Petro Walzman-Porosenko ukrajnai államfő aláírta a szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvényt, s azt a "legfontosabb reformlépésnek" nevezte.
Szerinte egyetlen más reformtól sem függ annyira Ukrajna jövője, mint az oktatási koncepciótól. Hangsúlyozta, az a cél, hogy minden végzős kifogástalanul beszélje az államnyelvet, mert csak azzal várhat rá sikeres karrier Ukrajnában.
Azt is hazudta, hogy tiszteletben akarják tartani az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogait, tartva magukat a nemzetközi vállalásaikhoz.
Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Porosenko szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzéséve mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami „elengedhetetlen” a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában.
Az elnök hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt „szigorúan betartsák” az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban.
Példaértékű a szomszédos országok számára
„Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára” – hangoztatta Porosenko.
Az államfő felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-i kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény látszólag a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
A rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. A jelek szerint nem eléggé.
Frissítés: Most aztán tele lehet Porosenkóék gatyája: "a magyar kormány készen áll a tárgyalásra"
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az új ukrán oktatási törvény zsákutca. A magyar kormány visszautasítja a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő szabályozást – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: az új ukrán oktatási törvény aláírásával Ukrajna jogfosztást követ el, megsért több nemzetközi egyezményt, amelyet az európai nemzetek közösségéhez közeledve vállalt, köztük az anyanyelven tanulás és tanítás biztosítását az oktatás valamennyi szintjén. Úgy fogalmaztak: „Ukrajna vezetése nem Európa felé, hanem zsákutcába kormányozza saját országát”.
Hangsúlyozták: Magyarország alkotmányos kötelességének tartja, hogy minden illetékes nemzetközi fórumon felemelje szavát a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok érdekében. Az emberi erőforrások minisztere ezért arra szólítja fel Ukrajna oktatási miniszterét, hogy kezdje meg a törvény elfogadása előtt elmaradt tárgyalásokat a kárpátaljai magyar közösségek képviselőivel, akik kimaradtak a törvényalkotás folyamatából.
A magyar kormány ezután is készen áll arra, hogy a méltányos nemzetiségi oktatás érdekében tárgyalásokat folytasson Ukrajnával – tették hozzá, majd nyilván elmentek a jótékonysági futásra, hogy azzal lezárttá tehessék a kérdést.
2. frissítés: Szijjártó is felébredt: "Ukrajnának ez fájni fog"
Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - ismételgette azon "fenyegetéseit" Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek, amelyek az új oktatási törvény aláírása előtt sem hatották meg Petro Walzman-Porosenko "ukrán" elnököt.
“Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője, aki Szingapúrban nyilatkozott, ahová az Orbán Viktor miniszterelnök vezette hivatalos delegáció tagjaként érkezett.
Szijjártó Péter szavai szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt.
Porosenko elnök eddig arról beszélt, hogy Ukrajnát közelebb akarja vinni Európához, a mostani döntésével azonban “jó messzire távolodott Európától, éppen az ellentétes irányba tett egy hatalmas lépést” – mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel parolázik Kijevben 2016 októberében
Petro Porosenko eddig európai Ukrajnáról beszélt - folytatta -, de “ezt gyakorlatilag innentől kezdve el is felejtheti”, tekintettel arra, hogy Magyarország minden létező fórumon, minden nemzetközi szervezetben, elsősorban az EU-ban, blokkolni fog minden olyan kezdeményezést, amely Ukrajnának kedvező lenne.
Most, hogy az EU-Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok vízummentessége életbe lépett, az ukránok “azt az álmot dédelgetik”, hogy a keleti partnerség jegyében még tovább lépnek az európai integráció felé vezető úton. “Na, ezt most pont elfelejthetik” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette: az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén Magyarország meg fog vétózni minden olyan EU-s felszólalást vagy álláspontot, amely nem ítéli el Ukrajnát kellő erélyességgel és kellő határozottsággal.
3. frissítés: Jobbik: vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra épülő kormányzati stratégia
A Jobbik felháborodással értesült, hogy a magyarországi pártok, a kárpátaljai magyar szervezetek, a görög, lengyel, román, bolgár és magyar kormányok, illetve a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére Petro Porosenko ukrán elnök aláírta európai normákkal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival súlyosan ellentétes új oktatási törvényt - írja közleményében Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke. Alább a folytatás.
Ha e jogszabályt végrehajtják, akkor a még helyben maradt magyar családok is tömegesen fogják átíratni gyermekeiket a magyarországi iskolákba, akiket tanáraik is követni fognak. E helyzeten pedig immár a magyar kormány által adott és általunk is támogatott különféle gazdasági-pénzügyi támogatások sem segíthetnek majd.
Kárpátaljai gyerekek a mezőgecsei rovástábla avatásán
A Jobbik az elmúlt hónapok során számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadását minden eszközzel meg kell akadályozni. Ezért üdvözöltük a magyar kormány ez ügyben tanúsított, bár véleményünk szerint megkésett határozottságát, frakciónk pedig örömmel támogatta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely nemcsak elítélte a jogtipró törvénymódosítást, de az ellene való fellépésre is felkérte a kormányt. Bár értékeljük a Magyarország által is előmozdított nemzetközi tiltakozást, ám ez végül nyilvánvaló módon megkésettnek bizonyult és ezért nem volt eredményes.
Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is. A Jobbik mindig azon az állásponton volt, hogy a szomszédos országok, így Ukrajna számára fontos ügyekben Magyarországnak nem előre kell támogatást nyújtania, hanem csupán elszakított nemzetrészeink irányába tett vállalások és ígéretek teljesítése után. Ennek megfelelően a magyar kormánynak csak a súlyosan diszkriminatív törvénymódosítás visszavonását követően szabadott volna támogatnia az ukrán vízummentességet vagy a társulási egyezményt.
2014-ben az ukrajnai biztonsági helyzet súlyosbodásával már indítványoztuk egy rendszeresen ülésező kárpátaljai magyar-magyar kerekasztal létrehozására a magyar kormány, a hazai pártok, a kárpátaljai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak képviselőinek bevonásával. Ezt a Fidesz akkor elutasította. Most ismét megtesszük ezt a javaslatot annak érdekében, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban, nemzetközi szövetségeseket keresve, közösen, egységet és minél nagyobb erőt felmutatva léphessünk fel a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért.
4. frissítés: KMKSZ-elnök: az Egyesült Államok üdvözölte a törvényt, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott
A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat – jelentette ki az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője kedden Ungváron, arra reagálva, hogy az ukrán államfő aláírta a tanügyi jogszabályt.
Brenzovics László elmondta: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy Petro Porosenko elnök szabad utat engedett az oktatási törvénynek az ukrajnai kisebbségi szervezetek és az Ukrajnával szomszédos államok tiltakozása ellenére. Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt”.
Megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben.
A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz. Ha a Legfelsőbb Tanácsban (parlament) sikerül összegyűjteni 40 képviselői aláírást, akkor szintén kérhető lesz a törvény alkotmányossági vizsgálata – emlékeztetett, hozzátéve, hogy vélhetőleg októberben az Európa Tanács emberi jogi biztosi hivatala is napirendre tűzi az ukrán oktatási törvény kérdését.
Az ukrán Ellenzéki Blokk jogi úton támadja meg
A kisebbségek nyelvén folyó oktatást korlátozó új törvény sérti az alkotmányt és a nem ukrán ajkúak jogait – közölte kedden az Ellenzéki Blokk nevű ukrán párt, és leszögezte, hogy jogi úton támadja meg a törvényt.
„A hatalom nemcsak Ukrajna megítélését rombolja Európa szemében, hanem rombolja a demokráciát és az államot. A törvény nyelvi normái a hatalmon lévők alkalmatlanságáról tanúskodnak” – áll a Viktor Janukovics megpuccsolt ukrán elnök hívei által alapított ellenzéki párt közleményében. A párt bejelentette, hogy a bíróságon fog küzdeni a törvény által előírt nyelvi normák eltörléséért.
Kreml: Moszkvának aggályai vannak a törvény érvényesítésével kapcsolatban
Elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában.
„Nem tartjuk korszerűnek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését” – hangoztatta Peszkov.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban.
(Kuruc.info - Kárpáthír - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- "Magyarország és a magyar kormány minden segítséget megad és megadott Ukrajnának"
- Morvai: Ukrajna gúnyt űz az emberi jogokból és az EU-ból
- A román államfő lemondta ukrajnai látogatását, a házelnöküket sem hajlandó fogadni
- Szijjártó: Magyarország nem támogat semmi olyan kezdeményezést, ami az ukránoknak fontos lenne
