Magyar Péter miniszterelnök szombaton a kormány nevében benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlésnek. A kormányfő délután az alkotmánymódosítás részleteit is ismertette.
„A kormány nevében benyújtottam az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot” – jelentette be szombaton Magyar Péter.
A módosítások főbb pontjai:
1. 12 éves (vagy három ciklusos) Időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
2. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
3. Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
4. Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
5. Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
6. Kevesebb sarkalatos törvény.
7. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
8. A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
9. A közpénz védelmének erősítése.
10. A vármegyék visszanevezése megyékre.
11. Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
12. Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás
– foglalta össze a miniszterelnök. Alacsony vérnyomással küzdők ide kattintva tekinthetik meg.
Jön az Alaptörvény 17. módosítása
A Tisza-kormány "társadalmi egyeztetésre" bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, ami annyit jelentett, hogy 5 napon keresztül bárki írhatott kedvére valamit egy megadott e-mail-címre. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint. A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben.
Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.
Az indoklás szerint: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”. A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és kilenc pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:
- Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
- A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 év lesz, újraválasztási lehetőség nélkül.
- Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Az Országos Bírói Hivatal és a Kúria elnöke 9 év helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztási lehetőség nélkül.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
- Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
- Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
- A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: a cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.
A módosítás célja, hogy Magyarországon újra működjenek a "jogállami garanciák": legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. Az alaptörvényi korrekciók egy része azonban szembemegy az uniós joggal, illetve a nemzetközi tendenciákkal is.
(Index nyomán)
