A magyar történelem számos híres hősnőt rejt. A harcos férfiak mellé harcos lelkületű asszonyokra is szüksége volt a magyar hazának – kezdte előadását Tircsné dr. Propper Valéria irodalomtörténész, aki Harcos hölgyek – harcosok hölgyei címmel tartott értekezést a Fekete István Szabadegyetem keretében.

Az előadás során számos érdekes, hősies életúttal rendelkező magyar nőről szó esett, alább olvashatják az összefoglalót a kedves érdeklődők.

Képek: Bogoly Zoltán

Ilyen hősnő volt például Szentgyörgyi Cecília, aki a krakkói fejedelmi udvarban nevelkedett. 1428-ban volt Galambóc várának ostroma, itt megjelent már Rozgonyi István feleségeként Szentgyörgyi Cecília is. Dunai hadinaszáddal érkezett, ami azt jelenti, hogy képzett harcos volt, mert különleges képzés kellett hozzá.

Luxemburgi Zsigmond birtokadományokkal hálálta meg a küzdelmet. Rozgonyinak és Szentgyörgyinek három fia született.

Zrínyi Ilona legnagyobb valószínűség szerint 1643-ban született a Muraközben található Podbrestben (Drávaszilas), a híres Zrínyi család sarjaként. Apja Zrínyi Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin nemesasszony. 1666 márciusában, 23 évesen ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez, akivel 3 közös gyermekük született, köztük a későbbi II. Rákóczi Ferenc. 1676-ban meghalt I. Rákóczi Ferenc, így Zrínyi Ilona özvegyen maradt.

Második férje Thököly Imre lett, akivel 1682. június 15-én házasodtak össze. A hősnő Munkács várát védte Caraffa zsoldosai ellen 3 évig. A hősként helytálló Zrínyi Ilona ugyan feladta Munkácsot 1688. január 17-én, de a védők amnesztiát kaptak, a Rákóczi-vagyon gyermekeié maradhatott, mindehhez azonban Bécsbe kellett költözniük, amelyet nem hagyhattak el. Itt viszont az ígéretet megszegve elszakították gyermekeitől, Juliannát az Orsolya-rend apácái nevelték, Rákóczi Ferencet Neuhausba, jezsuita iskolába vitték.

A hősnő 1692-ig élt Bécsben, ekkor férje kiváltotta a fogságba esett Heissler gróf ellenében. Zrínyi Ilona ekkor búcsúlevelet írt fia számára (ezt Ferenc valószínűleg sosem kapta meg). 1699-ben követte a száműzetésbe férjét, az Oszmán Birodalom területén, Nikomédiában (török nevén Izmit) hunyt el 1703. február 18-án.

Nagy változás a női szerepekben az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnál következett be, és ez így maradt a világosi fegyverletétel után is. Gazdasági szerepük volt ápolónőként, és/vagy markotányos asszonyként, de a szabadságharc alatt akár fegyvert is ragadhattak.

Mint például Lebstück Mária, aki huszárhadnagyként harcolta végig a csatákat. Ott volt például Buda ostrománál, vagy Branyiszlónál, de Kápolnánál is. Aradon raboskodott állapotosként, életfogytiglant kapott. Később hazatoloncolták Zágrábba, családjával élt, majd 1853-ban Győrbe költözött, mert császárhű bátyja állandóan megalázta. Később Újpesten élt fiával, a Megyeri temetőben alussza örök álmát.

Bányai Júlia 1824-ben született Vízaknán. Tanulmányai befejeztével feleségül ment Sárossy Gyula ügyvédhez,1848-ban bekövetkezett halála után műlovarnőként dolgozott a bécsi cirkuszban. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörése után férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe.

Harcolt Gyulafehérváron, Dévánál, Kolozsvárnál, kitűnt vitézségével, a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosa lett. Miután felfedték, hogy valójában nő, francia nyelvtudása miatt kémként is használták az osztrák és orosz táborokban

A szabadságharc leverését követően Törökországba emigrált, Sumenben ment feleségül Matta Ede honvéd századoshoz 1850 februárjában. 1851-1852-ben visszatért Erdélybe, ahol osztrákellenes összeesküvésben vett részt. Ennek leleplezése után ismét Törökországba menekült, majd férjével Kairóban telepedett le. Itt fogadót nyitottak, mely a magyar emigráció kedvelt helye lett. Kairóban halt meg 1883-ban, 59 évesen.

Csernovics Emília 60 évvel élte túl férjét, Damjanich Jánost. Soha többé nem ment férjhez, őrizte férje emlékét. Árvákon, elesetteken segített, 1861-ben egyesületet alapított Magyar Gazdaasszonyok Egyesülete néven. 1909. november 30-án hunyt el 90 évesen, a Fiumei úti sírkertben nyugszik.

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna Gömör vármegyéből származott, nemesi család sarja. Verseskötetei jelentek meg az első világháború idején. A háborús katasztrófát követően a Védő Ligák szövetsége pályázatára fohászt írt, amivel elnyerte a pályadíjat. Ezt később verssé bővítette, ebből lett a sokak által ismert Hitvallás. 1923. november 15-én hunyt el Budapesten, Ferencvárosban.

A következő szabadegyetemi időpont 2026. december 10., 18 óra. Ekkor Gulyás László sportriporter, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja Sport és újságírás címmel tart értekezést.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info