Feszültséggel terhelt és konfrontatív belpolitikai légkör jellemezte pénteken a legnagyobb cseh nemzeti ünnepet, Csehszlovákia 1918-as megalakulásának 98. évfordulóját.
Míg Milos Zeman köztársasági elnök a prágai Hradzsinban megtartott központi ünnepségen magas állami kitüntetéséket adott át, addig politikai ellenfelei – a kormányoldalról és az ellenzékből egyaránt – bojkottálták a Hradzsint, és az Óvárosi téren sokezres, a rendezők szerint több tízezres nagygyűlésen emlékeztek meg a történelmi eseményről, miközben élesen bírálták Zemant és politikáját. Hasonló tüntetés volt néhány más cseh városban is, de kisebb részvétellel.
"Magyar invázió a születő Szlovákia ellen"
Milos Zeman beszédében a hagyományőrzés fontosságát hangsúlyozta, és leszögezte, hogy a nemzeti szuverenitást olykor akár fegyverrel is meg kell védeni. Ebben az összefüggésben méltatta az egyik legrégibb cseh társadalmi szervezet, a Sokol nemzeti testnevelési szövetség tevékenységét, amelynek tagjai „1919-ben fegyverrel a kezükben védték meg a születő Szlovákiát a magyar invázió ellen”.
Csehszlovákia összefércelésének 98. évét ünnepelte, aki akarta
Magas cseh állami kitüntetést kapott egyebek között Günter Verheugen német szociáldemokrata politikus, korábban az Európai Bizottság tagja, valamint Dominik Duka prágai érsek, a csehországi katolikus egyház feje is. Zeman, aki korábban gyakran nyilvánosan bírálta az egyházat, most pozitívan méltatta az egyház szerepét a társadalomban.
Bojkott az elnök ellen
A központi ünnepséget bojkottálták az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt, a TOP 09 párt, valamint a kormánykoalíciós kereszténydemokrata párt képviselői, több miniszter, a cseh egyetemek és főiskolák rektorainak többsége és számos más közéleti személyiség, művész. Andrej Babis, a kormányfő első helyettese, pénzügyminiszter, az ANO párt elnöke pedig saját szavai szerint azért maradt távol, hogy családjával külföldön tölthesse a hétvégét.
Az 1989-es rendszerváltásban vezető szerepet játszó színészek és művészek nyilatkozatban arra szólították fel a lakosságot, hogy a következő hetekben rendezzenek tüntetéseket a veszélybe került cseh demokrácia védelmében.
A probléma veleje
A Milos Zeman elleni tiltakozások oka, hogy az elnök nem adott állami kitüntetést Jirí Bradynak, aki megjárta a theresienstadti és auschwitzi koncentrációs tábort, és egész életében aktívan küzdött a totalitarizmus ellen. Zeman állítólag már megígérte neki a kitüntetést, de miután Brady rokona, Daniel Herman kulturális miniszter a közelmúltban prágai hivatalában Zeman kérése ellenére fogadta a dalai lámát, az elnök megváltoztatta döntését.
A tiltakozások másik oka, hogy Herman és a dalai láma találkozója után a négy legfelsőbb cseh politikai vezető közös nyilatkozatban biztosította Pekinget arról, hogy a cseh Kína-politika változatlan. Ezt az ellenzék szervilizmusnak és megalázkodásnak minősítette.
Jirí Ovcácek elnöki szóvivő szerint mindössze Zeman ellenfelei, az elnök által prágai kávéháznak nevezett cseh liberális értelmiség újabb kampányáról van szó.
A bevett szokásoktól eltérően az idei ünnepen megszólalt Václav Klaus is, aki Zeman elődje volt az elnöki tisztségben. A prágai Vítkov-hegyi nemzeti panteonban elhangzott beszédében Klaus a jelenlegi menekültválság kapcsán Csehország nemzeti szuverenitásának megvédésére szólította fel a társadalmat.
A cseh társadalom döntő többsége ugyanakkor – és immár hagyományosan – elsősorban munkaszüneti napként élte meg az évfordulót, és a politikai rendezvényeken nem vett részt. A települések többségében semmiféle ünnepi akció nem volt, és még a középületeken sem tűzték ki a cseh zászlót – jelentette esti híradójában a közszolgálati televízió.
(MTI)
