Novemberben sem történt látványos változás a pártversenyben, bár az Europion megjegyezte, hogy az adatfelvétel még a Seszták-ügy legújabb fordulata, de már az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát követően történt. A teljes népességben az októberi 48 százalék után most 47 százalék szavazna a kormánypártra, ami a pártot választani tudók táborán belül 57 százalékos támogatottságot jelent az októberi 58 százalék után, a biztos szavazó pártválasztókon belül pedig az októberi 61 százalékot követően most 59 százalék voksolna a Tiszára.
A nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz támogatottsága stabil maradt: a teljes népesség 22 százaléka (októberben 21 százalék) szavazna a pártra egy most vasárnapi választáson, ami a pártválasztók körében 26, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 27 százalékos támogatottságnak felel meg (októberben 26 és 26 százalék volt ez a két mutató). Így a biztos szavazó pártválasztók körében mért Tisza-előny az októberi mintegy 35 százalékpontról nagyjából 32 pontra szűkült – ez érzékelhető elmozdulás, a Tisza fölénye azonban továbbra is jelentős.
A Mi Hazánk a kétszámjegyű szint közelében stabilizálta támogatottságát: a teljes népesség 10 százaléka szavazna Toroczkaiékra, ami a pártválasztók körében 12, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 10 százalékos támogatottságnak felel meg (októberben 12, illetve 9 százalék). A korábbi hónapokhoz hasonlóan a párt a részvételükben bizonytalanabb, a politikától inkább elforduló szavazók körében felülreprezentált.
A politikai aktivitás magas maradt: 72 százalék (októberben 70 százalék) mondja biztosnak a részvételét egy esetleges választáson. A választók 17 százalék nem tudott/akart pártot választani a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre, ami a korábbi hónapok szintjének felel meg.
A pártverseny látszólagos változatlansága mögött ezzel együtt nem elhanyagolható mozgások figyelhetők meg egyéni szinten. A május óta minden hónapban felvett pártpreferencia-adatbázisukat összevonva számoltak egy úgynevezett “átmenetmátrixot”, ami a pártpreferencia kérdésre adott válaszokat az előző hónap pártpreferenciái szerinti bontásban mutatja be.
Az összesítésből kiderül, hogy az Europion méréseinek májusi kezdete óta a leglojálisabb a Tisza-tábor: ha egy válaszadó egy adott hónapban a Tiszát jelölte meg a pártpreferenciájában, akkor a következő hónapban 92 százalék valószínűséggel teszi ugyanezt. Ugyanez az arány a fideszesek esetén 82 százalék, a Mi Hazánk-támogatók esetén pedig csak 72 százalék. A két ellenzéki párt támogatói között jelentős a mozgás. A pártváltó fideszesek közel harmada a Mi Hazánkhoz vándorol (míg a Tiszához csak fele ennyien), míg a pártváltó Mi Hazánkosok közel fele (28 százalékból 13 százalék) a Fideszhez, míg a Tiszához csak 7 százalék. 1-1 hullám között amúgy átlagosan a válaszadók 12-15 százaléka nem ugyanazt a pártot jelöli meg, mint az egy hónappal korábbi hullámban tette.
Vitézy őrzi a vezetést, mérséklődő politikusi népszerűség
A politikusi népszerűségi rangsor éllovasai novemberben sem változtak, szinte minden közszereplő néhány százalékpontot veszített azonban a megítéléséből. A rangsort továbbra is Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vezeti: a válaszadók 49 százalék-a látná szívesen fontos közéleti szerepben (4-es vagy 5-ös osztályzatot adva az 1–5-ös skálán), szemben az októberi 52 százalék-kal. A második helyen Magyar Péter áll 47 százalékkal, akit szorosan követ Forsthoffer Ágnes 46 százalékkal; az októberi holtversenyükhöz (50–50 százalék) képest mindketten csúsztak néhány pontot. A relatív népszerű tiszás politikusok közé tartozik még Kapitány István (43 százalék), valamint Orbán Anita és Hegedűs Zsolt (egyaránt 41 százalék).
Az ellenzék vezetői továbbra is a lista végén helyezkednek el, az alacsony népszerűség náluk ismét magas elutasítottsággal párosul. Orbán Viktor megítélése gyakorlatilag változatlan (31 százalék), őt a teljes népesség 57 százalék-a egyáltalán nem, vagy inkább nem látná fontos közéleti szerepben. Toroczkai László 28 százalékos támogatottsága mellett az elutasítottsága 48 százalék. Baka András népszerűsége (28 százalék) továbbra is kirívóan alacsony, bár esetében az alacsonyabb érték részben abból adódik, hogy őt sokan nem ismerik, vagy nem tudnak, esetleg nem akarnak határozott véleményt alkotni (44 százalék).
A politikusok népszerűségi listáját “nettó kedveltséggel” (az őket szívesen látok és az őket nem szívesen látók aránya közötti különbség alapján) is érdekes eredményt hozott az Europionnál. Ez alapján Magyar Péter csak az 5. helyet foglalja el a tiszás politikusok közül (a relatív magas elutasítottsága miatt). Ebben a megközelítésben Vitézy Dávid, Fortshoffer Ágnes és Hegedűs Zsolt a három dobogós. Októberhez képest ezzel együtt jelentősen visszaesett a népszerű tiszás politikusok nettó kedveltsége is.
A 2027-es költségvetésből az egészségügy és a célzott jövedelemintézkedések a legnépszerűbbek
A novemberi kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a 2027-es költségvetési tervezet egyes intézkedéseit mennyire tartják fontosnak a választók (a 3 legfontosabb megelölésére kérve őket). A lista élén toronymagasan a közszolgáltatások állnak: a kórházak többlettámogatását és a várólisták csökkentését a válaszadók 47 százalék-a jelölte meg fontosként. Ezt a célzott, elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket érintő lépések követik: a minimálbér adójának csökkentése (32 százalék), a minimálnyugdíj emelése (29 százalék), a családi pótlék megduplázása (27 százalék), valamint a közszférás béremelés (22 százalék).
A bevételi oldal, illetve a nagyobb vállalatokat és vagyonokat érintő intézkedések ezzel szemben lényegesen hátrébb végeztek a fontossági sorrendben: a vagyonadót 19 százalék, a reklámadó bevezetését 5 százalék, a magasabb társasági adót pedig csupán 4 százalék tartja fontosnak. A választók prioritásai tehát egyértelműen a közvetlenül érezhető, jövedelmi és közszolgáltatási intézkedések felé húznak, miközben a bevételteremtő, elvontabb adópolitikai lépések lényegesen kevésbé foglalkoztatják őket.
(Privátbankár)
