy számban elterjedt, a forralóvizes erőmű. Annak ellenére, hogy a nyomottvizes erőművek elterjedtebbek, a forralóvizesnek meg vannak az előnyei a gyakoribb típushoz képest.

A forralóvizes atomerőmű egyik fő előnye a nyomottvizeshez képest az, hogy egyszerűbb. Ennek az a fő oka, hogy nincs szükség gőzfejlesztőre. A nyomottvizes erőművek esetén a reaktort nagy nyomás alatt tartják, ami miatt nem fejlődik benne gőz. Ezért a gőzturbinákhoz szükséges gőz elállítására külön gőzfejlesztő szükséges, amibe alacsonyabb nyomású vizet pumpálnak. Ezzel szemben a forralógőzös erőművek esetében a gőz közvetlenül a reaktorban keletkezik, amit utána a gőzturbinára vezetnek.



Forralóvizes erőmű működését bemutató ábra

Az egyszerűbb szerkezetnek több előnye is van. Egyrészt csökkenti a beruházási költséget. Másrészt nagyobb a hatásfok is. Emellett a gőzfejlesztő hiánya a működtetést is egyszerűsíti. Egy forralóvizes erőművel könnyebben lehet követni a villamosenergia rendszer terhelésének változását.

Az előbbi előnyök ellenére van akadálya annak, hogy ez a típus kiszorítsa gyakoribb nyomottvizest: a fukusimai katasztrófánál ilyenek szenvedtek balesetet. Ez ráveti az árnyékát a technológiára. Viszont az a tényező a biztonsági szempontból a típus mellett szól, hogy a kevesebb berendezés miatt egyszerűbb üzemeltetni.

További érv a típus ellen, hogy jelenleg csak egy komolyan vehető gyártó van, ami árul ilyen erőművet, habár a GE-Hitachi jelenleg nincs elárasztva megrendelésekkel.

CANDU reaktorok

A nyomottvizes és a forralóvizes típusok mellett egy másik típusa az atomerőműveknek a CANDU, ami kanadai eredetű. Ilyen reaktorokból a világon jelenleg több mint 30 üzemel, ami jelentős, de közel sem akkora, mint a nyomottvizesek esetében. Ennek a típusnak megvannak az előnyei és hátrányai is a más típusokhoz képest, ezeket alább részletezzük.

A kanadai reaktorok egyik fő előnye, hogy lehetséges természetes uránnal üzemeltetni. Ezért olcsóbb belé az üzemanyag, mint egy tipikus atomerőműnél, ugyanis azokhoz dúsított urán szükséges. Ez ellátásbiztonsági szempontból is előny. Egy másik előny az, hogy ezt a típust szinte megállás nélkül lehetséges üzemeltetni, mivel az üzemanyag cseréjéhez nem kell leállni.

Viszont a legújabb CANDU reaktoroknak nagyon magas a beruházási költségük. 2009-ben a kanadaiak úgy döntöttek, hogy nem építenek újabb CANDU reaktort, mivel már a tervezéskor elszálltak a költségek. A kanadai AECL vállat 26 milliárd kanadai dollárra becsülte egy új erőmű költségét. Ez húsz évre elvitte volna Ontario tartomány nukleáris költségvetését.

Kína 2016-ban vegyesvállalatot alapított kanadaiakkal a CANDU továbbfejlesztett változatáról.

(Olvasónktól, források itt.)

Előzmények:

- Energetikai technológia és energiapolitika

- Energetikai technológia és energiapolitika (II. rész)