„A szegedi és a kolozsvári egyetemet a viharos XX. század választotta szét, azután részlegesen egyesítették a második világháború alatt a két intézményt. Mi azt szeretnénk, ha az újraegyesülés többféle szálon megindulhatna” – mondta a Kárpát Expresszben Szabó Pál Csaba történész.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete Kolozsváron

A kolozsvári magyar egyetem megalapításáról és kiépítéséről tartottak konferenciát a tanintézménynek otthont adó városban. A Ferenc Józsefről elnevezett egyetemet jogutód nélkül szüntették meg 1945-ben, a viharos XX. század miatt ma több település tekintheti szellemi örökségének.

A konferenciát a Szegedi Tudományegyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezte. Több előadó kitért arra, hogy az 1872-ben alapított intézmény már az első tanítási évektől nemcsak az oktatásra, hanem a kutatásra is komoly hangsúlyt fektetett.

Kolozsvár évszázadok óta Erdély kulturális és gazdasági központjában számított, a kiegyezés időszakában pedig csak Pesten volt egyetem. Mátyás király szülővárosa biztosította a legjobb feltételeket egy újabb magas színvonalú tanintézmény alapításához, hiszen ott már két olyan főiskola működött, ahol országos hírű tudósok oktattak, jogászokat és orvosokat képeztek. Az egyetem fejlődése meghatározta Kolozsvár arculatát, jelentős építkezések kezdődtek. A főépületet 1902-ben adták át, ekkor már nemzetközi szinten jegyzett szellemi központként tartották számon a tanintézményt.

Üdvözlőtábla a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépületének előterében Kolozsváron

Az I. világháború megpecsételte a Ferenc József Tudományegyetem sorsát, 1919 májusában a berendezkedő román hatalom ultimátumot adott az intézményhez.

„Elég meglepetésszerűen történt az egyetem átvétele. A román hatóságok egy szakasz katonával körbevették az épületet, a rektor urat felszólították, hogy tegyék le a hűségesküt vagy távozzanak, és megtörtént az egyetem átvétele” – mondta Tóth Szilárd, a Magyar Történeti Intézet egyetemi adjunktusa. Az akkor még döntően magyar lakosságú városnak komoly veszteséget jelentett az intézmény megszüntetése.

A konferencia záróeseményeként megnyitott történeti kiállítás érzékelteti az egyetem hatását Kolozsvárra. „Abszolút európai színvonalú felkészültségű egyetemi professzorok tanítottak a kolozsvári egyetemen, itt Berde Áront lehet megnevezni vagy Márki Sándort, Búza László nemzetközi jogászt” – mondta Hunyadi Attila Gábor egyetemi adjuntus.

Trianon után az egyetem 1921 és 1940 között Szegeden működött, éppen ezért az ottani tanintézmény is részt vállal a szellemi örökség ápolásából.

A második bécsi döntés után, 1940 és 1944 között ismét Kolozsváron működött a Ferenc József Tudományegyetem, 1945 májusában román királyi rendelettel azonban egy új intézményt hoztak létre. Ez Bolyai Tudományegyetem néven működött. 1959-ben egyesítették a román tannyelvű Victor Babes nevét viselő intézménnyel. A kommunista diktatúra alatt folyamatosan visszaszorították a magyar oktatást.

(Híradó nyomán)