A második világháború okainak közös, átfogó elemzését és az egykori győztes hatalmak felelős együttműködését sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a National Interest konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban pénteken megjelent terjedelmes cikkében.

Putyin A második világháború 75. évfordulójának valódi tanulságai című anyag megírását a múlt és a jelen előtti felelőséggel, valamint azzal a kívánsággal indokolta, hogy a tragédia többé ne fordulhasson elő.

Emlékeztetett rá, hogy a második világháború oka az első világháborút lezáró, Németország számára megalázó versailles-i béke volt.

Az orosz elnök azzal vádolta meg a mai európai és különösképp a lengyel politikusokat, hogy a szőnyeg alá akarják söpörni a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktum jelentette "árulást". Az orosz vezető történelmi dokumentumokat idéző írásában azt állította, ennek oka nemcsak az, hogy egyes európai országok megsértették a Prágával szembeni szövetségesi kötelességeiket, sőt Lengyelország részt vett az ország feldarabolásában is, de az is, hogy "a Szovjetunió volt az egyetlen, aki Csehszlovákia védelmére kelt".

Rámutatott, hogy Varsó egy év alatt négyszer utasította el, hogy csatlakozzon egy nemzetközi beavatkozáshoz Csehszlovákia védelmében. Mint írta, Moszkva az utolsó pillanatig bízott a Hitler elleni koalíció lehetőségében, és éppen a müncheni paktum után értette meg, hogy a Nyugat biztonsági kérdésekben figyelmen kívül hagyja az érdekeit. Putyin szerint London és Párizs Berlin "megbékéltetését" célzó politikájának lényege Németország és a Szovjetunió egymásnak ugrasztása volt.

Emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1989 decemberében elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot mint Sztálin önkényének egyik megnyilvánulását, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Moszkvának "nem volt más alternatívája", mint hogy hadseregével 1939. szeptember 17-én benyomuljon Lengyelországba, gyakorlatilag az antant által 1919-ben javasolt, az ukrán és fehérorosz többségű területek határát jelölő Curzon-vonalig, különben Hitler az ország egész területét megszállta volna. Korabeli vezető brit politikusokat idézett, Churchillt, Lloyd George-ot és Halifaxet, akik megértéssel nyilatkoztak akkor az új szovjet határokról.

Putyin a balti államok bekebelezését is a szovjet "stratégiai katonai védelmi céljaival" magyarázta, azt állítva, hogy a három ország szerződés alapján, "a megválasztott kormányok" beleegyezésével csatlakozott a Szovjetunióhoz. "Ez megfelelt az akkori idők nemzetközi és államjogának" - írta.

Sztálinnal kapcsolatban, akinek bűneit és a hibáit elismerte, arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-európai vezetőkkel ellentétben sosem találkozott Hitlerrel. Rámutatott, hogy a Szovjetunió elutasította a háromhatalmi megállapodáshoz való csatlakozás Berlin által felkínált lehetőségét is.

Az orosz elnök szerint "veszélyes és valós fenyegetést" hordoz magában az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i határozata, amely a közös múltfeltárás helyett a náci Németországot és a Szovjetuniót egyformán tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért.

Megengedhetetlennek ítélte, hogy a "megszállók" és a "felszabadítók" közé egyenlőségjelet tegyenek, az antifasiszta emlékművek megcsúfolását gyáva, a nácik örököseinek erőszakcselekményeit pedig véres aljasságnak minősítette.

Sürgette a korszakra vonatkozó archívumok megnyitását, egyebek között a korabeli brit-német tárgyalások dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. Kifejezte Moszkva készségét a történészi együttműködésre és vitára.

"A második világháború nem egyik napról a másikra történt. És Németország Lengyelország elleni agressziója sem volt váratlan. A korszak számos világpolitikai tendenciájának és tényezőjének eredménye volt. A háború előtti összes esemény egyetlen végzetes láncolattá állt össze. De kétségtelen, hogy ami az emberiség történelmének legnagyobb tragédiáját meghatározta, az az állami egoizmus, a gyávaság, az erőt gyűjtő agresszor kényeztetése, a politikai eliteknek a kompromisszumok keresésére való felkészületlensége volt" - fogalmazott Putyin.

"Nem lenne becsületes azt állítani, hogy a náci Németország külügyminisztériumának vezetője, Ribbentrop kétnapos moszkvai látogatása volt a második világháborúhoz vezető fő ok. Minden vezető hatalom felelős valamilyen mértékben annak kezdetéért. Mindegyik helyrehozhatatlan hibákat követett el, önhitt módon azt feltételezve, hogy túl lehet járni a többi eszén, a maguk számára egyoldalú előnyöket biztosítva, vagy kimaradva a közeledő, világméretű bajból. Az effajta rövidlátásért, a kollektív biztonsági rendszer létrehozásának elutasításáért életek millióival és kolosszális veszteségekkel kellett megfizetni" - tette hozzá.

Putyin úgy vélekedett, hogy a mai kihívásokra adandó válaszok keresésében fontos szerepe lehet a második világháború győztes hatalmai, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja - Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország - csúcstalálkozójának. Méltatta a békés fejlődésnek az 1945-ös jaltai és a San Franciscó-i konferencián elfogadott elveit, azt a mechanizmust, amely "lehetővé tenné a vezető hatalmak számára, hogy a köztük előforduló nézeteltérések megmaradjanak a diplomácia keretei között". Az orosz elnök szerint az ENSZ BT ma is "egyedülálló mechanizmusa a nagy háború vagy a globális konfliktus megelőzésének".

Putyin javasolta, hogy az "ötök" az általa kezdeményezett találkozójukon a kollektív kezdeményezések jövője, a béke és a biztonság kérdései mellett vitassák meg a világjárvány következében fenyegető gazdaság válság meghaladásának lehetőségeit is.

Frissítés: lengyelek: ez a legújabb kori történelem sztálini víziója

Vlagyimir Putyin célja a NATO-tagállamok összeugrasztása, a Nyugat destabilizálása volt - így foglalt pénteken állást a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője az orosz elnöknek a második világháborúról szóló, aznap megjelent cikkét kommentálva.

Stanislaw Zaryn szóvivő az MTI-hez is eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Putyin a National Interest című, konzervatív amerikai folyóiratban és a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban megjelent cikkben azzal vádolta meg a mai európai, köztük a lengyel politikusokat, hogy "a szőnyeg alá akarják söpörni" a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező, 1938-as müncheni francia-brit-német-olasz paktumot. A Putyin által jegyzett írás "a Nyugat ellen következetesen folytatott információs háború eleme" - írta Zaryn, utalva az orosz elnök korábbi, hasonló tartalmú nyilatkozataira.

A szóvivő szerint Moszkva a Szovjetunió történelmének "fehérre mosására", Joszif Visszarionovics Sztálin egykori szovjet diktátor és a náci Németországot irányító Adolf Hitler együttműködésének a köztudatból való kitörlésére törekszik, valamint "annak a mítosznak megőrzésére, mintha a Szovjetunió a leginkább hozzájárult volna a náci Németország elleni harchoz". Zaryn szerint az orosz elnök nemcsak a második világháború történetének meghamisítására, hanem az aktuális nemzetközi politika befolyásolására is törekszik.

A Kreml az általa folytatott információs háborúval "be akarja bizonyítani, hogy Oroszország a nácikat legyőző Szovjetunió utódállamaként más államok sorsainak befolyásolására jogosult". Ezért "az orosz propaganda erőteljesen kiszorítja a közvitából az összes információt a szovjet bűntettekről, valamint Sztálin és Hitler együttműködéséről" - fogalmazott Zaryn.

Putyin cikkét Andrzej Nowak neves lengyel történészprofesszor is kommentálta a PAP hírügynökségnek. Fontos körülménynek nevezte, hogy a cikk egy időben jelent meg az amerikai erők németországi létszámcsökkentésének, valamint Andrzej Duda lengyel és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozójának bejelentésével.

Az említett fejlemények Lengyelország geopolitikai szerepének megerősítését jelentik, Putyin viszont arra figyelmezteti az európai politikusokat: "ne engedjék meg, hogy a Lengyelországhoz hasonló kisebb államok jogot nyerjenek arra, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, érdekeikről" - mondta Nowak.

Szerinte Putyin cikke kedvező fogadtatásra találhat külföldön a balliberális körökben, melyek "csupán pozitív fényben észlelik a Szovjetunió második világháborús szerepét". Ezért "ki is szorítják a háborúnak az intenzív német-szovjet együttműködés jegyében zajló, áldozatok százezreit hozó első húsz hónapjának emlékét" - mondta Nowak, utalva a Ribbentrop-Molotov paktum következtében végrehajtott háborús műveletek halálos áldozataira és a katyni vérengzésre.

A történész példa nélkülinek nevezte, hogy a szóban forgó cikket maga Putyin jegyezte. "Hiszen Sztálin sem írta alá a szovjet kommunista párt történetét", csupán részt vett a kötet szerkesztésében, "miközben Putyin a második világháborút értelmező, terjedelmes cikkben (...) történészként állt a világ elé" - jegyezte meg. Ezáltal Putyin mintha "pecsétet tett volna a sztálini időkhöz képest még megsokszorosított, óriási hazugságra" - jelentette ki Nowak.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének állásfoglalása szerint Putyin a cikkével "nem először próbálja feltámasztani a legújabb kori történelem sztálini vízióját".

(MTI)