Jogerősen pert nyertek a Székely szabadság napján, március 10-én tartott marosvásárhelyi demonstráció szervezői Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben: a táblabíróság megállapította, az elöljáró nem tilthatta volna be a Székely Nemzeti Tanács által meghirdetett felvonulást.

Az erdélyi Krónika internetes oldala az SZNT jogi képviselőjét, Kincses Elődöt idézve azt írta: a gyülekezési törvény szerint a városgazdának tudomásul kellett volna vennie a bejelentést, miután a törvényes határidőn – 48 órán belül – nem emelt ellene kifogást.

A Székelyföldnek autonómiát követelő megmozdulást meghirdető SZNT vezetői csaknem egy évvel korábban bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál a 2016-os és a 2017-es székely szabadság napi tömegrendezvényt, hogy ne járjanak úgy, mint 2015-ben, amikor a demonstrációt Marosvásárhely polgármestere hivatalosan betiltotta.

Mivel a polgármester a törvényben megszabott 48 órán belül nem emelt kifogást az idei rendezvény ellen, a bíróság 2016 januárjában első fokon a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert.

Florea fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, ebben a perben született most – az alapfokú határozatot megerősítő – jogerős végzés.

Kincses Előd szerint Marosvásárhely polgármestere törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési törvény előírásait, és nem láttamoztatta az SZNT által 2016-ra, illetve 2017-re bejelentett március 10-i utcai tüntetést.

A polgármester, Maros megye prefektusa és az eseményről beszámoló román sajtó egy része mégis végig azt hangoztatta, hogy “engedély nélküli” megmozdulásról van szó, a csendőrség pedig erre alapozva bírságolt – emlékeztetett az ügyvéd.

A március 10-i esemény előtt Izsák Balázs és ügyvéd kollégája személyesen ismertették a gyülekezési törvény előírásait Iulius Cenan csendőrparancsnokkal, akinek bemutatták az akkor már létező alapfokú ítéletet.

Mindezt figyelmen kívül hagyva a csendőrség több száz résztvevőt bírságolt meg. Nem úszta meg büntetés nélkül az az ötven önkéntes sem, akinek a névsorát maga Izsák Balázs adta le a csendőrségre a menetelést megelőző héten.

“Ez a pofátlanság tetőfoka, hogy a csendőrség listát kér azokról, akik segédkezni fognak a rend fenntartásában, a rendbontás nélkül lezajlott tüntetés után viszont megbírságolja őket, méghozzá szervezőkként” – mutatott rá Kincses.

Az ügyvéd szerint a csendőrség utána sem nézett, hogy a bejelentett ötven önkéntes közül mindenki ott volt-e a rendezvényen, vagy sem. Kiderült, hogy különböző okok miatt hatan közülük nem vettek részt a demonstráción, mégis megbírságolták őket.

A szervezőknek igazat adó jogerős ítélet nyomán az SZNT bizakodón várja azokat a pereket, melyeket a megbírságolt résztvevők indítottak a csendőrség ellen – írta az erdélyi lap.

SZNT-elnök: várható volt, hogy megnyerik a pert

A Székely Nemzeti Tanács elnöke számított arra, hogy jogerősen pert nyernek.

Izsák Balázs az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta, hogy ez a döntés felel meg a törvény szellemének, a demokratikus elveknek, és ennek alapján kezdik el hamarosan szervezni 2017-re a székely szabadság napját.

Az SZNT elnöke a zászlóhasználatról is beszélt.

Úgy fogalmazott, hogy Románia kettős mércét alkalmaz: másként ítéli meg a többség és a kisebbség nemzeti jelképeit. Holott a megkülönböztetés tilalma a nemzetközi jog általánosan elfogadott normája – hangsúlyozta.

Izsák Balázs szerint a székely lobogó kifejezi a székely nemzeti közösség egységét. A zászló nemcsak az önazonosságot szimbolizálja, hanem az autonómiára törekvést is – fűzte hozzá, megjegyezve: a román központi hatalom képviselői az elmúlt tizenkét évben rengeteg intézkedést hoztak a lobogó ellen.

(MTI)