Benjámin Netanjahu a helyi elemzők szerint azért döntött az új választás mellett, hogy így meneküljön a korrupciós ügyei miatt kezdődött vádemelés elől.

Az izraeli kormányfő alig egy hónapja még a biztonsági helyzet veszélyeivel indokolta, hogy kormányának Avigdor Liberman és pártja, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) távozása után is hatalmon kell maradnia még egy évig szűkös, mindössze egyfős többsége ellenére.

Hétfőn viszont már a kormányzás lehetetlenségére hivatkozott, amikor bejelentette a kabinet feloszlását és az új választás kiírását.

A Háárec című újság keddi elemzése szerint ezzel leleplezte, hogy csakis saját politikai előnyei vezették és vezetik. Netanjahu cinikusan hivatkozott az Izraelben különösen fontosnak tekintett biztonsági veszélyekre a hatalom megtartása érdekében.

A helyi szakértők szerint egy hónapja jobb volt a biztonsági helyzet. A múlt héten bejelentett amerikai kivonulás Szíriából rengeteget rontott Izrael körülményein, tehát még inkább együtt kéne tartani a kormányt a lehető leghosszabb ideig.

Netanjahu hétfői sajtótájékoztatóján a Hezbollah-alagutak felszámolásával indokolta a biztonsági helyzet kedvezőbb változását, de a katonai parancsnokok szerint az északi határon még hónapokig tartanak a munkálatok, és ezzel a veszélyeket rejtő állapot.

Vádiratot kell benyújtani

A koalíció hétfő feloszlása és az új választások kiírása valójában a tízes tévé és a helyi sajtó szakértői szerint egybehangzóan a korrupciós ügyek miatt történt. Az okozta, hogy a múlt héten a nyomozati eredmények megtekintése után Sáj Nicán államügyész kiszivárogtatta, hogy szerinte Aviháj Mandelblitt főügyésznek nem lesz más választása: vádiratot kell benyújtania a kormányfő ellen.

A tízes tévé elemzője szerint Netanjahu a jogászok eddigi munkatempóját látva korábban úgy vélte, hogy még bőven van ideje, tavasz vége, nyár eleje előtt nem várható döntés ügyeiben, de új helyzet alakult ki, amikor Mandelblitt munkatársai szerint akár pár héten belül nyilvánosságra hozhatja határozatát, a várható vádemelési indítványt Netanjahu meghallgatásának függvényében.

A választások április elejére történt előrehozásával a kormányfő különösen nehéz helyzetbe hozta a főügyészt: Mandelblitt nem befolyásolhatja a választások kimenetelét közvetlenül azok előtt tett bejelentésével, tehát rendkívül gyorsan, legkésőbb március közepéig lépnie kell, vagy csak már az új kormány felállása után, nyáron születhet meg a verdikt.

Ha ez utóbbit választja, akkor Netanjahu választási győzelme esetén a választásokon frissen megerősített kormányfőről lesz szó, és a Likud hozzá közel álló politikusai hangsúlyozzák, hogy ez a voksolás akár népszavazásnak is tekinthető személyével kapcsolatban.

Így hatalma teljében, miniszterelnökként jelenik meg a meghallgatáson, ahogy az év elején is úgy kell róla dönteni Mandelbittnek, hogy gyakorló kormányfőként rendelkezésére állnak a nyomásgyakorlás eszközei.

Noa Landau keddi, a Háárecben közölt írása szerint Netanjahu a túléléséért folytat háborút, és nem fog visszariadni a kétes eszközök, köztük az uszítás, a riogatás és az érzelmi manipuláció alkalmazásától sem.

(Háárec - Index nyomán)

Korábban írtuk: Feloszlott a koalíció, előrehozott választás lesz Izraelben

A koalíciós pártok vezetőinek hétfői tanácskozásán elhatározták az izraeli parlament, a kneszet feloszlatását és új választások kiírását április 9-re, miután nem sikerült dűlőre jutniuk az ultraortodoxok katonai behívásáról szóló törvényről - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn.

Illusztráció: Netanjahu a kneszetben (Yonatan Sindel/Flash90)

A kneszet várhatóan szerdán oszlatja fel magát, hogy hét hónappal előre lehessen hozni a parlament százhúsz új képviselőjének a megválasztását. A döntés oka, hogy nem tudtak megállapodni az ultraortodox fiatalok katonai bevonulásának szabályozásáról, noha erről egy bírósági határozat nyomán legkésőbb január 15-ig dönteniük kellett volna.

Előzőleg a novemberben ellenzékbe vonult Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt bejelentette, hogy nem szavaz a koalícióval, és a Van jövőnk (Jes Atíd) párt is közölte, hogy ellenzi a készülő törvényjavaslatot. Így kevés esélye volt a mindössze egy fős többséggel, hatvanegy mandátummal rendelkező kormánynak, hogy keresztülvigye akaratát a szavazáson.

(MTI)