Izrael négy hónapon belül bezárja Holot nevű menekülttáborát, és az ott élő afrikai illegális bevándorlókat és menedékkérőket választásuk szerint börtönbe zárja, vagy Ruandába távozhatnak - jelentette vasárnap a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag döntött a 2013-ban Beér-Sevától mintegy hatvan kilométerre, a Negev sivatagban létrehozott menekülttábor felszámolása mellett. A következő három hónapban megpróbálják rávenni az ott élő eritreai és szudáni illegális bevándorlókat és menedékkérőket, hogy távozzanak Ruandába, mert különben a Szaharonim nevű börtönbe zárják őket.
A Holot tábor (eddigi) lakói
“Három állomása van a beszivárgók elleni politikánknak” – jelentette be Benjámin Netanjahu miniszterelnök. “Az első szakasz a feltartóztatásuk, kerítést építettünk és törvényeket alkottunk, amelyek teljesen megakadályozzák beáramlásukat. Ma már nincsenek beszivárgók. A második szakasz eltávolításuk. Különböző intézkedésekkel húszezret költöztettünk el közülük” – tette hozzá.
“A harmadik szakasz pedig eltávolításuk fokozása. A nemzetközi egyezmények lehetővé teszik, hogy a fennmaradó negyvenezer beszivárgót beleegyezésük nélkül költöztessük ki” – közölte a kormányfő.
Megvédeni az állam zsidó jellegét
Mindezen intézkedéssorozatra azért volt szükség - mint azt többek között Netanjahu, és több izraeli vezető illetve véleményformáló nyíltan hangoztatta -, hogy "megvédjék Izrael Állam zsidó jellegét".
2010-től kezdődően egyre nagyobb számú afrikai menekült lépett illegálisan izraeli területre az egyiptomi határ mentén. A hullám tetőpontján, 2012 elején havonta ezres nagyságrendről, akkor összesen ötvenötezer emberről számolt be a belügyminisztérium.
Izrael a menekültáradat megfékezésére 2013 decemberére kerítést húzott fel az egyiptomi határ mentén, de addigra sok tízezer menedékkérő élt az országban. Megjelenésük súlyos társadalmi feszültséget okozott elsősorban Tel-Aviv déli, szegényebb negyedeiben, ahová tömegesen telepedtek le az olcsóbb lakhatási költségek miatt.
Így nézett ki a még épülőfélben lévő kerítés az egyiptomi-izraeli határon
Jelenleg mintegy negyvenezer négert tartanak nyilván, akik az utóbbi években nagy számban távoztak Kanadába és észak-európai államokba, illetve a titkos izraeli államközi megállapodások révén afrikai országokba.
Izrael több éve egyezményt kötött Ruandával a bevándorlók befogadásáról, de ez korábban csak az önkéntesen távozókra vonatkozott. Az afrikai visszaköltözést vállaló, főként Eritreából és Szudánból még a kerítésrendszer felépítése előtt bejutott menekültek egy útra szóló repülőjegyet és fejenként több mint ezer dolláros újrakezdési segélyt kaptak távozásukhoz.
Augusztusban az izraeli legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy Izrael nem állíthatja elő hatvan napnál hosszabb időre azokat az illegális bevándorlókat és a menedékkérőket, akik megtagadják a külföldre távozást, és ezzel a bírók menekültpolitikájának megváltoztatására kényszerítették a kormányt. Ezt követően az izraeli hatóságoknak sikerült egy olyan záradékot fűzniük a korábbi egyezséghez, amely szerint az Izraelt elhagyó afrikaiaknak már nem kell önként vállalniuk a Ruandába költözést.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- Izraelből önként és fejenként 3500 dollár zsebpénz ellenében távoznak a beszivárgó afrikai migránsok
- Izraelt nem kötik a másokra erőszakolt "nyugati értékek" - nem finomkodnak a bevándorlókkal
- Nekik szabad: Izrael kitiltaná a négereket, mert az állam zsidó jellegét fenyegetik
- Izraeli képviselő: "az Afrikából érkező menekültek fenyegetik Izrael zsidó jellegét"
