Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakának nyitónapján, hétfőn napirend előtt arról is beszélt, hozzá kell nyúlni a magánnyugdíj-rendszerhez, ha Brüsszellel októberben nem sikerül elfogadtatni a reform költségeinek elszámolhatóságát.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten jelentette be, hogy a magyar kormány a jövő évi költségvetés tervezésénél tartja magát elődje vállalásához, a háromszázalékos hiánycélhoz. Akkor piaci elemzők hiányolták, hogy a kormányfő nem erősítette meg minisztere bejelentését.
A parlament őszi ülésszakának nyitó napján Orbán Viktor megtette ezt, ám arról is beszélt: „Az nem megy, hogy 300-400 milliárd forintot teszünk be a magánnyugdíj-pénztárakba, és közben tartjuk a háromszázalékos hiánycélt".
Magyarország - több más hasonló helyzetű állammal együtt - szeretné elérni, hogy Brüsszel felhalmozási tételnek ismerje el azt az évi több százmilliárd forintot, amit az állam a magánnyugdíj-pénztári befizetések ellentételezésére költ.
A modell lényege, hogy a fiatal korosztályok kötelezően, az idősebbek pedig választhatóan nyugdíjjárulékuk egy részét nem a társadalombiztosításnak, hanem magánpénztáraknak fizetik be. Mivel az összeg hiányzik a már nyugdíjban lévők ellátásának kifizetésénél, az állam ezt a tételt megtéríti az állami nyugdíjalapnak. (Az állam a reform hívei szerint annyit nyer az ügyleten, hogy később, amikor a „magánnyugdíjasok" elérik a korhatárt, nyugdíjuk nagy részét már nem az akkori fiatalok befizetéséből, hanem saját korábbi megtakarításaikból fedeznék.)
A Horn-kabinet alatt bevezetett modell kilenc európai országban működik, a svédeknél például egy százalékkal csökkentené a hiányt, ha az állami „pótlást" nem kellene a kiadások között elkönyvelni. Magyarország másfél százalékot „nyerne", ha az unió elfogadná a kilencek kezdeményezését.
Orbán reményét fejezve ki, hogy októberben az Európai Unió támogatja ezt, egyébként sürgősen át kell tekinteni a magánnyugdíj-rendszert - fogalmazott a kormányfő.
(Heti Válasz)