Az EU kölcsönös segítségnyújtási cikkelye egyértelmű - szögezte le Emmanuel Macron francia elnök szombaton Athénban, miután az unió állam- és kormányfői ciprusi informális csúcstalálkozójukon arra kérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen egy részletes ütemtervet arról: miként tudna működni ez a rendelkezés a gyakorlatban, miután kétségek merültek fel az Egyesült Államoknak a NATO iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnöknek a többi NATO-taggal szembeni bírálatai - miszerint nem hajlandók támogatni az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban -, valamint az év eleji fenyegetései - vagyis hogy Dániától elvenné Grönlandot (vagy éppen felülvizsgálná Falkland-szigetek feletti brit fennhatóságot - a szerk.) -, sürgetővé tették az Európai Unióban, hogy tisztázzák a kölcsönös segítségnyújtási rendelkezések értelmezését.
A NATO 5. cikkén alapuló kollektív védelemmel ellentétben az EU kölcsönös segítségnyújtási cikkét nem támasztják alá műveleti tervek vagy katonai struktúrák. Mindössze egyszer aktiválták, 2015-ben Franciaország kérésére, miután iszlamista támadók 130 embert meggyilkoltak Párizsban.
"A 42. cikk 7. bekezdését illetően számunkra világos, és nincs helye egyéb értelmezésnek vagy kétértelműségnek" - szögezte le a francia elnök Görögországban Kiriákosz Micotákisz miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Macron és Micotákisz egyaránt hangsúlyozta, hogy az EU-s védelmi erőfeszítéseket a NATO kiegészítésének, nem pedig helyettesítésének kell tekinteni.
"Szerintem a NATO-nak és az Egyesült Államoknak elégedettnek kell lennie azzal, hogy Európa komolyan veszi a stratégiai autonómiát és többet fektet a védelembe. Ezzel erősítjük a NATO európai pillérét" - mutatott rá a görög kormányfő.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Cipruson kijelentette az állam- és kormányfőknek, hogy az Európai Bizottság kézzelfoghatóvá fogja tenni ezt a cikkelyt, erre különböző forgatókönyveket dolgoz ki.
Görögország és Franciaország szombaton további öt évvel meghosszabbította stratégiai együttműködési megállapodásukat, és vállalták, hogy szorosabban együttműködnek a védelem területén. A 2021-ben először megkötött stratégiai együttműködés az újabb ötéves időszak lejárta után állandóvá válik. A megállapodás kölcsönös védelmi záradékot is tartalmaz arra az esetre, ha bármelyik országot támadás érné. A két vezető szavai szerint ez része annak az erőfeszítésnek, amely egy katonai és külpolitikai szempontból függetlenebb Európai Unió felé vezet. "Az a célunk, hogy inspiráljuk Európa többi részét is" - mondta Macron.
A francia államfő a görög televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Franciaország Athén mellett állna egy esetleges fenyegetés esetén, például Törökország részéről.
Görögország és Törökország között a Földközi-tenger keleti részének földgázkészletei miatt 2020 nyarán majdnem katonai konfliktus alakult ki. Athén azóta 24 Rafale harci repülőgépet és négy fregattot vásárolt Franciaországtól.
(MTI)
