Kilencven évvel ezelőtt, 1920-ban Dél-Karintia szlovén lakossága arra szavazott, hogy az általuk lakott terület Ausztriához tartozzék. Már csak ezért is itt lenne a legfőbb ideje, hogy Bécs pontot tegyen a terméketlen vita végére, és ne csak engedélyezze, de kötelezővé is tegye az ottani települések nevének feltüntetését szlovénül is – írja az osztrák napilap. Ám az elvárás ma is épp oly reménytelennek tűnik, mint eddig bármikor.
A legnagyobb akadálya mindennek, hogy az osztrák politikusok egyszerűen gyávák ellentmondani a szélsőséges Szabadságpártnak, mely ellenzi a szlovén kisebbségnek nyújtandó legkisebb engedményt is, és hasonlóképp félnek a bulvársajtótól is.
Persze – írja a Der Standard – a tartományi szlovén ernyőszervezetnek, a Karintiai Szlovén Tanácsnak is megvan a maga szerepe a szánalmas ügyben, hisz az abban helyet kapó csoportok szintén késhegyre menő vitát folytatnak, és közülük több, a békesség kedvéért, ellenzi a másutt oly természetes jogoknak még a felvetését is, nemhogy a kiharcolását. Nem is beszélve azokról, amelyek viszont radikálisan nacionalista követelésekkel állnak elő, s melyeknek igazából semmi sem elég.
A szlovén testületek vezetői egyelőre azért vívják csatáikat, hogy kényelmes pozícióik megmaradjanak a nemzetiségi tanácson belül. Ugyanakkor magatartásuk lassan felőrli a szlovén jelenlétet Karintiában, aminek következtében aztán végképp elveszítenek majd mindent, amihez eddig oly makacsul ragaszkodtak.
(Der Standard, Glóbusz)