Attól függően, milyen kemény lesz a most kezdődő tél, 79-185 ezerrel több ember halhat meg Európában a magas rezsiárak miatt, mintha a 2015 és 2019 közötti, nagyon alacsony energiaárak lennének még érvényben – írja az Economist nyomán a Telex. A gazdasági újság cikke szerint a drágább energia miatt kevésbé fűtik fel a lakásokat és az intézményeket is, ez pedig összességében több tízezer ember halálához vezethet.

Az Economist a 2000 és 2019 közötti energiaárakat, hőmérsékleteket és halálozási adatokat vetette össze az EU 27 államában (Máltát kivéve), Nagy-Britanniában, Norvégiában és Svájcban. Az ezekben az országokban található 226 régió adatait összehasonlítva az Economist szerint határozottan kimutatható egy összefüggés a magasabb energiaárak és a magasabb halálozási adatok között.

A kimutatás szerint az áram árának 10 százalékos növekedése 0,6 százalékkal növeli a halálozások számát, ez pedig a különösen hideg hetekre még jobban igaz, míg az enyhébbeken kevésbé. Ennek okai többek között:

• a hidegben jobban terjednek a vírusok, mint az influenza;
• ezt erősíti, hogy ha kint hidegebb van, kevésbé szellőztetnek az emberek, ami szintén a vírusoknak kedvez;
• hidegben nő a vérnyomás, ami növeli a szívinfarktus és az agyvérzés esélyét.

Az Economist szerint 2000 és 2019 között jóval kisebb mértékben változott az energia lakossági ára, mint az utóbbi két évben, ezért a most következő télen jóval nagyobb hatása lehet az energia drágulásának és az emiatt bekövetkező spórolásnak, mint eddig volt. A lap szerint a vizsgált évek átlagos téli hőmérsékletével számolva a többlethalálozás emiatt 147 ezer fő lehet. Ha az elmúlt 20 év legmelegebb telével számolunk, akkor 79 ezer fővel többen halhatnak meg, ha a leghidegebbel, akkor 185 ezerrel.

A lap szerint ha a legjobb forgatókönyvet is vesszük, a megnövekedő energiaárak miatt Európában többen meghalhatnak, mint az orosz–ukrán háborúban eddig. Ez utóbbit ők valahová 60-70 ezer fő környékére teszik.

Azt az Economist is kiemeli, hogy közel sem érdemes azért összehasonlítani a két veszteséget. Míg az orosz–ukrán háborúban főleg fiatal, 20-40 év közötti férfiak halnak meg, addig a magasabb energiaárak és a hideg miatt főleg 80 év felettiek. Elvesztett éveket tekintve tehát azért egyértelműen a háború a nagyobb veszteség a kontinensen.

Az Economist számításait érdemes fenntartásokkal kezelni. Bár azokat hivatalos statisztikákból származó adatokkal támasztották alá, a számítások módját a Telexen nem tudták leellenőrizni.