Üzbegisztánban a legfelsőbb bíróság 16 év börtönre ítélte a közép-ázsiai köztársasághoz tartozó Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság székhelyén, Nukuszban tavaly július 1-jén és 2-án történt zavargások szervezésével vádolt Dauletmurat Tadzsimuradov ügyvédet és újságírót.

Az ügyben további 21 embert ítéltek különböző mértékű börtönbüntetésre. A vádak a garázdaságtól az alkotmányos rend megsértéséig terjedtek.

Tadzsimuradovot azzal vádolták, hogy ő volt a zavargások vezetője, de a bíróság a büntető törvénykönyv több más cikke alapján is bűnösnek találta. A 44 éves férfi volt az egyetlen a vádlottak közül, aki nem vallotta magát teljes mértékben bűnösnek, és a vádak egy részét tagadta, például hogy pénzért bérelt volna fel tüntetőket.

Egy nappal korábban a zavargásokkal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság sajtóirodája arról számolt be, hogy a képviselők döntéshozatalra szólították fel a bíróságot az ügyben. Arra kérték a bíróság elnökét, a humanizmus elvei alapján szabjon ki büntetést, figyelembe véve, hogy a vádlottak őszintén megbánták tettüket, helyes következtetéseket vontak le, illetve vegye figyelembe családi és társadalmi helyzetüket.

Egy másik vádlottat, a 34 éves Lolagul Kallikhanova újságírót három év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották.

A Buharában lefolytatott tárgyalás november 28-án kezdődött, és az ülések nagy részét élőben közvetítették a bíróság épületének sajtótermében és az interneten.

A tárgyalás kezdetén Tadzsimuratov kivételével szinte valamennyi vádlott megbánást tanúsított, és bocsánatot kért az államtól, a parlamenttől és Savkat Mirzijojev államfőtől.

Tavaly júliusban Nukusz városában tömeges zavargások törtek ki, amelyeket a területi autonómia korlátozásának terve váltott ki. Ennek során a vádak szerint egy csoport "kísérletet tett az ország alkotmányos rendjének, területi épségének és egységének aláásására". A társadalmi vitára bocsátott alkotmányos reformtervek elleni tiltakozás leple alatt erőszakos akciókat, összetűzéseket és a kormányzati épületek elfoglalását tervezték - állították a hatóságok.

A zavargások során 21 ember meghalt, és több százan megsebesültek.

Mirzijojev egy hónapra rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el a térségben, amelyet azonban még lejárta előtt, július 21-én feloldott. Emellett úgy döntött, nem fosztja meg Karakalpaksztánt szuverén köztársasági státuszától és a népszavazás útján történő elszakadás jogától az alkotmány módosításával. Az elnök a zavargások szításáért meg nem nevezett "külföldi erőket" tett felelőssé.

(MTI)