Meghalt Dick Cheney, az Egyesült Államok egyik leghatalmasabb alelnöke és a "terrorizmus elleni háború" fő alakja, aki "hibás feltételezések" (értsd: szándékos hazugságok - a szerk.) alapján segített az országot az iraki háborúba vezetni. 84 éves volt.

A 46. alelnök, aki George W. Bush republikánus elnök mellett két cikluson át, 2001 és 2009 között szolgált, évtizedekig meghatározó és megosztó személyisége volt a washingtoni politikának. Utolsó éveiben azonban Cheney-t, bár továbbra is keményvonalas konzervatív maradt, nagyrészt kiközösítették saját pártjából, mivel keményen bírálta Donald Trump elnököt, akit gyávának, és a köztársaság történetének legnagyobb fenyegetésének nevezett.

Politikai pályafutásának ironikus befejezéseként utolsó szavazatát a 2024-es elnökválasztáson egy liberális demokratára, Kamala Harrisre adta le, ami tükrözte, hogy a populista Republikánus Párt szembefordult hagyományos konzervativizmusával – írja a CNN.

Szeptember 11. és a "terrorizmus elleni háború"

Cheney a Fehér Házban tartózkodott 2001. szeptember 11-én, amikor a második eltérített repülőgép becsapódott a New York-i World Trade Centerbe. Később elmondta, "azonnal tudta, hogy ez terrorista támadás volt, és az esemény megváltoztatta őt". Ezt követően határozta el, hogy "bosszút áll az al-Kaida által végrehajtott támadásokért".

A Fehér Ház mélyén található bunkerből Cheney irányította a védekezést. Rendkívüli parancsot adott ki, hogy lelőhetnek minden újabb eltérített repülőgépet, ha azok a Fehér Ház vagy a Capitolium felé tartanak.

Cheney agresszív figyelmeztetései (azaz hazugságai) az iraki tömegpusztító fegyverekről, az állítólagos al-Kaida-kapcsolatokról és arról, hogy Szaddám Huszein terroristáknak adhat át halálos fegyvereket, óriási szerepet játszott az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziójának előkészítésében. Kongresszusi jelentések és a háború utáni vizsgálatok azonban rávilágítottak arra, hogy Cheney és más kormánytisztviselők eltúlozták, félreértelmezték vagy nem megfelelően ábrázolták a hibás hírszerzési információkat az iraki tömegpusztító fegyverekről, amelyekről végül kiderült, hogy Irak nem is rendelkezett velük.

Az iraki és afganisztáni konfliktusok eredményezték azt is, hogy az amerikaiak olyan kihallgatásokat alkalmazzanak "terroristagyanús" személyekkel szemben, amit emberjogi szervezetek egyszerűen kínzásnak minősítettek. Cheney azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az olyan módszerek, mint a vízbe fojtás szimulálása, teljesen elfogadhatók.

Trump-kritika és politikai fordulat

Utolsó éveiben Cheney komoly kritikusa lett Donald Trumpnak. 2016-ban még támogatta őt, de amikor Trump 2020-ban nem ismerte el választási vereségét, és ez 2021. január 6-án a Capitolium ostromához vezetett, akkor Cheney nyilvánosan is szembefordult vele.

Lánya, Liz Cheney akkori wyomingi képviselő is feláldozta ígéretes republikánus karrierjét, hogy szembeszálljon Trumppal. Egy 2022-es kampányfilmben Dick Cheney közvetlenül a kamerába nézett, és rendkívüli üzenetet küldött az amerikaiaknak:

Nemzetünk 246 éves történelmében soha nem volt olyan személy, aki nagyobb fenyegetést jelentene köztársaságunkra, mint Donald Trump. Ő egy gyáva. Egy igazi férfi nem hazudna a támogatóinak. Elvesztette a választást, de nagyon. Én tudom. Ő is tudja, és legbelül, azt hiszem, a legtöbb republikánus is tudja.

Dick Cheney (2022): In our nation's 246-year history, there's never been an individual who was a greater threat to our republic than Donald Trump. He tried to steal the last election using lies and violence after the voters had rejected him. He's a coward. A real man wouldn't lie… pic.twitter.com/rFztog3ne6

— Ron Smith (@Ronxyz00) November 4, 2025

Egészségügyi problémák

Cheney-t felnőtt élete nagy részében szív- és érrendszeri betegségek gyötörték. Első szívrohamát 1978-ban, 37 évesen kapta, amikor éppen a kongresszusba indult. További négy követte 1984-ben, 1988-ban, 2000-ben és 2010-ben. 2012-ben szívátültetése volt, amit egy 2014-es interjúban "az élet ajándékának" nevezett.

Cheney élete végéig nem bánta meg cselekedeteit, biztos volt abban, hogy csupán azt tette, ami szükséges volt, hogy az Egyesült Államok megfelelő választ adjon "történetének példátlan terrortámadására". "Bármikor újra megtenném" – mondta 2014-ben, amikor szembesítették a szenátusi hírszerzési bizottság jelentésével, amely a durva kihallgatási módszereket brutálisnak és hatástalannak minősítette. Az iraki háborúról 2015-ben azt mondta a CNN-nek: "Akkor helyes volt. Akkor hittem benne, és most is hiszem."

(CNN - Index korrigálva)