Ugrás a cikkhez
Reklám

Az Igazságügyi Minisztérium által Budapesten megrendezendő világhálós gyűlöletbeszéd-ellenes konferencia megnyitóbeszédét – amint arról mi is hírt adtunk – Ájelet Bensaul Sákéd izraeli igazságügyi miniszter tartja. A fajgyűlölő, polgári foglalkozását tekintve számítógépmérnök Sákéd 2014 nyarán, a Gázai övezet ellen indított Szilárd sziklafok fedőnevű izraeli hadművelet idején a Facebook-oldalán egy szélsőséges izraeli publicista korábban írt cikkét idézve - tehát áttétetelesen - „az ellenség, egy teljes nép” likvidálására szólított föl. Hogy félreértés ne essék, az idézet elejére a magyaroknak erkölcsöt prédikáló miniszter asszony 2014-ben odaírta: „a cikk ma is időszerű, amiképpen tizenkét évvel azelőtt is az volt”. Az izraeli miniszter közben megérkezett Budapestre, s már tegnap délután a Duna-parton járt.



Ájelet Bensaul Sákéd (fotó: Facebook)

Budapestnek a közelmúltban már több vezető izraeli politikus díszvendége is volt, mint például a sorozaterőszakoló, jelenleg ezért börtönben ülő Mose Káccáv, egykori államelnök, vagy Ávigdor Lieberman, hajdani külügyminiszter (jelenlegi hadügyminiszter), aki számos megdöbbentő kijelentése között néhány évvel ezelőtt azt tanácsolta az izraeli légierőnek, hogy bombázza le az Egyiptom és Szudán határán létesült Asszuáni-gátat. De korábban járt a budapesti Országházban Áriél Sáron, néhai miniszterelnök is, aki „a bejrúti mészáros” néven is elhíresült (a libanoni főváros melletti Szábrá és Sátillá nevű palesztin menekülttáborokban történt vérengzésben hadügyminiszterként betöltött szerepe miatt – H. J.) A Budapestre már tegnap megérkezett erkölcsprédikátor zsidó díszvendég Ájelet Bensaul Sákéd, a Likud vezette kormánykoalíció igazságügyi minisztere lesz.



Mose Káccáv már 2004-ben díszvendég volt Budapesten

Ájelet Bensaul Sákéd 2014. június 30-án, éjjel 23:59 órakor, a Gáza övezet ellen indított izraeli hadjárat kellős közepén, amikor bosszúra vágyó szélsőséges zsidó csoportok Izrael-szerte palesztinokra vadásztak, a Zsidó Otthon (הבית היהודי) nevű, rasszista parlamenti párt képviselőjeként, frakcióvezetőjeként egy Uri Élicúr nevű, izraeli publicista tizenkét évvel korábban írt újságcikkét idézve a következő, a palesztinok meggyilkolására fölhívó, azóta egyébként törölt szöveget tett ki a Facebook-oldalára. (Maga ez a szöveg is megérne egy konferenciát, amelynek témája a világhálón terjesztett gyűlöletbeszéd lenne – H. J.) A Szihá Mekomit (Helyi Beszélgetés –שיחה מקומית) című héber nyelvű újságban azonban megőrizte az utókor számára az izraeli miniszter humanista szövegét, amiképpen más fórumok a Facebook-bejegyzéséről készült, ám azóta eltüntetett fényképet. Íme, Ájelet Bensaul Sákéd ominózus, 2014-ben a saját véleményét is tükröző bejegyzésének részletei magyarul:

Uri Élicúr, emléke legyen áldott, 12 évvel ezelőtt írt, félretett cikke. Időszerű a mának, amiképpen időszerű volt írása idején is:

(…) „Mi a megrendítő annak fölismerésében, hogy az egész palesztin nép az ellenségünk. Minden háború két nép között dúl (persze dúlhat egy-egy háború egyszerre több nép között is - H. J.), s minden háborúban az a nép, amely a háborút kirobbantotta, az teljes egészében ellenségnek számít. A hadüzenet nem háborús bűntett, s az ellenség hadüzenetére való háborúba lépés meg főleg nem az. Amiképpen nem háborús bűn a háború szó használata és az ellenség egyértelmű megnevezése. A háborúkban általában az ellenség az egy teljes nép, az öregjeivel, asszonyaival, városaival és falvaival, vagyontárgyaival és infrastruktúrájával együtt. (…)

A háború erkölcse szerint elkerülhetetlen, hogy ne érje bántódás az ellenség polgári lakosait. Ez az erkölcs nem ítéli el a Drezda német várost bombázó és porig romboló brit légierőt, de nem ítéli el az USA harci gépeit sem, amelyek lerombolták Lengyelország városait és elpusztították a fél Budapestet, amelyeknek szerencsétlen lakosai soha nem ártottak Amerikának, ám a gonosz ellen folytatott háborúban a győzelem érdekében mégis le kellett rombolni őket.” (...)

S a mi háborúnkban ez hétszeresen érvényes, mert az ellenség katonái a lakosság körében bújnak meg, s csak a lakosság támogatásának köszönhetően képesek harcolni ellenünk. Minden egyes terrorista (terrorista az a személy, aki az izraeli megszállás ellen bármilyen eszközzel küzd – H. J.) mögött több tucat férfi és asszony áll, akik nélkül nem lenne képes terrorcselekményeket elkövetni. A harcból kiveszik részüket a gyilkosságokra uszító tananyag írói, a rejtekhelyet biztosítók, a gépjárműveket rendelkezésre bocsátók, s mindenki, aki tiszteletben és erkölcsi támogatásban részesíti őket (a palesztin harcosokat – H. J.) Mindegyik az ellenség harcosa, s ezért életük elvesztéséért magukra vessenek. Most már ebbe a csoportba (akik magukra vessenek a halálukért – H. J.) tartoznak a sahídok (arab szó: azok, akik mártírhalált halnak – H. J.) édesanyja is, akik virágokkal és csókkal küldik őket a pokolba. Ezeknek az édesanyáknak követniük kell a fiaikat a halálba, mert nincs ennél nagyobb igazság. Követniük kell a fiaikat, a fizikai otthonnal együtt, amelyben nevelték a kígyót. Mert ha nem így lesz, ezekben az otthonokban majd további kis kígyókat nevelnek.

A likvidálás nem lehet csak célzott (amikor is az izraeli hadsereg 'célzott likvidálással' csak egyes személyeket tesz el láb alól – H. J.). Így van ez a háborúkban. Mert ami célzott, az nem likvidál, s ami pedig likvidál, az nem célzott (bizonyos helyre vagy személyre korlátozott – H. J.). Nem mi indítottuk ezt az aljas háborút, s nem mi tudjuk ezt befejezni. A háború befejezésének kulcsa a palesztin nép fiainak kezében van. Mi csak meg tudjuk perzselni az ujjukat, egészen addig, amíg használni akarják azt” -

idézi a saját véleményként és hitvallásaként is Ájelet Sákéd, a Zsidó Otthon nevű parlamenti párt akkori frakcióvezetője, jelenleg izraeli igazságügyi miniszter 2014. július 1-jén, amikor már három hete zajlott a Gázai övezet ellen indított Szilárd sziklafok fedőnevű hadművelet, amelynek végül összesen 2145 palesztin halálos áldozata volt, közülük 1715 polgári személy, főleg gyermekek és nők vesztették életüket, több tízezren megsebesültek. Egyébként Ájelet Bensaul Sákéd fentebb idézett, több ezer tetszikkel jutalmazott bejegyzését sokan máig konkrét gyilkosságra uszításként is értelmezik, mert a szöveg kitétele után egy nappal három zsidó terrorista Kelet-Jeruzsálemben elrabolta, majd élve elégette a halálakor 16 esztendős Muhámmád Ábu Hudájr palesztin fiatalt.



Gázai övezet, 2014: „Egy egész palesztin nép ellenségünk” (fotó: AP)

Ájelet Sákéd, Budapest mostani zsidó díszvendége nem csak igazságügyi miniszter, hanem az izraeli kormány politikáját a nagyvilágnak megmagyarázó (hászbárá – הסברה), elfogadtatni igyekező, illetve az azt bírálók állításainak megcáfolása, a zsidó közösségek elleni állítólagos támadások ellen fellépő Jiszráél Seli (Az Én Izraelem – ישראל שלי) nevű mozgalom társalapítója is. (A másik alapító, az Ájelet Sákédhez hasonlóan szélsőséges Náftáli Bennett, jelenlegi oktatási és diaszpóraügyi miniszter, az izraeli parlament politikai és biztonsági bizottságának tagja, a Zsidó Otthon párt elnöke – H. J.) Amikor Sákéd és Bennett 2012-ben a Netanjáhu-kabinet minisztere lett, az általuk alapított Az Én Izraelem nevű propagandairányító mozgalom vezetését átadták másoknak.



Sákéd Facebook-oldalára 2014-ben kitett, általa törölt, ám mások elmentette szöveg

Az Én Izraelem a megalapítása óta nemzetközi tüntetéseket szervez az izraeli kormány politikájának, az izraeli hadsereg fegyveres akcióinak támogatására, propaganda- és magyarázó (hászbárá) kampányt folytat a világhálón, így a többi között a Facebookon is (őket nem törlik a Facebook moderátorai – H. J.) arabul, héberül, angolul és oroszul. Sákéd mozgalma „csendes terrornak” nevezi az izraeli megszállás ellen tiltakozó nemzetközi és izraeli szervezetek, akadémiák és személyek megnyilvánulásait, illetve antiszemitizmusnak bélyegzi az izraeli kormány politikáját vagy egyes zsidók visszatetsző cselekedeteit bíráló bármilyen elmarasztalást.

Az Ájelet Sákéd alapította, s jelenleg igazságügyi miniszterként is messzemenően támogatott Az Én Izraelem mozgalom egyik fontos tevékenysége „a nemzetközi megmagyarázás” (ההסברה הבינלאומית), amelynek hangsúlyozottan fontos eleme, hogy megértesse a világ népeivel: Izrael a demokrácia szigete a Közel-Keleten. A mozgalom azt is a nagyvilág tudomására kívánja hozni, hogy Erec-Jiszráél (Izrael országa), tehát a tizenkét zsidó törzs által a bibliai időkben elfoglalt terület kizárólag a zsidó nép tulajdona.



Drezda, 1945. február: A Bombázási holokauszt áldozatainak egy része. Ez nem elítélendő... (fotó: archív)

Közben Ájelet Bensaul Sákéd már vasárnap Budapestre érkezett, s ezt az örömteli hírt nem az MTI jelentéséből tudtuk meg, hanem onnan, hogy az izraeli miniszter asszony a Facebook-oldalára már 16 órával ezelőtt kitett egy fényképet, amelyen az Országházhoz közeli Duna-parton látható gyertyagyújtás közepette. A képhez természetesen „történelmi” magyarázat is dukál, ha már izraeli miniszterről van szó:

„A nyilaskereszt (sic!) magyar náci (sic!) párt 1944 telén több ezer zsidót (Simon Peresz jó két évvel ezelőtt több tízezerről beszélt, ám a budapesti Külügyminisztérium hallgatott, mint a befagyott hullámsír – H. J.), főleg gyermekeket és asszonyokat végzett itt ki. Hármasával állították őket a Duna-partra, egyiket a másikhoz kötözték, de csak egybe lőttek bele (mert akkor már nem volt elég lőszerük, s egy hónappal később [sic!] Magyarország felszabadult), s így egyikük elesett és magával rántotta mindegyiket a befagyott folyóba (sic!).”

Az izraeli miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzéséhez sorban érkeznek a kommentek, amelyek írói a Jobbik félelmetes antiszemitizmusával rémítgetnek (még nem hallottak a sikeres néppártosodásról – H. J.) és egyéni, valóban megtörtént, személyes és hozzátartozóik csodálatos megmenekülésének történetét mondják el, ostorozzák a bűnös magyarokat.



Ájelet Bensaul Sákéd első útja vasárnap a Duna-partra vezetett (fotó: Facebook)

Ismételjük: ennek a mostani, a rendezők meghívása értelmében a világhálós gyűlöletbeszédről szóló budapesti konferenciának a díszvendége egy izraeli miniszter (asszony), aki 2014. június 30-án, amikor a világsajtót bejárták a Gázai övezetben halomra gyilkolt palesztin gyermekek fényképei, kitett a Facebook-oldalára egy újságcikket, amellyel azonosulva egy nép öregjeinek, asszonyainak és gyermekeinek a gyilkolására uszított.

Gratulálunk az Igazságügyi Minisztériumnak, mert megint sikerült méltó, a magyaroknak erkölcsöt prédikáló izraeli díszvendéget édesgetni a székesfővárosba. Várjuk az izraeli miniszter magas magyar állami kitüntetését is. Hogy a jövőben legyen mit visszadobnia...

Hering József – Kuruc.info

Frissítés: Közben a Magyar Ügyvédi Kamara épületében ma délelőtt beszédet mondott Trócsányi László magyarországi és Ájelet Bensaul Sákéd izraeli igazságügyi miniszter – olvasható az izraeli miniszter Facebook-oldalára nemrég kitett közlésben:

Budapesten a Magyar Ügyvédi Kamara épületében az antiszemita uszítás ellen megrendezett konferencián beszédet mondtam, miközben a hátam mögött levő falon a holokauszt idején meggyilkolt budapesti zsidó ügyvédek nevei voltak olvashatók.

A magyar igazságügyi miniszter beszédében joggal mondta: a szóbeli uszítás előbb-utóbb fizikai bántalmazáshoz is vezethet. A miniszter kijelentette, hogy elkötelezett harcot vív az uszítás ellen. A magyarországi antiszemita portálok már meg is támadták őt magának a konferenciának a megtartásáért.

A világ összes igazságügyi miniszterének összefogása az uszítás ellen, illetve az internetes társaságok elleni közös munka változást idéz elő. Az Izraeli Igazságügyi Minisztérium már ma odaadó munkát végez az uszító Facebook-, Google-oldalak, posztok és portálok ellen. Nagy munka áll még előttünk”, írja Facebook-oldalán az izraeli miniszter.



Ájelet Bensaul Sákéd a Magyar Ügyvédi Kamarában szónokol (fotó: Facebook)

Az eredeti hírben olvasható, hivatkozásokkal alátámasztott információ szerint a magyaroknak erkölcsöt prédikáló izraeli miniszter 2014-ben egy teljes nép, gyermekek, öregek és asszonyok gyilkolására uszított. Csodálkozunk tehát az izraeli miniszter gátlástalanságán és arcátlanságán, hogy korábbi „szóbeli uszításának” tudatában másokat kioktat, az uszítás ellen harcot hirdet, visel. De csodálkozunk azoknak a magyaroknak a gyávaságán, vagy éppen arcátlanságán is, akik meghívásukkal, a díszletek biztosításával asszisztálnak ehhez a komédiához.

H. J. - Kuruc.info

2. frissítés: A Fidesz kettes számú díszzsidója is felszólalt a gyilkosságra buzdítók kohnferenciáján

A gyűlöletbeszéd undorító, alávaló és gonosz, mindegy kire és milyen formában vonatkozik - mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, EP-képviselő az Internethasználat és felelősség című magyar-izraeli konferencián, Budapesten hétfőn - olvasható az MTI összefoglalójában.

A gyűlöletbeszéd ellen nemcsak szavakkal, de tettekkel is harcolni kell, és ehhez a büntetőjog eszközeit is fel kell használni - közölte záróbeszédében a fideszes politikus.

Deutsch Tamás rámutatott arra is, hogy a gyűlöletbeszéd nem elkerülhetetlen velejárója az online világnak, amely még nem kialakult normák között működik, és olyan gyorsan változik, hogy azt a szabályozás nem tudja követni. Ezért is szükséges a nem jogi normák erősítése például tanítással, önkorlátozással.



Deutsch csillogó szemekkel beszélt a gyűlöletről

Gyűlöletbeszéd nincs gyűlölet nélkül, ezért fel kell lépni a gyűlölet ellen - pufogtatott frázisokat a közhelyszótárból a kormánypárti politikus.

Nyakas Levente, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa Médiatudományi Intézetének osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet: az unió több mint negyedszázada szembesült a műholdas televíziózás kapcsán azzal a problémával, hogy az egyes államok területén megjelennek az adott országon kívüli tartalmak.

Az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás 1989-ben lépett életbe, és az emberi méltóság védelmén, illetve a gyűlöletbeszéd tilalmán alapul közös értékrendet hordoz. Ezt a szabályozást a közös értékek alapján 2007-ben kiterjesztették bizonyos internetes szolgáltatásokra, főként a lekérhető videókra, a napokban pedig már javaslat született arra, hogy mindez kiterjedjen az internetes videomegosztókra is - tette hozzá a szakember.

A hét vicce: a Facebook mindenkit egyformán kezel

Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép-európai szabályozási vezetője előadásban elmondta: a Facebook nem veti alá magát egyetlen ország joghatóságának, de kialakított egy globális normarendszert. Ebben a globális közösségben, ahol a felhasználók havonta milliárdos nagyságrendben osztanak meg tartalmakat, a szolgáltató mindenkit egyformán kezel.

Kiemelt fontossága van a szólásszabadságnak, "hiszünk abban, hogy a nagyobb nyitottság, szabad vita hozzájárul a társadalmak fejlődéséhez." Ugyanakkor fontos a felhasználók biztonsága, ezért a gyűlöletbeszédet, közvetlen erőszakra felhívó tartalmakat nem tűri a Facebook. Továbbá fontos az is, hogy végrehajtható, mindenki számára könnyen értelmezhető szabályok legyenek - mondta a cég munkatársa.

A Facebook engedi a politikákat, ideológiákat, kormányokat akár élesen támadó tartalmakat is, de nem engedi az egyének, közösségek támadását, továbbá szeretne hozzájárulni a civilizált közbeszédhez, felelősségteljes viselkedéshez - tette hozzá a zsidó cég képviselője.

3. frissítés: A magyarországi igazságügyi miniszter letette Izraelnek a sokadik hűségesküt

Magyarország kormánya elkötelezett a véleménynyilvánítás szabadsága mellett és következetesen fellép a gyűlöletbeszéd ellen - hazudta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Internethasználat és felelősség című magyar-izraeli konferencián, hétfőn Budapesten. Izraeli kollégája, a Facebookon civilek meggyilkolására uszító Ajelet Saked beszédében azt hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkeltés napjainkban újabb formában jelenik meg, ezúttal az interneten.

A magyarorstági tárcavezető szavai szerint az antiszemitizmus, a cigányellenesség, illetve mindenféle előítélet és rasszizmus lassan ölő méreg. A holokausztra, a gyűlöletbeszéd lehetséges következményeire utalva azt mondta: a vészkorszak az előítéletek táplálásával, a hivatalos politika szintjére emelésével kezdődött.

Napjainkban a gyűlölet nem áll meg a szavak szintjén: brutális tettek, terrorcselekmények formájában szedi ártatlan áldozatait - tette hozzá Trócsányi László.

A magyarországi igazságügyi miniszter szerint igaztalan az a vád, amely szerint Magyarországon a véleménynyilvánítás állami kontroll alatt áll. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra bukása után sokan azt gondolták, kis túlzással az a legjobb, ha az állam semmit se tilt. Ennek alapján az Alkotmánybíróság is rendkívül kiterjesztően értelmezte a szólásszabadságot, és nem sikerült a gyűlöletbeszéd hatékony törvényi korlátozása. Ezért volt szükség az új alaptörvény negyedik módosítására, ez - a korábbi alkotmánybírósági értelmezésekkel összhangban - kimondta: "a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére". Kivéve persze, ha a magyarokról van szó, de ezt már elfelejtette a hűségesküje lázában élő bohóc.




Az alaptörvényi rendelkezést a magyar jogrendszer különböző területeken ültette át a mindennapokba.

A polgári törvénykönyv szerint sérelemdíj jár a magánszemélyeknek, közösségeknek, akikkel, amelyekkel szemben gyűlöletbeszédet alkalmaznak. A közösség bármely tagja jogosult harminc napon belül bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén. (Ne feledjük, kivéve, ha magyar - a szerk.) E mellett a magyar állam a büntetőjog eszközeivel is fellép a gyűlöletbeszéd ellen. Erre szolgálnak többi között a büntető törvénykönyv közösség elleni uszításra, illetve nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett bűncselekmények nyilvános tagadására vonatkozó rendelkezései, továbbá a rasszizmust büntető rendelkezések.

Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszttagadás büntetőjogi szankcionálását a mai napig vitatják. De illúzió vagy cinizmus nem észrevenni - mondta -, hogy aki a holokausztot tagadja, vagy méreteit, jellegét vonja kétségbe, kódolt üzenetet küld: nem volna baj, ha újra megtörténne.

A magyar jogrendben vannak olyan büntetőjogi intézkedések is, amelyek az üldözendő online tartalmak elleni fellépést szolgálják. Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele. Továbbá az emberi méltóság alaptörvényben rögzített védelmét egészítik ki a médiajogi rendelkezések, melyek lehetővé teszik nagy összegű bírság kiszabását, az elmarasztaló határozat közzétételére kötelezést, vagy a médiaszolgáltatás időleges felfüggesztését.

Trócsányi László kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd ma már nem csak nemzetállami probléma, és csak nemzetközi összefogással lehet eredményesen küzdeni ellene.

Hozzátette: komoly akadályokba ütközik a hatékony nemzetközi fellépés a tengerentúlon, ahol másként gondolkodnak a véleménynyilvánítási szabadságáról, mint Európában. A magyar bíróságok sikertelenül próbálták elérni amerikai hatóságoknál uszító, sértő tartalmak blokkolását, illetve a szolgáltatók felelősségre vonását.

"Közös, súlyos problémával állunk szemben, amely romba döntheti jogállami és demokratikus értékrendünket. Közös célunk és felelősségünk, hogy mindent elkövessünk a gyűlöletkeltés visszaszorítására. (...) A véleménynyilvánítás szabadságát össze kell és lehet is hangolni mások jogainak és méltóságának a tiszteletben tartásával" - hangsúlyozta a magyar miniszter.

A Facebookon civilek kiirtását szorgalmazó izraeli miniszter szájából igen hiteles volt az interneten terjesztett gyűlöletbeszéd elleni fellépés

Ajelet Saked izraeli igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt emelte ki, hogy a gyűlöletkeltés manapság újabb formában, az interneten jelenik meg, és a háttérben gyakran terrorszervezetek állnak.

Az izraeli miniszter arra figyelmeztetett: egész társadalmakat ingathat meg az interneten terjesztett gyűlöletbeszéd és hazugság. Tavaly Izraelben az online gyűlöletbeszéd váltott ki "rettenetes terrorhullámot". A Palesztin Hatóság területén olyan hazugságokat terjesztenek, amelyek alkalmasak Izrael hitelességének megkérdőjelezésére - mondta a politikus.




Ajelet Saked szerint sürgetővé vált a problémák felmérése és a megoldás keresése. Az általa vezetett minisztérium javaslatot terjesztett elő a közrend megzavarására alkalmas internetszolgáltatók korlátozására, továbbá szükséges a közszolgáltatásban dolgozók megvédése is a sértő tartalmaktól. Izraelben például a bírók "döbbenetes mértékű" támadásoknak vannak kitéve - jegyezte meg a miniszter

Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatóknak legalább akkora a szerepük a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, mint az államoknak. Izraelben az érintett cégekkel együttműködve vizsgálják a Google, a Facebook, a Twitter tartalmait, és az állami szerv javaslatainak 70 százalékban eleget téve a szolgáltatók törlik a jogsértő tartalmakat - tette hozzá.

Fontos, hogy megőrizzük a véleményszabadságot, de azt harmonizálni kell az internet szabadságával és közben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a "sötétség korszaka nem szűnik meg egykönnyen", újabb és újabb formában fenyeget - mondta az izraeli igazságügyi miniszter.

Az MTI tudósításából nem derült ki, hogy a gyűlöletbeszédről kohnferenciázgatók izraeli példaképe nem is oly rég gyermekek, nők és öregek meggyilkolására szólított fel, érdekességképp pont a "mindenkit egyformán kezelő" zsidó közösségi portálon.

Keddi frissítés: Így vádolták gyűlöletkeltéssel a Kuruc.infót az ártatlanok megölésére nyíltan uszítók

(Kuruc.info)

Korábban írtuk: Az internetes szólásszabadság nevében szervez ajvékolást a Kuruc.info ellen a "magyar" igazságügyi miniszter





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából