Továbbra is bizonytalanok az építőipar kilátásai, az ágazat bővülését azonban a beérkező uniós források segíthetik - közölték elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva az MTI-vel.
A KSH csütörtökön tette közzé, hogy tovább csökkent az építőipar teljesítménye júniusban: a termelés volumene a nyers adatok szerint 1,2, munkanaptényezővel kiigazítva 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az előző hónaphoz mérve 3,9 százalékkal csökkent a kiigazított adatok szerint.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy a májusi adatot a KSH jelentősen revideálta: az előző havi tájékoztatóban még 10,7 százalékos éves alapú teljesítménycsökkenés szerepelt, míg a friss közlésben már csak 2,8 százalékos, a havi bázisú visszaesés pedig 6,5 helyett 4,6 százalék lett. Az adat így már "nem olyan tragikus" mint korábban volt, de nem is jó - jegyezte meg.
A júniusi adatok közül kiemelte, hogy míg az épületek építése 5,5 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 5,6 százalékkal nőtt. Meglepőnek nevezte, hogy pont a jellemzően állami megrendelésű egyéb konstrukciók építése nőtt, mivel kormányváltásnál általában mindig van lassulás a megrendelésekben. A növekedést vélhetően a még folyamatban lévő autópályaépítések magyarázzák - fűzte hozzá.
Az épületek építésének lassulása mögött egyebek közt a kormányváltás és az iráni háború okozta bizonytalanság húzódhat meg. Az uniós források várható hazaérkezése viszont felpörgetheti a beruházási kedvet a vállalatoknál is, ám egyelőre megvárják, hogy lesz-e valamilyen támogatás beruházásaikhoz - vélekedett.
Hozzátette, hogy az építőipar termelésének bővülését jelentősen gátolják az ágazatra jellemző és az inflációnál mindig érdemben gyorsabban bővülő árak.
Regős Gábor szerint a következő időszak kilátásait tekintve a rendelésállomány nem ad sok kapaszkodót: az 0,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A termelés szempontjából meghatározó lesz az iráni háború alakulása és ezen keresztül az energiaárak sorsa, míg az uniós források várható beérkezése segítheti az ágazat bővülését.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője jelezte, bár júniusban havi és éves szinten is visszaesett az építőipar termelése, negyedéves alapon 5,6 százalékos növekedést mértek.
Hozzátette, az ágazat két főcsoportja eltérő képet mutatott az év hatodik hónapjában is. Az épületek építése éves szinten 5,5, havi alapon 12,6 százalékkal zsugorodott, míg az egyéb építményeknél éves szinten 5,6, havi alapon 9,1 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
Előretekintve azonban továbbra is jelentős bizonytalanság övezi az építőipar kilátásait. Egyrészről a rendelésállomány főleg az egyéb építményeknél még bővülést vetít előre, miközben a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program indukálta kereslet a lakásépítésekkel támogatja a növekedést. Másrészt viszont a vállalati szegmensben változatlanul az óvatosság a jellemző, a bizonytalan kilátások tartósan visszafogják a beruházási hajlandóságot.
Az építőipar stabilizációját a későbbiekben a beérkező uniós források generálta többletkereslet is segítheti, ennek hatása az év vége felé jelentkezhet - ismertette Molnár Dániel.
Az MBH Bank Elemzési Centrumának közleménye kiemelte, hogy az építőipar teljesítménye már második egymást követő hónapban csökkent. Az év első hat hónapjában éves szinten az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal mérséklődött, ezért az év növekedési ütemét a második fél év teljesítménye fogja meghatározni.
Az MBH Bank előrejelzése szerint az ágazat az év végére is lényegében stagnáló állapotban maradhat.
Az idei kilátások kapcsán jelezték, a kormány felülvizsgálja a kiemelt beruházások körét, ami befolyásolhatja a tervezett fejlesztések megvalósulását.
Pozitív fejleménynek nevezeték az európai uniós források felszabadításáról szóló megállapodást, amely az építőipar számára is kedvező lehet. A tervezett felhasználási célok között szerepel a vasúti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint egy átfogó bérlakásépítési program elindítása. Ezek érdemi lendületet adhatnak az ágazatnak, hatásuk 2027-től jelentkezik majd markánsabban.
