Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az uralma alá akarja gyűrni Oroszországot, és figyelmeztetett, ez nem fog sikerülni.
Az orosz államfő az általa létrehozott Összoroszországi Népfront keddi, úgynevezett cselekvési fórumán az egyik hozzá intézett kérdésre jelentette ki, hogy az Egyesült Államok nem megalázni akarja Oroszországot, hanem a befolyása alá akarja vonni. Az elnök válaszát hatalmas taps fogadta.
Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy szerinte Washingtonnak ugyanakkor sikerül a szövetségeseit, az úgynevezett szatellit államokat a befolyása alá vonni. Vélhetően a Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországra nehezedő nyugati nyomásra és a vele szemben alkalmazott szankciókra is utalva kijelentette, hogy az Egyesült Államok számos szövetségese saját nemzeti érdekeinek kárára idegen nemzeti érdekeket igyekszik védeni érthetetlen alapon és érthetetlen kilátásokkal.
"Merkel leszámol Putyinnal"
Szokatlanul keményen bírálta Angela Merkel Ausztráliában Vlagyimir Putyint, és az ukrajnai válság tovaterjedésének veszélyére figyelmeztetett - így számoltak be német lapok kedden a német kancellár egy Sydney-ben mondott beszédéről.
Angela Merkel a G20 csoport csúcstalálkozója után egy tekintélyes ausztrál külpolitikai kutatóintézet, a Lowy Institute meghívására tartott előadást Sydney-ben, és beszédéről csaknem valamennyi német újság a címoldalon számolt be, kiemelve, hogy a kancellár rendkívül hevesen bírálta az orosz elnököt az ukrán válságban követett politikája miatt.
A Der Tagesspiegel szalagcíme szerint például "Merkel leszámol Putyinnal", a Süddeutsche Zeitung pedig azt írta öles betűkkel, hogy "Merkel: Putyin megtiporja a jogot", míg a Die Welt azt emelte ki, hogy "Merkel futótűztől tart".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elsőként azt idézte a kancellár beszédéből, hogy "a történelemből tudjuk, nem szabad túlságosan békülékenynek lenni". Ugyanakkor az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, de "azt is tudjuk, hogy a regionális konfliktusok gyorsan futótűzzé válhatnak" - tette hozzá Merkel.
A német kancellár a FAZ beszámolója szerint felidézte: 2008-ban személyesen akadályozta meg, hogy Ukrajna megtegye az első lépést a NATO-csatlakozás felé. Hozzátette, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésében nem változott a véleménye, azt viszont "nem lehet megtiltani egy országnak", hogy szabadkereskedelmi megállapodást vagy társulási szerződést kössön az EU-val.
A kancellár a hét végén Brisbane-ben négyszemközti megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyinnal, majd csatlakozott hozzájuk Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és további két órán keresztül egyeztettek. A Die Welt szerint Merkel kifejtette, hogy a NATO az együttműködésen alapuló és a biztonságot szolgáló szövetség, Putyin viszont úgy vélte, hogy a NATO Moszkva ellenfele, és fenyegeti az orosz érdekszférát. Ezután Merkel inkább az EU-ra koncentrált, és Junckerrel együtt megpróbálta meggyőzni Putyint arról, hogy az EU a keleti bővítéssel együtt sem jelent fenyegetést Oroszországra, és mindkét félnek hasznos együttműködést kezdhetne az eurázsiai unióval.
A Sydney-ben mondott kancellári beszédről szóló beszámolók alapján a próbálkozás nem vezetett eredményre. A "nemzetközi jogot megtipró, érdekszférákból kiinduló régi gondolkodásmód nem érvényesülhet" - idézte a Der Tagesspiegel a kancellárt, aki kijelentette, hogy a hidegháborúból származó gondolkodásmód "nem is fog érvényesülni, legyen akármilyen nehéz és hosszú az út".
Vlagyimir Putyin nem hajlandó a kölcsönös tisztelet és a jogállamiság alapján kezelni az ukrajnai konfliktust, és tevékenysége "az európai békerendszer egészét megkérdőjelezi" - mondta Angela Merkel. Az ukrán válság "valójában egyáltalán nem regionális ügy", hanem "valamennyiünket érinti" - tette hozzá.
Az előadás utáni pódiumbeszélgetésen konkrétabban fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az EU nem hajolhat meg Moszkva előtt, mint egykor az NDK, "különben azt kellene mondanunk: túl gyengék vagyunk, (...) nem vehetünk fel senkit, előbb meg kell kérdeznünk Moszkvát, hogy szabad-e. Ez ment negyven éven keresztül, és én nem akarok ehhez visszatérni" - idézte a Spiegel Online hírportál Angela Merkelt, aki azt is elmondta, hogy szerinte "nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem Moldováról, Grúziáról, és ha ez így megy tovább, akkor (...) kérdésessé válhat Szerbia, a Nyugat-Balkán" is.
(MTI)