Hamis leárazások, valótlan áthúzott árak és mesterségesen keltett időnyomás – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint ezekkel az eszközökkel terelték vásárlásra a magyarokat a világ legnagyobb online áruházai. A hatóság friss összegzése szerint a Temu és az About You együtt több mint 2,3 milliárd forintot fizetett ki a lezárt eljárások nyomán, az eMAG pedig már 710 millió forintnyi bírságnál tart. A versenyhivatal állítása szerint 2020 áprilisa óta több mint 10 milliárd forint került vissza közvetlenül a magyar vásárlók zsebébe.

Fotó: Shutterstock

A versenyhivatal az elmúlt években feltűnően sok ügyben ugyanazt a mintázatot találta a nagy webáruházaknál: nem egyszerűen drágák vagy pontatlanok voltak a kínálatok, hanem tudatosan az emberi döntéshozatal gyenge pontjaira játszottak rá.

Az About You esetében a GVH 2025 novemberében zárta le a vizsgálatot. A közlemény megfogalmazása szerint „megtévesztő módon akciózott, és pszichés nyomást gyakorolt a fogyasztókra az About You” – a hamburgi székhelyű cég Európa egyik legnagyobb online divatáruháza.

A gyakorlatban ez olyan ár- és kedvezményfeltüntetést jelentett, amelyből a vásárló nem tudta megállapítani, mennyit spórol valójában, és olyan sürgető üzeneteket, amelyek a döntés elhalasztását igyekeztek ellehetetleníteni.

Hasonló megállapítások születtek a Temuról is. A kínai hátterű online piactér – vagyis olyan platform, ahol nem maga az üzemeltető, hanem több ezer külső kereskedő árul – áthúzott árakkal keltette árcsökkentés benyomását, miközben a GVH szerint a feltüntetett kedvezmények valóságtartalmát nem tudta igazolni.

A hivatal az áprilisban zárult vizsgálatában azt is megállapította, hogy a Temu olyan sürgető jellegű tájékoztatásokat tett közzé, amelyek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban alkalmasak voltak arra, hogy a fogyasztót pszichés nyomás alá helyezzék.

A szakma ezeket a technikákat sötét mintáknak (dark pattern) nevezi: olyan felülettervezési megoldások, amelyek nem tiltanak semmit, csak megnehezítik a nyugodt, informált döntést.

A GVH mindkét ügyben azt is előírta, hogy a cégek alakítsanak ki úgynevezett megfelelési (compliance) programot – ez a vállalaton belüli szabályrendszer arra hivatott, hogy a jogsértő gyakorlat ne ismétlődhessen meg.

A büntetésként fizetett összegek mögé érdemes benézni, mert kétféle pénzről van szó. Az egyik a bírság, ami a központi költségvetésbe folyik be, a másik a közvetlen fogyasztói kompenzáció, ami ténylegesen a vásárlókhoz kerül.

Az About You 505 millió forint bírságot fizetett be a költségvetésbe, emellett fejenként 1750 forintot térít vissza azoknak, akik 2022. december 31. és 2024. december 31. között vásároltak nála. A visszatérítések összege meghaladja az 500 millió forintot, a kifizetéseket a cég idén márciusban kezdte meg.

Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images

A Temu összesen több mint 1,3 milliárd forinttal zárta az ügyet: 437 millió forint bírságot fizetett be, és legalább 882 millió forintot kell visszajuttatnia a magyar vásárlóknak – erről a hivatal áprilisban számolt be részletesen.

Ez a pénz azonban nem érkezik meg automatikusan. Az érintettek e-mailben kapnak egy aktiváló linket, amelyen keresztül meg kell adniuk a bankszámlaszámukat vagy egy alternatív fizetési mód adatait – a levél kitörlésével tehát pénzektől eshetünk el.

A sorban a Wish is ott van: a mára jelentőségét vesztett kínai olcsó piactér 2023 februárjában mintegy 100–150 ezer magyar fogyasztó pénzügyi kompenzálását vállalta. Az Answear lengyel divatwebáruház és a CCC cipőkereskedő esetében a hatóság bírság nélkül, kötelezettségvállalással zárta le az eljárást: mindkét cég ígéretet tett arra, hogy átláthatóbban tünteti fel az árakat és az akciókat.

Külön történet a romániai központú eMAG, amely nemcsak webáruházként, hanem piactérként is működik Magyarországon. A cégcsoport az elmúlt években összesen 710 millió forint versenyfelügyeleti bírságot kapott, ebből 460 milliót csak idén.

A legutóbbi, 225 millió forintos büntetést csütörtökön szabta ki a GVH Versenytanácsa – ez a testület a hivatalon belül a döntéshozó szerv, nagyjából a bíróságok tanácsainak megfelelője. A hatóság szerint az üzemeltetők ismét hiányosan teljesítették a saját maguk által tett vállalásokat, amit el is ismertek.

A történet 2021-ig nyúlik vissza, amikor az eMAG mintegy 4 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot vállalt, ennek része volt egy csaknem 3 milliárd forintos, magyar kis- és középvállalkozásokat segítő program is.

A GVH szerint ez a program nem hozta a várt eredményt, és nem segítette elő kellő mértékben a magyar cégek online jelenlétét. Az utóvizsgálat – vagyis a korábbi vállalások betartásának ellenőrzése – 2025 februárjában indult.

A mostani szankció a hivatal történetének második legnagyobb utóvizsgálati bírsága. A rekordot továbbra is a Booking szállásfoglaló oldal tartja a 2024 júliusában kiszabott 382,5 millió forinttal.

A GVH jelzése szerint az utóbbi években tudatos stratégiaváltás zajlott. A közlemény megfogalmazásában a hivatal arra törekszik, hogy „a bírságok kiszabása mellett – vagy helyett – a fogyasztók számára érjen el közvetlen kompenzációt, pénzbeli visszatérítést”.

A logika szerint a bírság a költségvetésbe kerül, a megkárosított vásárló ebből közvetlenül semmit nem lát. Ha viszont a cég visszatérítést vállal, az érintettek konkrét összeget kapnak vissza.

A hatóság adatai szerint ennek köszönhetően 2020 áprilisa óta több mint 10 milliárd forintot szereztek vissza a magyaroknak, miközben a kartellügyekben – vagyis a versenytársak tiltott összejátszását vizsgáló eljárásokban – kiszabott bírságok összege hat év alatt meghaladta a 25 milliárd forintot.

A fokozott figyelemnek van piaci oka is. A PwC tanácsadó cég Digitális Kereskedelmi Körkép jelentése szerint a magyar e-kereskedelmi piac forgalma 2025 végére meghaladta a 2100 milliárd forintot.

Ennek egyre nagyobb hányada külföldi piactereken csapódik le, ahol a magyar fogyasztóvédelmi eszközök nehezebben érvényesíthetők. A versenyhivatal ezért fordít kiemelt figyelmet ezeknek a platformoknak a vizsgálatára.

(Index)