A Népszabadság mai cikke következik arról, hogy a franciák továbbra is igen keményen fellépnek a cigányokkal szemben. Nekik, úgy látszik, szabad nem csak hogy államelnöki szinten kifejezetten nemzetbiztonsági kockázatnak nevezni őket (ami azért nem piskóta!), hanem tevékenyen fel is lépni ellenük. (Korábbi, kapcsolódó cikk ITT.)

Brüsszel, ahogy régebben is, most is szemet huny az események felett, ahogy az a cikkből (is) kiderül. De, persze, Orbán nem kap az alkalmon, és nem használja hivatkozási alapként a cigányellenes bekeményítéshez, ahogy egy normális, hazafias politikus tenné. Tetszettek volna forradalmat csinálni, kedves szavazók...

Az anyag kitér arra a Viviane Redingre, akit anno Sarkozy úgy „szerelt le”, hogy megemlítette neki, szívesen átadja Luxemburgnak (Reding országának) a kiutasított cigányokat. Természetesen „valamiért” nem kapott az alkalmon Reding, és szupergyorsan elkussolt. Más f@szával a csalánt, ugyebár... Sajnos ezt a véresszájú rajvédők kettős mércéjét csodásan eláruló esetet a Népszabadság nem említette meg (nem csodáljuk, ismerve a lap rajvédőségét...)

A lapban megjelent egy másik, kifejezetten korrekt és elolvasásra érdemes cigánytémás cikk is (Az meneküljön, aki dolgozik? - Az ügy: A térség, ahol senki sincs már biztonságban). Valamilyen okból az online verzióban ez nem jelent meg. Tán csak nem szándékosan maradt ki? Megértenénk... mindenesetre, ha estig nem kerül ki az anyag, akkor beszkenneljük; addig is, mindenkinek ajánljuk a 4. oldal fellapozását.

A cikk:

Brüsszelt már nem érdeklik a romák
A kiutasítások folytatódnak, az uniós kérésre módosított törvény is szabat kezet ad a hatóságoknak
Franciaország továbbra is szisztematikusan kiutasítja a romákat, és ezzel több ponton is megsérti az uniós jogszabályokat, fittyet hányva az Európai Bizottságnak tett ígéretére – figyelmeztet most közzétett jelentésében a Human Rights Watch emberi jogi szervezet. A brüsszeli bizottság azonban sokat vesztett a harci kedvéből, és ezúttal a „nem a mi dolgunk” érveléssel próbálkozik.

– Nagyon reméljük, hogy az Európai Bizottság újra megvizsgálja a franciaországi helyzetet, és végre komolyan veszi a szerepét – mondta lapunknak Judith Sunderland, a Human Rights Watch elemzője, a tanulmány szerzője. Az emberi jogokért küzdő független szervezet egyáltalán nem ért egyet az EU megállapításával, miszerint a módosított, ez év júniusában hatályba lépett francia törvény immár tiszteletben tartja a vonatkozó uniós irányelvet: a jelentés ezt tételesen cáfolja. Ami a számokat illeti, a francia hatóságok csak az idei első negyedévben 4714 romániai és bulgáriai romát tessékeltek ki, szemben a tavalyi összesen 9500-zal.

Ám Brüsszelben megváltozott a hangnem. Az alapjogokért felelős EU-biztos, Viviane Reding tavaly valósággal nekiment Franciaországnak, amely szerinte csupán azért utasítja ki egy másik tagállam polgárait, mert egy etnikai kisebbséghez tartoznak.

– Azt hittem, Európának a második világháború után nem kell újra ilyen helyzetet megélnie – tett nagy vihart kavaró kijelentést.

Ezzel szemben Reding szóvivője, Matthew Newman a Népszabadságnak most arról beszélt, hogy a francia kormány (a brüsszeli bizottság kérésére) megváltoztatta a törvénykezést, és az új verzióban „már benne vannak a megfelelő eljárási garanciák”. A Human Rights Watch jelentésére érdemben nem is volt hajlandó reagálni, mondván, hogy az abban felsorolt esetek még a franciaországi törvénymódosítás előtt történtek. – Különben is, a bizottság egyedi eseteket nem vizsgál, csak szisztematikus eseményeket: Viviane Reding is ezért szólalt meg tavaly – tette hozzá Newman.

Csakhogy az emberjogi szervezet nagyon is rendszeres kiutasításokról számol be, ráadásul a személyek szabad mozgásáról szóló EU-irányelv megsértésével. A francia szabályozás szerint például akkor is hazaküldhető valaki, ha feltételezik, hogy az ország szociális támogatási rendszeréből akar hasznot húzni – az uniós joganyag értelmében viszont bizonyítani kell, hogy igénybe is vette ezeket a támogatásokat. Ugyanígy (a romákkal szembeni) visszaélésekre ad lehetőséget, hogy a francia törvény a kiutasításhoz elegendő oknak tekinti, ha valakit bizonyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az EU-irányelv sokkal szigorúbb és konkrétabb feltételekhez köti az efféle kiutasításokat, amelyekről nem lehet csak a megelőzés céljából határozni.

Sőt azzal, hogy a hatóságok láthatóan a kelet-európai romákat veszik célba, Franciaország megsérti az EU Alapjogi Chartáját is – említ újabb problémát a Human Rights Watch. A charta határozottan tiltja, hogy korlátozzák egy bizonyos etnikai csoport jogát a szabad mozgáshoz.

– Mindkét fél elég megrázó tapasztalatokat szerzett tavaly ősszel. Az Európai Bizottság rendkívül élesen bírálta Párizst, és a francia kormány is erőszakosan reagált. A sok feszültség után a bizottság visszahátrált, és ma már szeretné elkerülni a vitákat – magyarázta Judith Sunderland, miért igyekeznek Brüsszelben elbagatellizálni az ügyet. Ezt ugyanakkor hatalmas csalódásnak nevezte, hiszen az emberi jogokért kiállni mégis csak az Európai Bizottság dolga lenne.