A G20-ak február végi találkozójáig eldőlhet, hogy mely országok járulnak hozzá az IMF európai válságkezelő alapjához. A Reuters beszámolója szerint mostanáig több ország - Brazília, Ausztrália, Japán, Indonézia és Dél-Korea - jelezte, hajlandó kvótáján felül befizetni az alapba. A hozzájárulás feltétele, hogy az eurózóna-tagországok is mélyebben nyúlnak a zsebükbe, és az ESM méretét a piaci elvárásokhoz igazítják.
A márciustól életbe lépő Európai Stabilitási Mechanizmus rendelkezésére a hivatalos tervek szerint 500 milliárd eurót bocsátanak, ám a szakértők úgy vélik, további 250 milliárd euró kellene ahhoz, hogy az ESM megfelelő védelmet nyújtson az európai bankrendszer számára. A többlet-befizetés javát Németországnak kellene állnia, ám a német közvélemény már most elégedetlen a válságkezelés rá eső terhei miatt.
Az elégedetlenkedőknek várhatóan a görögöket dobják majd koncul, a legújabb hírek szerint ugyanis Brüsszelből kinevezett (német?) biztost ültethetnek a görög kormány nyakára, hogy a költségvetési döntéseket felügyelje. Ezzel megnyugtathatnák a német közvéleményt, amely egyre hangosabban elégedetlenkedik amiatt, hogy a pénzügyi segélyek ellenére csak romlott a helyzet a csőd szélén egyensúlyozó Görögországban.
Az IMF számításai szerint 600 milliárd dollárt kellene az európai válságkezelő alapba összegyűjteni, hogy mindenki megnyugodhasson. Ehhez az önként jelentkezőkön túl az USA szerepvállalására is szükség lenne, ám Obama a választások előtt várhatóan nem kockáztatja meg, hogy a republikánusok kezébe muníciót adjon, így a huzavona legfeljebb arra lesz elég, hogy döntéshelyzetbe kényszerítse a felelősség elől mostanáig kitérő Németországot.
(Ecoline)