A Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelyről június 27-ig várják a véleményeket. A javaslat indoklása szerint a hatályos Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”, ezért átfogó reformra van szükség – egyelőre azonban csak a legsürgetőbb pontokat írnák át. A csomag a képviselők megbízatásának időkorlátjától a köztársasági elnök azonnali leváltásáig számos érzékeny területet érint.

A kormány.hu-n hétfőn megjelent tervezet az első olyan Alaptörvény-módosítás, amelyet a Tisza-kormány nem egyéni képviselői indítványként, hanem rendes társadalmi egyeztetésre bocsátva nyújt be. Ez önmagában is jelzésértékű: a párt korábbi módosításait – köztük az Orbán Viktor újraválasztását kizáró 16. módosítást – éppen amiatt érte sok bírálat, hogy a képviselői indítvány formájával megspórolták az egyeztetést, írja az Index.

A tervezet indoklása szokatlanul élesen fogalmaz a 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel szemben. Az előterjesztők szerint a több mint tizennégy éve hatályos dokumentum nem töltötte be az alkotmány feladatát: nem a közhatalom korlátja, hanem az aktuális pártpolitikai célok eszköze, nem közös értékek kifejezője, hanem a politikai harc fegyvere volt.

Az indoklás úgy összegez: az Alaptörvény „nem az egység, hanem a megosztottság szimbóluma volt”.

Ebből a diagnózisból a kormány azt a következtetést vonja le, hogy egy teljesen új alkotmányra van szükség. Ezt azonban – szemben a korábbi gyakorlattal – nem akarják egyoldalúan, a másik oldal kizárásával elfogadtatni, hanem széles körű, bevonó alkotmányozási folyamatot ígérnek.

Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy az új Alaptörvényt a folyamat végén népszavazással erősítenék meg.

„Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása először azokra a szabályokra kell hogy koncentráljon, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek. Ezért az Alaptörvény tizenhetedik módosítására irányuló javaslat szükségszerűen nem teljes körű alkotmányos reform. Minden alapvető kérdést az új alkotmány megalkotásakor kell majd megválaszolni” – írta a kormány.

Tizenkét év, és vége – időkorlát a képviselőknek és az államfőnek is

A csomag legszemélyesebb következményekkel járó pontja a köztársasági elnököt érinti, és 9 pontba rendezték a tervezet legfontosabb intézkedéseit:

Időkorlát az országgyűlési képviselőknek: egy országgyűlési képviselő legfeljebb 12 évig tölthetné be ezt a tisztséget. Ez erősíti a demokratikus megújulást, és korlátozza a hatalom bebetonozódását.
A köztársasági elnök megbízatásának rendezése: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana. A cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása.
Függetlenebb Alkotmánybíróság: a módosítás újra bevezetné az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Ez segítené, hogy az Alkotmánybíróság kiegyensúlyozottabb és függetlenebb testületként működjön. Az Alkotmánybíróság tagjai ezentúl saját tagjaik közül választhatnának elnököt.
Erősebb bírói önigazgatás: a bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez erősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása: egy új intézmény segítené a közvagyon védelmét és a jogellenesen felhasznált közpénzek visszaszerzését.
Kevesebb sarkalatos törvény: csökkenne azoknak az ügyeknek a száma, amelyekhez kétharmados döntés kell. Így a mindenkori demokratikus többség valóban kormányozni tudna, miközben az alapvető alkotmányos garanciák megmaradnak.
Az Alkotmánybíróság teljesebb hatásköre: megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét. Ez erősíti az alkotmányos kontrollt.
A közpénz védelmének erősítése: a módosítás hatályon kívül helyezné a közpénz jelenlegi, szűkítő alaptörvényi meghatározását, hogy a közvagyon útja ne legyen jogi trükkökkel elrejthető.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata: a cél, hogy ezek a szervek ne kerülhessenek indokolatlanul távol a demokratikus ellenőrzéstől.

A módosítás célja tehát az, hogy Magyarországon újra működjenek a jogállami garanciák: legyen valódi alkotmányos kontroll, független igazságszolgáltatás, átlátható közpénzkezelés és olyan demokratikus rendszer, amelyben a választói felhatalmazás valódi kormányzati cselekvést tesz lehetővé. Mérföldköveket is meghatároztak: június 27-ig várják a véleményeket, június 30-ig pedig kiértékelik a véleményeket, és megosztják az egyeztetés eredményét.