A horvát legfelsőbb bíróság döntése alapján azok a fogyasztók, akik 2015-ben svájcifrank-alapú hitelüket euróalapúra váltották át, nem követelhetik vissza a semmis szerződési kikötések miatt keletkezett túlfizetés tőkeösszegét, de jogosultak a túlfizetések után járó késedelmi kamatra - jelentette csütörtökön a horvát sajtó a határozatra hivatkozva.
A döntést régóta várták, mert az átváltott frankhitelek ügyében korábban nem alakult ki egységes bírósági gyakorlat Horvátországban: egyes ítéletek a teljesebb kártérítési igényt is elismerték, mások csak késedelmi kamat megfizetését tartották indokoltnak.
A mostani ügy nem azt vizsgálta újra, hogy tisztességtelenek voltak-e a horvát svájcifrank-alapú hitelek egyes szerződési kikötései. A bíróságok korábban már kimondták: a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, valamint egyoldalúan változtatták meg a kamatokat.
A döntés arról szól, milyen további igényt érvényesíthetnek azok az adósok, akik elfogadták a 2015-ös törvényi konverziót. A szabályozás akkor előírta, hogy a bankok az adósok kérelmére kötelesek a svájci frankban vagy svájci frank alapon felvett lakossági hiteleket euróra vagy euróalapúra átváltani.
A bankok szerint a konverzió rendezte az adósok helyzetét, mert a hiteleket úgy számolták újra, mintha azok kezdettől euróalapúak lettek volna. A fogyasztói oldal viszont azzal érvelt, hogy az átváltás nem szüntette meg teljes egészében a tisztességtelen szerződési kikötések következményeit, ezért a korábbi túlfizetések tőkeösszege is visszajárna.
A legfelsőbb bíróság többségi álláspontja alapján a konverziót elfogadó adósok a túlfizetett tőke visszatérítésére nem jogosultak. Megilleti őket ugyanakkor a túlfizetések után járó késedelmi kamat a hitelszerződés megkötésétől az átváltásig, legfeljebb 2015. szeptember 30-ig. A kamat teljes összegben jár, és nem csökkenthető az átváltás során megállapított túlfizetés összegével.
A határozatot a legfelsőbb bíróság kibővített tanácsa hozta meg. A döntés 9:4 arányban született, és négy különvéleményt fűztek hozzá. A különvélemények szerint az átváltást elfogadó hitelfelvevők nem kerültek azonos helyzetbe azokkal, akik nem éltek a konverzió lehetőségével.
A döntés csak azokra az adósokra vonatkozik, akik elfogadták a 2015-ös törvényi átváltást. Akik nem váltották át svájcifrank-alapú hitelüket, azoknak a helyzetét a mostani határozat közvetlenül nem rendezi. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete szerint esetükben már nincs nyitott kérdés a túlfizetések visszakövetelésének jogalapjáról. Legfeljebb a teljes hitelszerződés semmisségének ügye maradt vitás.
Horvátországban a frankhitelesek ügye több mint egy évtizede húzódik. A Frank Egyesület nevű érdekvédelmi szervezet és a fogyasztói szervezetek még 2011-ben indítottak kollektív pert a legnagyobb horvátországi bankok ellen, arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek 2004 és 2008 között nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket az árfolyamkockázatról.
A horvát alkotmánybíróság 2021-ben elutasította hét bank keresetét, és helybenhagyta azt a bírósági döntést, amely szerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, valamint egyoldalúan módosították a kamatokat. A Frank Egyesület akkor úgy értékelte, hogy ezzel megnyílt az út az egyéni kártérítési perek előtt.
A döntés ismertté válása után a Frank Egyesület alkotmányjogi panaszokat helyezett kilátásba. A szervezet szerint a határozat törvénysértő, ellentétes az uniós joggal, és hátrányosan különbözteti meg azokat az adósokat, akik elfogadták a konverziót azokkal szemben, akik nem váltották át hitelüket. Álláspontja szerint a késedelmi kamat a teljes kártérítésnek csak mintegy ötödét teszi ki, a perköltségek kérdése pedig továbbra sem rendezett.
A 2015-ös konverziós törvény miatt több bank nemzetközi választottbírósági eljárást is indított Horvátország ellen. A legtöbb eljárást 2021-ben megállapodással megszüntették. A kivételek közé tartozott a Société Générale és az Addiko Bank. Közülük a Société Générale 2025-ben pert nyert Horvátországgal szemben.
(MTI)
