Az óvatos és türelmes megközelítés, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat - mondta Varga Mihály jegybankelnök kedden Budapesten, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az inflációs pálya az idén a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. A tanács megítélése szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé - mondta.
Varga Mihály kiemelte, hogy a szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs cél eléréséhez. Megjegyezte, hogy az érintett termékeknél az árrésstop a tavaszi hónapokban mérsékli az élelmiszerárak emelkedését. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba ismertetése szerint, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak - ismertette.
Kitért arra, hogy a magyar gazdaság növekedése egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkül, az idén várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8-3,8 százalékkal bővül tovább. A jegybank elnöke szerint a 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak - tette hozzá.
Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést. Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor az erősödő európai konjunktúra középtávon élénkíti a hazai exportot - mondta Varga Mihály.
Kérdésre közölte: a tanács egyetlen opciót tárgyalt, az alapkamat változatlanul tartását, a döntést pedig egységesen hozták meg.
Közlése szerint a jegybank üdvözli, hogy a kormány is elkötelezett az infláció csökkentése mellett. Az árréstop új eszköz, ezt majd elemzik, azzal számolnak, hogy áprilisban-májusban 0,8 százalékponttal mérsékelheti az inflációt - jelezte. Februárban tetőzött az infláció, a márciusival megindulhat az a pálya, ami éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti sávba hozza az áremelkedés ütemét - mondta.
Varga Mihály hangsúlyozta: az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank a fő feladatától eltérő tevékenységeket szüneteltesse vagy visszafogja. "Meggyőződésem, hogy ilyen típusú tevékenységekre hosszú távon nincsen szüksége a jegybanknak" - fogalmazott. Az alapítványok működése is ide tartozik, amelyeket felülvizsgálnak, és racionalizálnak, átlátható struktúrát szeretnének létrehozni - válaszolta egy kérdésre. Elmondta, hogy az új kuratórium és vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat az alapítványoknál, ami folyamatban van, így arról bővebb információt nem tud adni.
Gyengült a forint az MNB kamatdöntése után
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem.
A kamatdöntés után 30 perccel az euró jegyzése 398,42 forintra emelkedett közvetlenül a döntést megelőző 397,79 forintról. A svájci frank 417,15 forintról 417,97 forintra, a dollár pedig 367,48 forintról 368,14 forintra erősödött.
(MTI)
