Az ukrán parlament nyilatkozatot fogadott el kedden, amelyben Oroszországot agresszor államnak, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donyecki, illetve luhanszki népköztársaságait pedig terrorszervezeteknek minősítette.
Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 271 tagja hagyta jóvá a szavazáskor jelen lévő 298 képviselő közül. A Viktor Janukovics volt elnök híveiből álló Ellenzéki Blokk frakciója egyetlen szavazattal sem támogatta az indítványt.
Ezenkívül a parlament 270 szavazattal első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást is, amely alapján jogilag is terrorszervezetté nyilváníthatják a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat. A módosítás értelmében bíróságnak kell megállapítania azt, hogy ki tekinthető terrorszervezetekhez tartozónak.
Az ülésen felolvasott nyilatkozatban Ukrajna felszólítja nemzetközi partnereit: ne hagyják, hogy "az ország elleni orosz agresszió során emberiség elleni bűncselekményeket elkövetők" büntetés nélkül maradjanak.
Oroszországot agresszor államnak minősítik, olyan országnak, amely "támogatja a terrorizmust, akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot".
Az elfogadott dokumentumban újabb nemzetközi szankciókat sürgetnek a képviselők Oroszországgal szemben azért, hogy Moszkva maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokban foglaltakat, vagyis a tűzszünet életbe lépését, a szakadárok és az ukrán fegyveres erők közötti ütközőzóna kijelölését és az ukrán határ sérthetetlenségének biztosítását az orosz oldalon.
Ezenkívül a nyilatkozatban felszólítják Oroszországot a "törvénytelen területelcsatolások abbahagyására" és valamennyi orosz területen jogtalanul fogvatartott ukrán állampolgár szabadon engedésére.
Frissítés: Kreml: ez észbontó
Szergej Ivanov, a Kreml hivatalvezetője észbontónak nevezte kedden, hogy az ukrán parlament, a Verhovna Rada nyilatkozatot fogadott, amelyben Oroszországot agresszor államnak minősítette.
"Az őrület fokozódik" - jelentette ki újságíróknak Szergej Ivanov a lengyelországi Oswiecimben, miután országát képviselve részt vett a munkatábor "felszabadításának" 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
"Azon sem csodálkoznék, ha a Rada holnap olyan határozatot hozna, hogy Oroszország agressziót követett el valahol a Holdon" - tette hozzá, ezzel a teljes képtelenséggel próbálva egy szinten említeni országának a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepét.
Az auschwitz-birkeanui évfordulós megemlékezés helyszínén orosz újságíróknak adott interjújában az orosz elnöki adminisztráció vezetője azt is mondta, hogy remény még van az ukrajnai békés rendezésre, de az eseményeket nehéz derűlátóan értékelni.
"Mindenekelőtt abba kell hagyni a tüzérségi támadásokat, és Kijevnek előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül meg kell kezdenie a közvetlen tárgyalásokat a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok hatóságaival" - hangoztatta.
"Az ukrajnai helyzet rosszabbodása nemcsak sajnálatos, de érthetetlen is" - fogalmazott Ivanov. "Vlagyimir Putyin orosz elnök levélben felajánlotta a nehézfegyverek kivonását, de először semmilyen választ sem kapott, majd Petro Porosenko ukrán államfő Davosba utazott, ahol parancsot adott a lövetésre" - tette hozzá az orosz hivatalnok. Ezzel arra utalt, hogy szerinte - ahogy ez az orosz médiában nap mint nap elhangzik - az ukrán haderő tüzérsége támadja a kelet-ukrajnai településeket.
Szergej Ivanov oswiecimi nyilatkozatában azt is mondta, hogy Ukrajnát valójában az Egyesült Államok lovalja bele a konfliktusba saját céljai érdekében, miközben "Ukrajna sorsa kevéssé izgatja őket".
"Ukrajna vezetése csupa módos emberből áll, a tőkéjük tudjuk, hol van, és bármikor odébbállhatnak, az ukrán népnek meg majd magának kell kikászálódnia a bajból" - jósolta a Kreml adminisztrációjának feje, önmagát gazdaságilag fenntartani képtelen országnak állítva be Ukrajnát, "ami - mint mondta - kolosszális gondot jelent Oroszország számára".
(MTI nyomán)