Egy Herxheim am Berg nevű, elsősorban szőlőtermesztésből és bortermelésből élő, mindössze 730 lelkes németországi kisfalu több mint ezeréves templomának tornyában 1934 decembere óta lakik egy kisebb harang, amelynek eltávolítását már mintegy három hét óta követeli néhány helybeli lakos, illetve az ismert hovatartozású fősodratú „német” sajtó. A bronzharang „bűne” az, hogy a köpenyén egy jókora horogkereszt látható, illetve a „Mindent a hazáért” fölirat és Adolf Hitler neve olvasható. A harang fölirata több mint hét évtizede ismeretlen volt a helybeliek számára, s a legtöbb falubeli - így a lelkész és a polgármester is - a józan észre és a fölösleges költségekre hivatkozva ezután sem kívánja eltávolítani a templomtoronyból.
Hitler-harang Herxheim am Berg templomának tornyában
A Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban, a híres Német Borút (Deutsche Weinstraße) déli szakaszán, fönn a dombtetőn példásan megművelt szőlőbirtokok fölött megbújik egy több ezer éves település, a mindössze 730 lelkes Herxheim am Berg. Azért a jelzős megkülönböztetés, mert itt, a Német Borút mentén, a Rajna-vidék-Pfalz tartományban létezik egy másik Herxheim nevű település is, a közel 11 ezer lakosú Herxheim am Landau. De mi maradjunk a kisebbik, a Bad Dürkheim járásbeli Herxheim am Berg településnél, amelynek polgármestere és evangélikus papja már napok óta a németországi libsi újságírók és a velük egy követ fújó politikusok kereszttüzében van. Egy Eric Hass nevű (családnevének jelentése magyarul: gyűlölködés… - H. J.) helybeli, beteg lelkű és önjelölt „helytörténész” ugyanis mintegy három héttel ezelőtt fellármázta a helybeli sajtót: Herxheim am Berg falu evangélikus templomának tornyában az egyik harang köpenyén Adolf Hitler neve és az Alles für das Vaterland (Mindent a Hazáért) jelmondat olvasható, illetve egy jókora horogkereszt is látható!
Hitler-harang lakik a toronyban
Mielőtt rátérnénk a mostanában éppen lakosság- és civilizációcserén áteső Németországban egyre magasabb hullámokat fölverő „náci harang” történetére, vegyük szemügyre ennek a pfalzi, elsősorban a híres rajnai borokat termelő kisfalu, pontosabban az elhíresült harangnak helyet adó templom történetének fontosabb eseményeit.
A St. Jakob-templom Herxheim am Bergben
A szőlőtermesztő és bortermelő Herxheim am Berg nevű takaros kis falu címerében piros alapon zöld hármashalomra fejjel felfelé állított, aranynyelű, ezüstfejű kapa van megjelenítve. A germánok itteni tömeges letelepedése előtt Herxheim am Berg falu területe is a Római Birodalom részét képezte, s a mai templom környékén egy pogány szentély maradványait is föltárták.
A jelenlegi St. Jakob evangélikus templom és egyházközség római katolikus elődjét már a Kr. u. VIII. században megalapította az elzászi Weißenburg kolostora (1920 óta – az 1940 és 1945 közötti időszakot leszámítva - a város és a kolostor a franciák harmincadján van – H. J.) A faluban Kr. u. 1014-ben koraromán stílusban harangtorony épül, s az építés évét bizonyítja a XI. századi kőfaragómesternek a torony egyik kövébe vésett jele és a MXIV-es (1014) római szám. A templomhajó, a szentély és az apszis csak a torony fölhúzása után készült el. Írásos emlék csak pontosan két évszázaddal az építés utáni 1214-ből maradt fönn az utókorra. Ebben az esztendőben ugyanis az elzászi Murbach kolostora átadja a Herxheim am Berg egyházközösség fölötti haszonélvezeti jogot a pfalzi Höningen kolostorának.
A falu templomának történetében fontos eseményre kerül sor a XIII. század utolsó évtizedében, körülbelül a Kr. u. 1290-ben, amikor az apszis keresztboltozatán a négy evangélista ábrázolásával első ízben díszítették fali freskókkal a Isten házát. Közel száz évvel később, Kr. u. 1375 körül az apszis hátsó részében a freskóalkotó Szűz Máriát és néhány szentet jelenített meg. A pfalzi választófejedelem, I. Frigyes harcosai 1461-ben rátámadtak, és szinte teljesen lerombolták az egyéként erődítéssel védett Hangend-Herxheim falut, s az épületek közül csak a templomot és egy lakóházat kíméltek meg.
XII. századi freskó a templom apszisában – a négy evangélista
Luther Márton tevékenységének következtében 1566-ban Herxheim am Berg falu egyházközsége is áttér az evangélikus hitre, s első papjuk Johannes Dieter volt, akit azonban 1571-ben erkölcstelen magatartása miatt fölmentettek az istenes szolgálat alól. A protestáns tanítás egyik hozadékaként a falu temploma kőből készült keresztelőmedencét kap, s a szentély falában pedig két ablakot is nyitnak, hogy minél több fény (mehr Licht…) áradjon be az épületbe. Két évtizeddel az evangélikus irányzat átvétele után, 1586-ban első ízben említik St. Jakob néven a templomot. A templomban 1774-ben tűz pusztított, s a renoválások során az eredetileg koraromán épületet a kor uralkodó barokk stílusában építették át, szélesítették ki a hajót.
Az egykori paplak díszes kőkapuja Herxheim am Bergben
A herxheimi harangok első megpróbáltatása 1794-ben volt, amikor a falubeliek a földbe ásva elrejtették azokat, mert attól tartottak, hogy a vidékre betörő franciák ellopják. A franciák 1816-ban kitakarodtak, ám érdekes módon a herxheimiek nem találták meg a rejtekhelyen a huszonkét esztendővel korábban elásott harangokat. A templomot 1885-ben megint renoválják, s eközben barbár módon olajjal lefestik a protestáns korszak előtt alkotott fali freskókat. Ám jó másfél évtizeddel később Friedrich Baumann, a falu tanítója első ízben értékeli, és említi a lefestett középkori freskókat, illetve a torony falán olvasható MXIV-es (1014) római számot. A templomot 1925-ben ismét restaurálják, s a már ismert, de 1885-ben lefestett fali freskókat a müncheni prof. Richard Troll festőművész és akadémiai tanár kiszabadította a festékréteg alól, s megállapította, hogy azokat a Kr. u. XII. században alkották.
A St. Jakob-templom mai belseje
Az 1934-es és az 1935-ös esztendőben fontos események mentek végbe az evangélikus templom történetében. A szomorú esemény 1934. augusztus 4-ről 5-re virradó éjszaka történt, amikor a falu tanítója, egy bizonyos Friedrich Lehnung, féltékenység miatt elvesztette a józan eszét és fölgyújtotta a templomot. Még azon esztendőben, karácsony ünnepe előtt, 1934. december 18-án három új harang került a toronyba, s amelyek közül, az egyik, az elmúlt hetekben hisztérikus támadások célpontjává lett „náci harang” még ma is szól. Egy korabeli újságfotón meg van örökítve, amint a három harangot 1934 decemberében lovaskocsin hozzák a templom elé. De a templomnak a gyújtogatás utáni újraavatására csak 1935. október 27-én kerül sor. Ugyancsak ekkor adták át a prof. Richard Troll által tíz évvel korábban a festékréteg alól kiszabadított, restaurált, ám a gyújtogatás következtében megrongálódott XII. századi fali freskókat. Ezúttal is prof. Richard Troll volt a művészi restaurátor.
A XII. századi freskó Szűz Mária-festménye
A falu egyházközsége, élén a lelkésszel, 2001-ben tartotta meg első ízben az, úgynevezett „bibliai borkóstolót” (Biblische Weinprobe), amelyet azóta évenként megismételnek. Az egyházi reform egyik következményeként, pontosabban a lakosság alacsony lélekszámára való hivatkozással 2006 óta a falunak nincs saját lelkésze, hanem a közeli Weisenheim am Berg településről jár át a papi teendők ellátására Helmut Meinhardt tisztelendő. Herxheim am Berg St. Jakob-temploma 2014-ben ünnepelte fennállásának ezredik évfordulóját, s ebben az évben Kristina Brakebusch irányítása mellett egy düsseldorfi csoport ismét restaurálta a templom apszisának középkori freskóit.
Herxheim am Berg falu szőlőkapás címere
Az Adolf Hitler nevével, horogkereszttel és a „Mindent a Hazáért” hazafias fölirattal díszített harang az 1934-ben történt elhelyezése óta egészen mostanáig békésen lakott a templom tornyában, s társaival együtt hívta imára a kis falu lakosságát. Létéről csak kevesen tudtak. Ám a faluban él egy Eric Hass nevű önjelölt helytörténész, akinek a vénségére jutott tudomására az, hogy a falujában egy „náci harang” is van. Miután tudomására jutott, rögtön futott is a Die Rheinpfalz napilap Stephan Alfter nevű libsi újságírójához, aki 2017. május 12-én Esküvő a Hitler-harang alatt címmel elsőként közölte a rettenetes és félelmetes hírt. Az újságírónak a „helytörténész” pironkodva még azt is elmondta, hogy Emil Hass nevű nagyapja „azokban a sötét időkben” az SA elkötelezett tagja volt. Sőt, a nagyapja ezen kívül a falu akkori polgármesterével, August Kisellel együtt az NSDAP egyik helybeli hangadója is volt. Már csak a nagyapja hajdani tevékenysége miatt is erkölcsi kötelességének tartja, hogy küzdjön a „náci harang” eltávolításáért, mondta a Die Rheinpfalznak a felbuzdult „helytörténész”.
A faluközösségi ház Herxheim am Bergben
A második világháború során Németországban sok harangot beöntöttek hadi célokra. Herxheim am Berg kisfalu templomának három harangja közül is elvittek kettőt, ám egyet meghagytak. Az 1934-ben elhelyezett három harang közül a ma is használatban levő legkisebb azért maradhatott a falu templomának tornyában, mert vészjelző funkciót látott el, s amiért rendőrségi vagy rendészeti harangnak (Polizeiglocke) is nevezték. Egyébként a beöntött két nagyobbik harang köpenyén is az akkori nemzetiszocialista időknek megfelelő fölírások és díszítések voltak. A háború után a két beöntött harangot újakkal pótolták, s a régivel, a „náci haranggal” összehangolva együtt szólítják imára (halld a videót!) a híveket, például karácsonykor, húsvétkor, vasárnaponként és a konfirmációs szertartásokra, háborog a napilapnak Eric Hass, a falu „lelkiismerete”.
Az újságíró csak nagy nehezen volt képes fölkutatni egy további személyt is, aki mélységesen föl van háborodva azért, mert a St. Jakob-templom tornyában egy „náci harang” is lakik. Egy Sigrid Peters nevű hölgy nem helyben lakik, hanem a szomszédos Weisenheim am Berg településen, de mégis úgy vélekedik, hogy ezt a harangot azonnal le kell kapcsolni, majd egy múzeumban elhelyezni. Közben a SWR Televízió stábja is kivonult a faluba, s ők is megszólaltatták a templomban korábban esztendőkig az orgonistaként működő Sigrid Peters asszonyt, akinek csak most jutott a tudomására „az embereket megvető harang” létezése a toronyban. Ám, amióta megtudta, s amikor csak rágondol, borsódzik a háta az iszonyattól. Peters asszony azt is elmondta az SWR Televíziónak: a lánya barátnője pedig úgy vélekedett, hogy ő bizony semmi esetre nem esküdne egy ilyen borzalmas harang alatt.
A nagyapja „sötét múltja” miatt szégyenkező Eric Hass, a falu önjelölt helytörténésze közben a Die Rheinpfalz című regionális újságban hirdetést tett közzé, amelyben Németország-szerte keresi azokat a „harcostársakat”, akikkel közösen el tudná távolíttatni a faluja templomának tornyából a „náci harangot”. Kéri mindazok jelentkezését, akik nemes küzdelmében a segítségére lehetnek (Eric Hass: heriesheim@aol.com). Hass közben azt is kiderítette, hogy a falu templomának párkánya alatt, az egyik sarokkőbe nagy méretű horogkereszt van vésve, amelyet szerinte szintén el kell majd onnan távolítani.
A templom párkánya alatti horogkereszt
Helmut Meinhardt, a falu lelkésze viszont nem érti, miért ez a nagy izgatottság a harang körül. „Számomra ez a harang már nácitlanítva van, ez már nem Hitler-harang, s ezért nem szívesen mondanék le róla. S ezen kívül a harang leszerelése is túl sokba kerülne”, vélekedik az evangélikus pap. (Nem beszélve arról, hogy mennyibe kerülne egy új harang beszerzése – H. J.)
Helmut Meinhardt evangélikus lelkész
A falu lakosságának többsége, köztük Ronald Becker polgármester, hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet. „Semmi okot nem látok arra, hogy eltávolítsuk a harangot”, mondja a település első embere. Egyébként a harang tényleges tulajdonosa nem a templom, hanem a faluközösség, pontosabban az általa megválasztott mindenkori polgármester, azaz jelenleg Ronald Becker, aki a Die Rheinpfalz újságnak hangsúlyozza, hogy egy olyan történelmi harangról van szó, amely „egy másik korból való, ám még manapság is használatban van.” A harangköpenyen levő horogkereszttel kapcsolatos kifogást pedig nem tartja fontosnak. Ronald Becker polgármester azt is felhozza érvként, hogy a harang teljesen el van rejtve a nagyközönség szeme elől, miközben végzi a feladatát.
Ronald Becker polgármester
Megszólaltatták az ügyben Birgit Müllert, az evangélikus egyház harangügyi felelősét is, aki szintén túllihegettnek tartja a „náci harangról” kibontakozott vitát. „Egész Németországban mindössze három úgymond náci harang maradt fenn, Pfalzban pedig ez az egyetlen. A történelemkönyv sorait pedig amúgy sem lehet kitörölni”, mondta Birgit Müller, majd hozzáfűzte, hogy szerinte esztelenség lenne kicserélni Herxheim am Berg falu harangját, már csak azért is, mert egy harang a statikai munkálatokkal, az előállítással és a toronyba történő beemeléssel összesen több mint 50 ezer euróba kerül. „Ki fizeti ki mindezt?”, tette föl végül a megválaszolandó kérdést Birgit Müller.
Hering József – Kuruc.info
