Az amerikai Kongresszus előtt fekszik két törvényjavaslat. Mindkettő Izrael és a zsidók érdekében született: az egyik az Izraeli Bojkottellenes Törvény (Israel Anti-Boycott Act), a másik pedig az Antiszemitizmus Tudatossági Törvény (Anti-Semitism Awareness Act). Elfogadásuk esetén példátlan módon sérülne a szabad véleménynyilvánítás az Egyesült Államokban, ugyanis lehetővé válna az Izraelt kritizáló és a palesztin jogok mellett kiálló szervezetek és személyek listázása, elhallgattatása és üldözése. (Ami persze már törvény nélkül is zajlik.)
A törvénytervezetet támogató izraeli lobbicsoportok mire is hivatkoznának másra álláspontjuk alátámasztása érdekében, mint az USA-ban is „egyre növekvő antiszemitizmusra”, az „erőszakos antiszemita cselekmények növekvő számára” (lásd pittsburghi merénylet)? Melyekből szerintük egyenesen következik, hogy el kell fojtani az Izrael-ellenes hangokat. (Mert hiszen „a holokauszt is a szavakkal kezdődött”.)
Az Izraeli Bojkottellenes Törvény büntetni rendeli azokat a személyeket, cégeket, intézményeket, akik és amelyek részt vesznek az Izrael, illetve a megszállt területen létesített telepek ellen évekkel ezelőtt meghirdetett nemzetközi bojkottmozgalomban. (Angol rövidítése BDS, azaz Boycott, Divestment, Sanctions). A tervezet eredeti formájában börtönbüntetéssel szankcionálta volna az izraeli apartheiddel szembeni fellépést, a jogvédő csoportok tiltakozásának hatására azonban a szankció pénzbüntetésre – habár igen komoly pénzbüntetésre – „szelídült”.
De, mint arra Brian Haus, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója munkatársa rámutat: „Ha végigtekintünk a fajüldöző dél-afrikai rendszer elleni bojkottól egészen a Nemzeti Fegyver Szövetség elleni bojkott felhívásokig, azt kell mondanunk, a bojkott mindig is kulcsfontosságú volt az amerikai politikában. Ha az egyes államok és a szövetségi kormányzatok törvényen kívül helyezik azokat a bojkottmozgalmakat, amelyek nem tetszenek nekik, a legkülönfélébb társadalmi (civil) szerveződések látják ennek kárát” - fejtegette a jogvédő. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója mellett több mint 100 civil jogvédő szervezet van meggyőződve arról, hogy a törvény a szabad véleménynyilvánítást fenyegeti, és ezért alkotmányellenes.
A szövetségi szint mellett a zsidó lobbicsoportok az egyes államok szintjén is aktívak: 26 államban már született izraeli bojkottellenes törvény, 13 helyen pedig tárgyalás alatt állnak a benyújtott jogszabályok.
És miközben a zsidó lobbicsoportok – élükön az AIPAC-kal - hatalmas összegek felhasználásával példátlan nyomást gyakorolnak az amerikai törvényhozókra, javában zajlik a palesztinok jogai mellett felszólaló személyek megfélemlítése, sőt üldözése. Példa erre a Temple Egyetem professzorának, Marc Lamont Hillnek az esete, aki, miután felszólalt a Palesztin Néppel Való Szolidaritás Nemzetközi Napján tartott egyik rendezvényen, éles támadások kereszttüzébe került. Lara Alqasem amerikai palesztin diák, a Héber Egyetem hallgatója 15 napon keresztül élvezte az izraeli hatóságok „vendégszeretetét”, miután neve feltűnt egy weboldalon, ahol az Izrael-ellenes bojkottmozgalom aktivistáinak és támogatóinak neveit listázzák.
Az Antiszemitizmus Tudatossági Törvény az amerikai Külügyminisztérium „antiszemitizmus-definícióját” visszhangozza – ami pedig nem más, mint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (angol rövidítése IHRA) meghatározásának átültetése. Márpedig az IHRA antiszemitizmus-definíciója szerint Izrael bírálata is zsidóellenességnek minősül. (Ezen az alapon indítottak kampányt a közelmúltban brit és nemzetközi zsidó szervezetek Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt elnöke ellen.) A korábban már a Kongresszusban elbukott tervezet egyébként – nevével ellentétben – nem általánosságban a zsidókat, hanem főképpen Izraelt védi a bírálatoktól, és szankciókat foganatosít azon tanintézmények ellen, melyekben túl hangsúlyos a palesztin jogvédő csoportok jelenléte.
De még az IHRA antiszemitizmus-meghatározásának egyik megalkotója, az Amerikai Zsidó Bizottság korábbi vezetője, Kenneth Stern is élesen ellenzi, hogy a szóban forgó törvény megszülessen. Még ő is a szólásszabadság súlyos sérelmétől tart. Azonban számos republikánus és demokrata törvényhozó igyekszik még az év vége előtt gyorsan és minél kisebb felhajtás nélkül átnyomni a két jogszabályt az amerikai törvényhozáson. Josh Ruebner, a Kampány a Palesztinok Jogaiért elnevezésű szervezet politikai igazgatója szerint a korábbi kudarcok után most „megpróbálják keresztülverni az ellentmondásos és alkotmányellenes jogszabályokat a sürgősen elfogadandó költségvetési törvényekkel egyidejűleg, ily módon igyekezvén kikerülni a normális törvényhozási folyamatot …Félnek a nyílt vitától, a szavazástól, ezért mindent megtesznek a színfalak mögött, amit csak tudnak, hogy lehetőleg alaposabb vizsgálódás nélkül jogszabályba öntsék az elképzeléseiket” – fejtegette a jogvédő.
P. - Electronic Intifada - al-Dzsazíra - Forward nyomán
