Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) több veszélyes csoportot azonosított a menedékkérők között, ezek közül nyilvánosan az észak-afrikai utcagyerekeket és a grúz bűnözőket nevezték meg.

Holger Münch, a BKA elnöke a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak a grúzokról azt mondta, hogy az utóbbi hat évben megötszöröződött a grúz menedékkérelmek száma, pedig szinte senki nem kap menekültstátuszt, de amíg kérelmület elbírálják, addig bűncselekményeket követnek el. A BKA már 6 ezernél is több grúz bűnelkövetőt azonosított, és arra törekszik, hogy a tartományi hatóságokkal és a külföldi partnerekkel együttműködve "szétzúzza" hálózataikat.

A másik feltűnő csoport az észak-afrikai Magreb-térségből (Marokkó, Líbia, Tunézia, Nyugat-Szahara, Mauritánia) származó, felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúaké. Köztük vannak "nagyon-nagyon feltűnő" személyek, "utcagyerekek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, bűnözés révén is" - mondta a BKA elnöke.

Az esetleges iszlamista terrorveszélyről Holger Münch azt mondta, hogy a BKA igen komolyan veszi azt az aggodalmat, de alapvetően úgy gondolják, hogy a nemzetközi terroristahálózatoknak nem szükséges rákapcsolódniuk a menekülthullámra, ha Németországban akarnak merényletet elkövetni. A hivatal nagy aggodalommal és fokozott éberséggel figyeli a legerősebb németországi szélsőséges iszlamista irányzat, a szalafizmus híveinek tevékenységét, mert igyekeznek követőket toborozni a menedékkérők között, de ők inkább "riasztó hatást" váltanak ki a szíriai és iraki menedékkérők körében, hiszen "ők éppen az ilyen emberek elől menekültek el". Azt azonban Münch elismeri, hogy a menedékkérők között nagyon sok a fiatal férfi, és szintén sokan vannak a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak, ami "kockázati potenciált" jelent.

A menekülttáborokban előforduló tömegverekedésekről azt mondta, hogy a probléma gyökere a "tömegszállások" zsúfoltsága, a kisebb befogadóállomásokon szinte egyáltalán nem fordulnak elő incidensek. Ezért leginkább a menekültügyi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők "decentralizált" elhelyezésére érdemes törekedni.

A nők elleni támadásokról, nemi erőszakról szóló hírekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen még nem végeztek az elemzésekkel, de úgy tűnik, hogy nincs szó "rendszerszerű jelenségről", és inkább azt látni, hogy egyes területeken, főleg Hessen tartományban fordulnak elő ilyen esetek. A hesseni Giessenben működő befogadóállomáson sajtóhírek szerint megerőszakoltak 15 nőt és gyereket, a hesseni hatóságok eddig négy esetet regisztráltak, és egy feltételezett elkövető ellen indítottak eljárást.

A menekültválság további kriminológiai vetületét alkotják a menedékkérők sérelmére elkövetett bűncselekmények, befogadóállomások elleni támadások. Az idén eddig már 500 ilyen típusú bűncselekményt jegyeztek fel. Ezekkel kapcsolatban egyelőre nincsenek nagyobb, több tartományra kiterjedő hálózatokra utaló jelek. Ugyanakkor a menekültválság komoly "radikalizálódási potenciált" jelent, mert "a szélsőjobboldali szerveződések a nézeteik terjesztésére használhatják fel a krízist, és fölerősödhet a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szubkultúra erőszakra hajlamos rétegeinek konfliktusa" - fejlette ki Holger Münch.

(MTI)