A The Times of Israel, a The Jerusalem Post és több más jelentős izraeli és nemzetközi zsidó médium is beszámolt a magyarországi zsinagógák újjászületéséről és a Zsinagógák Hete kiemelkedő eseményeiről − lelkendezik a Nekohn.

A rákospalotai zsinagóga újjászentelése és a Tzemmy és Sophie Bassman által működtetett Dessewffy utcai zsinagóga megnyitása jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot kapott − írja a lap által hivatkozott zsido.com. Az izraeli és a nemzetközi zsidó sajtó több cikkben mutatta be a magyarországi zsidó élet újjáéledését.



Fotó: zsido.com

A magyarországi zsidó közösségi élet megújulása nemzetközi figyelmet kapott. Az elmúlt hetekben több jelentős izraeli és nemzetközi zsidó médium is beszámolt a budapesti zsinagógák újranyitásáról.

A tudósítások középpontjában két különleges esemény állt, a százéves rákospalotai zsinagóga újjászentelése, valamint a Dessewffy utcai, fiatalok által működtetett zsinagóga megnyitása.

A nemzetközi sajtóvisszhang egyik legfontosabb állomása a Times of Israel riportja volt. Zev Stub újságíró „Hungary’s abandoned synagogues are finding new life – and attracting new congregants” (Új életre kelnek Magyarország elhagyatott zsinagógái – és új közösségi tagokkal telnek meg) címmel közölt interjút Köves Slomóval, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbijával.

The Times of Israel-interjú Köves Slomóval

Az írás azt mutatja be, hogyan kelnek új életre azok a történelmi zsinagógák, amelyek a holokausztot és a kommunista időszakot követően elveszítették eredeti funkciójukat − így vezeti fel a reneszánsz összefoglalóját a szélsőcionista lap.

A cikk két budapesti épület történetén keresztül ismerteti a folyamatot: a rákospalotai zsinagógáét, amely évtizedeken keresztül az Országos Széchényi Könyvtár raktáraként működött, valamint az 1870-ben alapított Dessewffy utcai zsinagógáét, amely a fiatalok vallási és közösségi életének új otthona lett.

Köves Slomó rabbi az interjúban elmondta, hogy az EMIH az elmúlt tizenöt évben nyolc zsinagóga újranyitásában vett részt Magyarországon.

A rabbi hangsúlyozta, hogy történelmi felelősségüknek érzik az egykor elvett vagy elhagyott zsinagógák visszaszerzését és eredeti rendeltetésük helyreállítását.

Az interjú egyik legmeghatóbb története a rákospalotai zsinagóga újjászenteléséhez kapcsolódik. Az ünnepség idején egy helyi asszony odalépett a vezető rabbihoz, és megkérdezte, csatlakozhat-e az eseményhez. Később kiderült, hogy ő maga is zsidó, a gyermekeivel a környéken él, de korábban még soha nem járt zsinagógában. Azóta minden péntek este visszatér − szól az (el)érztékenyítőnek szánt történet.

Több mint helyreállítás

A The Jerusalem Post részletes beszámolót közölt a rákospalotai zsinagóga újjászenteléséről. Josh Aronson írása felidézi az 1926-ban felavatott épület történetét, a holokauszt pusztítását és azt, hogyan vált a zsinagóga a kommunista időszakban könyvek és újságok raktárává. A tudósítás kitér a felújításra és az ünnepélyes újranyitásra is, amelyen rabbik, közéleti szereplők, támogatók és az egykori alapító család leszármazottai vettek részt.

A rákospalotai zsinagóga története különösen nagy figyelmet kapott az izraeli sajtóban.

A Ynetnews azt mutatta be, hogyan tér vissza az élet egy olyan épületbe, amely a holokauszt után elveszítette eredeti funkcióját. A beszámoló a helyreállítás különleges részleteire is kitért, a zsinagóga egykori belső díszítésének rekonstruálásához mesterséges intelligenciát is segítségül hívtak, egy régi, elhalványult fénykép alapján idézve fel az épület eredeti megjelenését.

A The Yeshiva World szintén a rákospalotai zsinagóga újjászületését állította középpontba. Képes tudósításában az épület "náci" és kommunista uralom alatti hányattatott sorsát, majd a zsidó közösséghez való visszatérését mutatta be.

A magyarországi események a héber nyelvű sajtóban is visszhangot kaptak: a Maariv és a Chabadinfo egyaránt beszámolt a budapesti zsinagógák újranyitásáról és a zsidó közösségi élet megújulásáról.

A nemzetközi sajtóban megjelent beszámolók közös üzenete, hogy a magyarországi zsinagógák újjászületése jóval több, mint műemléki helyreállítás. A történelmi épületek visszakerülnek eredeti rendeltetésükhöz, miközben új közösségek alakulnak, és a fiatal generáció is egyre aktívabb szerepet vállal a zsidó életben − zárul a hozsannázás.