Bár ezek az események nem kerültek be az „abszolút filmszínházba”, azért az elmúlt hetekben egy meglehetősen érdekes tendencia kezdett kirajzolódni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyesmit már régen láttuk Magyarországon. A sztrájkok nyara az idei? Úgy tűnik, igen, s nézzük is meg ezeket sorjában.

Fotó: ATV

Hanon Systems

A Hanon magyarországi üzemeiben (Pécs és Székesfehérvár) néhány héttel ezelőtt több figyelmeztető sztrájkot is tartottak, mivel a bértárgyalások korábban nem vezettek eredményre. A sztrájkot a Vasas Szakszervezeti Szövetség szervezte, ennek oka pedig az volt, hogy a korábbi évek béremelései nem követték az infláció mértékét. Mint oly' sok más helyen sem. A bérharc még mindig tart, a dolgozók 10%-os emelést akarnak, a cég csak 4%-4,5%-ot adna, így itt még várható a sztrájk folytatása.

IKEA

Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, ugyanis Magyarországon az IKEA dolgozói az elmúlt 36 évben sosem sztrájkoltak még. Ám a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a sikertelen bértárgyalások után sztrájkbizottságot alakított, és figyelmeztető sztrájkot tartott a közelmúltban. Ez később kiterjedt, és már az éjjeli műszakban dolgozó logisztikai munkatársak is csatlakoztak.

A munkabeszüntetés mindhárom magyarországi áruházat érintette. A dolgozók egységes, 6 százalékos alapbéremelést, kiszámítható bértárgyalási rendszert és kollektív szerződésről szóló egyeztetéseket követeltek. Az első figyelmeztető sztrájkban mintegy 300 munkavállaló vett részt, később pedig további munkabeszüntetések is követték. Bár a multicég vezetése korábban szinte kérkedett azzal, hogy Magyarországon jelentős nyereségeket tudhatnak magukénak, mégsem kívánnak béremelést adni. Itt annyi sikert már sikerült elérniük a dolgozóknak, hogy míg a sztrájk elején mereven elutasította a tárgyalás lehetőségét is az IKEA, a napokban tárgyalóasztalhoz ülnek.

Deutsche Telekom ITTC Hungary

Júliusban a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. négy telephelyén is munkabeszüntetést tartottak az alkalmazottak. A sztrájkot az Info Kommunikációs Szakszervezet szervezte a béremelési tárgyalások eredménytelensége miatt. A dolgozók csaknem egy teljes munkanapon át sztrájkoltak, hogy nyomatékosítsák követeléseiket. A munkáltató ezt követően közölte, hogy lezártnak tekinti az adott évi bértárgyalást, és nem kíván új ajánlatot tenni, ám ezzel a dolgozók és a szakszervezet természetesen nem értett egyet. De itt szintén még várhatók további események.

Szegeden is sztrájkbizottság alakult

A szegedi ContiTech gyárban Radics Gábor szakszervezeti titkár bejelentése szerint megalakult a sztrájkbizottság, miután a munkáltatóval folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A sztrájkbizottság megalakulása még nem jelent automatikus munkabeszüntetést, de azt jelzi, hogy a sztrájk lehetősége igencsak a levegőben lóg már.

További fontos történés, hogy öt nagy szakszervezeti konföderáció fordult nyílt levélben egyenesen Magyar Péter miniszterelnökhöz. A dokumentumot az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma jegyzi. A konföderációk szerint az elmúlt években háttérbe szorult az érdemi érdekegyeztetés, ezért egy új, demokratikusabb munkaügyi rendszer kialakítását tartják szükségesnek. Követeléseik között szerepel az országos érdekegyeztetés intézményének megerősítése, a sztrájkjog felülvizsgálata, a szakszervezeti jogok és a kollektív szerződések védelmének megerősítése, valamint az uniós bérfelzárkóztatás és a bértranszparencia biztosítása.

Válasz egyelőre nem érkezett. Azt már biztosan tudni, hogy önálló minisztériuma nem lesz a munkaügynek (ahogy a Fidesz alatt sem volt), az egyelőre még kérdéses, legalább államtitkári pozícióval megszánják-e a területet. A Fidesz-kormányok alatt is ez volt a legmagasabb szint.

Nem úgy tűnik tehát, hogy a Magyar Péter vezette Tisza-kormány túlságosan foglalkozna ezekkel a kérdésekkel, viszont megfordítom a kérdést. Van hazánkban több millió magyar ember (a KSH hivatalos adatai szerint 4,7 millió munkavállaló), nekik akár idős szüleik, gyerekeik.

Nap mint nap felkelnek hajnalban, vagy éjszakába mennek dolgozni, sokan közülük gyenge fizetésekért és rossz, lelkileg leterhelő környezetben teszik ezt úgy, hogy nincs erős érdekképviseleti lehetőségük. Mégis mi az tehát, ami megérne egy önálló minisztériumot, ha nem ez?!

Lantos János – Kuruc.info