Nem támogatta az Országgyűlés művelődési bizottsága a Független Közmédia Testület ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagjainak jelölését szerdán. /Bővített hír./

Fotók: MTI/Purger Tamás

Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje, Martí Zoltán, a KDNP jelöltje és Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje bemutatkozó meghallgatásukon egyaránt a hitelesség, a szakmaiság és a kulturális értékteremtés fontosságát hangsúlyozták. Mindhárman kiemelték, hogy a jövő közmédiájának a pártpolitikán felül kell állnia.

A képviselőktől végül egyik jelölt sem kapta meg a szükséges támogatást: mindannyian négy igen és hét nem szavazatot kaptak.

Szentkirályi Alexandra (Fidesz), a bizottság elnöke az ülés végén rendkívül önkényesnek és filmszínháznak nevezte, hogy a Független Közmédia Testületbe delegálandó kilenc leendő tag közül sem a szakmai, sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti jelölteket nem sikerült határidőre megválasztani.

Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje bemutatkozásában azt emelte ki, hogy soha semmilyen pártnak nem volt tagja, egész életében a nemzeti összefogást, a pártok feletti egységet képviselte. Elmondta, hogy a Kodolányi János Főiskolán végzett médiaszakemberként, 2000-ben a Magyar Televízióban kezdte hivatását, dolgozott az MTI-ben videószerkesztőként, később céget alapított, egyebek mellett történelmi dokumentumfilmeket és közszolgálati műsorokat készített, nevéhez fűződik a Hagyaték, a Hazajáró vagy a Kárpát expressz című műsor.

Kitért arra is, hogy korábban felkérték az M5 csatigazgatójának, de nem vállalta a feladatot, valamint Balázs Béla-díjra is felterjesztették, amit szintén nem fogadott el. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is: szégyennek, felháborítónak tartja, hogy Balázs Béláról díj van elnevezve.

Moys Zoltán hangsúlyozta: elképzelése szerint a jövő közmédiája olyan tartalmakat gyárt, amely értéket ad, felemeli a lelket, és amely minden magyarnak szól, emellett a médiatörvénynek is megfelel. "Hiszek abban, hogy lehet ilyen tartalmat gyártani" - húzta alá, hozzátéve: a közmédia legyen "iránytű".

A jelölt fontosnak nevezte azt is, hogy a közmédia a hagyományos tévé és rádió mellett egyre inkább nyisson az online tér felé, "vessen be minden innovációt".

Martí Zoltán, a KDNP jelöltje arról beszélt: értékrendje a hazaszeretetre, a hitre és a család fontosságára alapozódik. Fontosnak nevezte a hiteles tájékoztatást, a kulturális értékteremtést, az emberi méltóság tiszteletét a fogantatástól. Felidézte, 2014-ben gyakornokként került a közmédiához, ahonnan 2025-ben igazgatóként távozott. Szavai szerint olyan vezetők kellenek a közmédiába, akik hiteles személyek, megfelelő szakmai tudásuk van, és pártpolitikai csatározásokon felülemelkedve képesek megtestesíteni a nemzet egységét is.

Martí Zoltán visszautasította, hogy a közmédia propagandagyárként működött volna az elmúlt időszakban, mint mondta, ez igazságtalan vád, a ráfordítások nagy része ráadásul inkább a sportcsatornára ment el, nem a hírekre. Megjegyezte, hogy az általa vezetett 48 perc című műsor nem volt "alákérdezős", valamennyi képviselőcsoport tagjai vendégeskedtek a műsorban, és "nem érzékelt kiegyensúlyozatlanságot". Hozzátette: az ő online igazgatósága alatt jelentősen növelték a saját anyagok számát a Hirado.hu-n, és sosem kellett helyreigazítást közölniük a saját tartalmakkal kapcsolatban. A jelölt kiemelte: az újonnan létrejövő testület a közmédia "őrangyala" kell hogy legyen, és szerepet kell vállalnia abban, hogy a megfelelő embereket válasszák ki a vezető pozíciókra.

Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje elmondta, negyven év szakmai múlt áll mögötte, riporteri, műsorvezetői, felelős szerkesztői, főszerkesztői, csatornaigazgatói feladatokat egyaránt ellátott, nemzetiségi, külhoni projekteket vezetett, filmet forgatott az üldözött keresztények életéről is. Nevéhez fűződik a Jónak lenni jó című jótékonysági műsor, amely a legnagyobb büszkesége, és amellyel több milliárd forintot gyűjtöttek össze politikai és értékrendi hovatartozástól függetlenül.

A közmédia feladatáról úgy szólt: a gondolatok szabadságát feltétlenül biztosítani kell, "akár egyetértünk vele, akár nem". Emellett a politikai és gazdasági nyomásoktól függetlennek kell lenni - szögezte le. Siklósi Beatrix kijelentette, elsősorban kulturális területen munkálkodott, így nem tartozott hozzá olyan műsor, amelyet érintett volna a politikai nyomásgyakorlás. Kitért arra is, hogy bár a közmédia kapcsán "mindig a hírről beszélünk", a közmédiában sok más terület van, amelyek fontosabbak. Míg a hírekről ma már nagyon sokféle platformon tudnak tájékozódni az emberek, a közmédia kínál koncertet, operaelőadást, színdarabot, színvonalas kultúrpolitikai vitákat, amelyeket máshol nem kapnak meg a nézők, hallgatók - mondta.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: "Vajon hány fasiszta lenne még elég a Független Közmédia Testületben?"