Jézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténete az egyik legismertebb témakör az irodalomtörténetben. A Kecskeméti Katona József Színház most arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket szabadtéren, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutatja be.
Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok. Történetünk szerint a rend százhuszonhat tagja elkísérte Kolumbuszt híres felfedezőútján. A papokat Izabella spanyol királyné kérte a magyar rendfőnöktől, azzal a feladattal, hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket; valamint hogy később terjesszék a hitet a távoli földrészen, az Új Világban. A magyar pálosok (a "fehérbarátok") ekként meghatározó szereplői voltak Amerika történetének, úgy is, mint az európai kultúra és műveltség terjesztői. A kecskeméti előadás sajátossága, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be az ottani eseményeket, a térítés kezdeti stádiumait. Passiónk így egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak. Nem utolsósorban azzal, hogy annak a Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó
(eredetileg pálos rovásírással magyarított) passiószövegét használja alapanyagként, amelynek mai magyar nyelvű változata alig néhány éve vált ismertté, Árva Vince pálos szerzetes atya munkássága nyomán.
Az előadás alkotói - melynek gerincét a Kecskeméti Katona József Színház jeles művészei képezik -, nem csak a megközelítés újszerűségével, de a látvány-zene-koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek. Kocsis L. Mihály és a rendező közös szövegkönyve elsősorban az Evangéliumra támaszkodik. A koreográfiát Lukács László a Kecskemét Táncegyüttes vezető koreográfusa készíti, és az előadásban a táncegyüttes táncosai mellett, kecskeméti lakosok is közreműködést vállaltak. A főbb szerepekben Csémy Balázst, Kőszegi Ákost, Hajdú Melindát, Hegedűs Zoltánt, Körtvélyessy Zsoltot láthatják. Az előadás zenei anyagát Kövi Szabolcs zeneszerző alkotta, rendezője Cseke Péter.
A helyszín a Kecskeméti Arborétum, melynek vonzerejét növeli, hogy területén áll az 1718-ban épült műemlék Mária-kápolna oromzatos homlokzattal.
2012. június 8. és 9-én színházunk hagyományteremtő szándékkal mutatja be a produkciót. Ezt követően minden évben, június első hétvégéjén látható lesz Kecskeméten az Újvilág Passió!