Magyar idő szerint 14 óra 18 perckor kezdte meg előre beharangozott beszédét Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a várakozások szerint bejelentette a négy ukrajnai megye – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje, Herszon – csatlakozását a föderációhoz. /Bővített hír./
Az eseményt az orosz tv a YouTube-on, a BCC online élőben közvetítte.
Az ünnepségén jelen van a négy terület vezetője is: Gyenyisz Pusili, a de facto Donyecki Népköztársaság képviseletében, Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki régió orosz vezetője, Vlagyimir Szaljdo, a herszoni régió első embere, valamint Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai régió vezetője. A színpadon az orosz zászló mellett a négy szakadár terület zászlaja is megtalálható.
Az elnök azzal kezdte, hogy az általa annektálni kívánt négy ukrajnai régió lakói meghozták döntésüket. „Az eredmények ismertek, jól ismertek” – mondja. A népszavazásokat a Nyugat és a jogi szakértők törvénytelennek ítélték.
„Biztos vagyok benne, hogy a Szövetségi Gyűlés támogatni fogja az Orosz Föderáció négy új megyéjét... mert ez az emberek millióinak akarata” – mondja Putyin hatalmas tapsvihar közepette.
Putyin kijelentette: oroszok sok generációja harcolt ezekért a földekért.
Az orosz elnök a „különleges hadműveletben” elesett orosz katonák és tisztek emlékének tiszteletére buzdított mindenkit. „Nagy-Oroszország hőseinek” nevezte őket.
Ezután Putyin – mint annyiszor már – nemzeti katasztrófának nevezte a Szovjetunió összeomlását, amit „a pártelit követett el anélkül, hogy kikérte volna a hétköznapi emberek véleményét”. Szerinte az emberek eltökéltek affelé, hogy „visszatérjenek az igazi történelmi hazájukba”.
„Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck lakói örökre polgárainkká válnak” – szögezte le, felszólítva a kijevi rezsimet, hogy azonnal hagyjon fel minden ellenségeskedéssel. Kiemelte: „minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvédjük földünket. Újjáépítjük a lerombolt városokat, fejlesztjük az infrastruktúrát és az állampolgárok szociális biztonságát”
Az ünnepélyes ceremóniát a Kreml nagytermében tartják, miközben a Vörös téren folyamatosan gyűlik a tömeg, akik a területek Oroszországhoz való csatlakozása alkalmából koncerttel ünnepelnek, írja az Index.
Az orosz elnök a továbbiakban arról beszélt: a Nyugat célja, hogy elpusztítsa Oroszországot, ezt a célját pedig Ukrajnában leplezte le. Szerint a Nyugat mindent meg fog tenni azért, hogy fenntartsa a gyarmati rendszert. Szerinte a nyugati vezetők tévesen azt gondolják, hogy nekik nincs szükségük Oroszországra, hanem Moszkvának van szüksége a Nyugatra. Mint fogalmazott, a Nyugat azt várja, hogy minden ország feladja szuverenitását az Egyesült Államok javára.
Oroszország nem fog ilyen szabályok szerint élni – jelentette ki, hozzátéve hogy a Nyugatnak nincs joga demokráciáról beszélni.
„A nyugati elit az, ami volt és még mindig az – gyarmatosító” – vélekedett. Putyin rasszizmussal is vádolta a Nyugatot, felhozta az indiánok kiírtását is. Putyin ezután arról beszélt, hogy az Egyesült Államok az egyetlen a világon, amely kétszer is használt atomfegyvert.
Az Északi Áramlat felrobbanásáról szólva „angolszász szabotázsnak” nevezte a hét eleji történéseket.
Mint fogalmazott, az Egyesült Államok ezzel a lépéssel valóban „elkezdte lerombolni az európai energiaellátást”.
Ezután került sor a csatlakozási dokumentumok aláírására, magyar idő szerint 14:59-kor. A hivatalos ünnepség Oroszország himnuszának meghallgatásával, valamint az öt ember (Putyin és a négy szakadár vezető) összekapaszkodásával ért véget.
(Mandiner nyomán)
MTI-összefoglaló: Putyin a szabotázsról: "Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt"
Oroszországnak négy új régiója van - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.
Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a "kijevi rezsimet". Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország "nem fogja elárulni a felszabadított területek" lakosságát, mert az ott élő emberek "örökre állampolgáraivá váltak" Oroszországnak.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson - amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek - egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.
Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az "ököljogon alapuló amerikai diktátum" és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.
Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy "hibrid hadviselést" folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.
Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy "az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra" az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez".
"Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt" - hangoztatta Putyin.
Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai "különleges hadművelet" megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.
"Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak" - mondta az orosz államfő.
"Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat" - tette hozzá.
Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, "a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság" alapján, amelyben az érték "az emberség, az irgalom és az együttérzés". Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.
Beszédét a "Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!" szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.
A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és "Oroszország, Oroszország!" ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.
Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.
Frissítés: A papírforma szerint reagált az Európai Tanács
Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban "határozottan elutasították és elítélték" Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.
Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.
"Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását" - fogalmaztak.
A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik - írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.
Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.
"A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat" - fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.
Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták, az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie - hangsúlyozta.
Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.
Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. "Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.
Az Európa Tanács vezetői is elkötelezettek Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége
Az Európa Tanács (ET) vezetői elítélték a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló Moszkvai bejelentést, és közölték: egy másik állam határainak erőszakos megváltoztatása és az elfoglalt területeken tartott népszavazás a nemzetközi jog súlyos megsértésének számítanak, ezért nem ismerhetők el.
Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára, Tiny Kox, az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az ET Miniszteri Bizottságának elnöke pénteken kiadott közös közleményükben leszögezték: Oroszország mint megszálló hatalom teljes felelősséggel tartozik az emberi jogok tiszteletben tartásáért a megszállt ukrajnai területeken is.
Oroszországnak haladéktalanul enyhítenie kell a kialakult feszültségen, és vissza kell térnie az Európában és a világon mindenütt a "béke sarokkövének" számító nemzetközi jog alapelveinek betartásához - fogalmaztak.
Kijelentették továbbá, hogy az ET továbbra is kiáll tagállama, Ukrajna lakossága és hatóságai mellett. "Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége iránti elkötelezettségünk megingathatatlan" - hangsúlyozták, és hozzátették: felszólítanak a konfliktus azonnali befejezésére és a béke visszaállítására.
Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.
A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.
További frissítések: G7-demokráciák: "Sosem ismerjük el a hamis népszavazásokat"
Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország "felelőtlen nukleáris retorikáját".
Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek "további gazdasági költségekkel" terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.
Mint írták, a G7 csoport továbbra is "rendíthetetlenül támogatja" Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és "vitathatatlan jogával" élve visszaszerezze területeit.
A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik "Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját", amely "nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát".
"Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része" - írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére "új mélypont" a nemzetközi jog "égbekiáltó semmibevételében".
Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző "hamis népszavazásokat", amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.
Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
Stoltenberg: Putyin földrablása törvénytelen
Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajnát támadó "Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget" - mondta Stoltenberg.
Úgy fogalmazott, "Putyin földrablása" törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Véleménye szerint Putyin intézkedései nem erőt, hanem gyengeséget mutatnak, és azt jelzik, hogy a háború nem halad a Kreml tervei szerint.
Kiemelte: Putyin elnök felelőssége, hogy minél előbb véget vessen a konfliktusnak.
"Ha Putyin elnök feladja a harcot, béke lesz, ha viszont (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök adja fel, akkor Ukrajna megszűnik független, szuverén nemzetként létezni Európában"- hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében.
Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. "Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni" - jelentette ki.
Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.
Blinken újabb amerikai szankciókat jelentett be
Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja - közölte az amerikai külügyminiszter pénteken.
Antony Blinken közleménye szerint Oroszország lépései megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Az Egyesült Államok határozottan visszautasítja Oroszország kísérletét Ukrajna nemzetközileg elismert határainak megváltoztatására, beleértve a "hamis népszavazást" Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióiban - olvasható a dokumentumban.
A közlemény szerint válaszlépésként az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei határozott és súlyos intézkedésekkel sújtanak újabb orosz kormányzati tisztségviselőket és családtagjaikat, valamint orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, védelmi beszerzési hálózatokat, ideértve azokat a nemzetközi beszállító vállalatokat is, amelyek támogatják Oroszország hadiiparát.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt figyelmeztetnek minden személyt, intézményt és országot, hogy felelősségre vonják azokat, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak Oroszországnak abbéli kísérletében, hogy megváltoztassa Ukrajna területi státuszát.
Ehhez kapcsolódóan az Egyesült Államok pénzügy- és kereskedelmi minisztériumai útmutatót adnak ki a szigorított szankciókhoz és exportkorlátozásokhoz, melyek az Oroszország határain belüli és kívüli személyekre, valamint olyan egyéb entitásokra érvényesek, amelyek támogatták a hamis orosz népszavazást, az annektálást és ukrán területek megszállását - áll a közleményben.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást léptet életbe 910 személyre, ideértve orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, valamint Oroszországhoz kötődő külső szereplőket, amiért megsértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vagyonfelügyeleti osztálya ezenfelül gazdasági büntetőintézkedésekről döntött az orosz kormány, kormányzati szervezetek és a törvényhozás több száz tagja, illetve részben családtagjaik ellen. A külügyminisztérium az intézkedéshez csatlakozva vagyonbefagyasztásról hozott döntést az orosz nemzetbiztonsági tanács több tagjának családjára vonatkozóan - számolt be az amerikai kormányzat újabb döntéseiről Blinken a közleményben.
Orosz vétó az ENSZ BT-ben
Oroszország megvétózta pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozatot, amely elítélte volna a négy ukrajnai megyében tartott népszavazást, érvénytelennek nevezve őket, és felszólítva minden országot, hogy ne ismerje el semmilyen terület Moszkva általi annektálását.
A Biztonsági Tanácsban tíz tagállam támogatta a határozat, Oroszország vétót emelt, míg Kína, India, Brazília és Gabon tartózkodott.
A szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy amennyiben Oroszország megvétózza a tervezetet, az Egyesült Államok és Albánia, a határozattervezetet benyújtó két ország a 193 tagországból álló ENSZ-közgyűlés elé viszi a dokumentumot, "ahol nincsen vétó", és megmutatja, hogy a világ még mindig a szuverenitás és a területi épség védelmezésének oldalán áll".
A BT néhány órával azután szavazott, hogy a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású ceremónián jelentette be, hogy az orosz megszállás alatt lévő Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye immár Oroszország része, és Moszkva meg fogja védelmezni.
(MTI nyomán)
