Adózzunk tisztelettel azon hősök emléke előtt, akik fegyverrel kényszerítették ki az 1921. dec. 14-16 közötti népszavazást, amelynek révén Sopront és környékét (257 km2, többek között gróf Széchenyi István szülőfaluját, a 100%-ban magyar Nagycenket) visszaszereztük.

A Rongyos Gárda bátor harcosai példamutatóan és eredményesen szegültek szembe a trianoni diktátummal, amely a hazánkat az első világháborúba rántó, sok százezer magyar katona haláláért felelős Ausztriának ítélt 3 vármegyénkből (Vas, Sopron, Moson) 50 nagyközséget, 270 kisközséget és 3 várost (Ruszt, Kismarton és Sopron).

A Rongyos Gárda létszámhátrányban levő, de hazaszeretettől fűtött harcosai több megnyert csata (pl. ágfalvi csata) eredményeként kiverték a megszálló osztrák csendőröket az Ausztriához csatolt teljes területről. Ezt követte az olasz kormány közvetítésével megszervezett népszavazás, amelyen 65%-al győztek (Sopronban 77,4%-al) a magyar hazában való maradás mellett szavazók.

Ha nem lett volna a Rongyos Gárda, amely többek között egykori katonákból, a Székely Hadosztályban szolgált székelyekből, alföldi parasztemberekből, soproni és selmecbányai egyetemistákból, bosnyák harcosokból, továbbá olyan kiváló katonákból, mint Francia Kiss Mihály, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és Prónay Pál állt, ma csak határátlépéssel kereshetnék fel az Ödenburg névre átkeresztelt, "osztrákosított" Sopront, a gróf Széchenyi István sírját és kastélyát is magában foglaló Nagycenket vagy a csodás gyógyvizű Balfot.

Példájuk örök érvényű ösztönzést ad arra, hogy nem fogadhatjuk el a trianoni diktátumot, és a legreménytelenebb helyzetekben is van esély változtatni a nemzetünket fenyegető sorscsapásokon. Ma már egyre többek számára egyértelmű, hogy az EU diktátumai ellen is harcolnunk kell a magyar igazság és önrendelkezés érvényesítése érdekében.

Honfitársi köszöntéssel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

(Forrás: Fb)