Felbolydította a cigány közéletet az a kezdeményezés, amely azt szeretné elérni, hogy – bizonyos esetektől eltekintve – közkegyelemben részesüljenek a börtönökben büntetésüket töltők. Rövid időn belül 120 "roma" nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát - derül ki a Népszava cikkéből. Érdekes, hogy nem például a német nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek csatlakoznak, ráadásul tömegesen - de cigánybűnözés természetesen nem létezik...
Ezért hasznos, ha jogászt faragunk a cigányból: azonnal ellenünk fordul, s bűnöző fajtársainak ezreivel árasztaná el falvainkat és városainkat (fotó: Fb / Lion Rafael)
Rafael Lion – hivatalos nevén: Rafael Balázs Leándrosz – Szegeden élő jogász, 2023-ig tagja volt a hódmezővásárhelyi "roma" nemzetiségi önkormányzatnak. A közelmúltban petíciót fogalmazott Kövér László házelnök számára, ehhez készül aláírásokat gyűjteni. Úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. Érvelése szerint a közkegyelem funkciója így visszanyerné valódi erejét, kifejezné a "kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást”.
A petíció azt kéri az Országgyűléstől, fontolja meg annak lehetőségét, hogy a szabadságvesztésüket töltő bűnelkövetőket közkegyelemben részesíti: oly módon, hogy az elítéltek utolsó két évét elengedi, amennyiben pedig a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal szabadon engedi. Azokban az esetekben, ahol a hátralévő rész meghaladja a két évet, Rafael Lion a büntetés felének elengedését javasolja. Az életellenes, valamint a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna.
A Népszavának nyilatkozva Rafael Lion elmondta, a petíció gondolata attól fogva érlelődik benne, hogy "a szélsőjobboldalon a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György szabadon bocsátását kezdték követelni". Amikor aztán Budaházy és társai elnöki kegyelmet kaptak Novák Katalin államfőtől, majd kiderült, hogy a bicskei pedofilügyben elítélt Kónya Endre igazgatóhelyettes ugyancsak kegyelemben részesült, már biztosra vette: belevág a kezdeményezésbe. Hozzátette, hogy - bármilyen meglepő is lehet - személyes érintettsége is van, de ennél bővebben erről "valamiért" nem kívánt nyilatkozni.
Az amnesztiáról nem lehet népszavazást tartani, Rafael Lion ezért döntött a petíció mellett. A közösségi oldalán nemrég tette közzé felhívását, a hatalmas érdeklődés őt is meglepte. Rövid időn belül 120 "roma" nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – "roma és nem roma" – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát. A petíciónak aláírásokkal is szeretne nyomatékot adni. Eddig az ország legkülönbözőbb pontjairól kétezren jelezték, hogy készek önkéntesként, mindenféle fizetség nélkül részt venni az aláírások gyűjtésében.
Eredetileg Rafael Lion úgy tervezte, hogy 100 ezer aláírást gyűjt össze, de látva, milyen sokan támogatják a kezdeményezést, emelte a tétet: 500 ezerig nem szeretne megállni.
Az aláírásgyűjtés jövő héten kezdődik. A lapnak több forrásból megerősítették, hogy
a "romák" körében valóban országszerte óriási a támogatottsága a petíciónak.
Akárhány aláírást is sikerül összeszedni, a parlamentet elvileg ez nem kötelezi semmire. Rafael Lion azonban úgy gondolja, az Országgyűlés, ha meggyőződik arról, milyen nagy tömeg áll a kezdeményezés mögött, nem teheti meg, hogy nem tárgyalja meg érdemben a kérdést. (Legalább érdemben szóba kerülhet a cigánybűnözés kérdésköre, de persze csak szépen körülírva, Kövér elvtárs ugyanis nem engedi nevén nevezni a közismert, és létünket fenyegető problémát - a szerk.)
A jogász már annak is örülne, ha olyan törvényi módosítás születne, amely kedvező változást hozna az elítéltek számára. Ilyen lenne például, ha kiterjesztenék a reintegrációs őrizet intézményét. (A Magyar Helsinki Bizottság honlapján olvasható tájékoztató szerint a reintegrációs őrizet egy kiegészítő büntetési forma, ami "számos előnnyel jár a börtönnel szemben", beleértve az állam költségmegtakarítását, az esetleges bűnismétlés kockázatának csökkentését, valamint az elítélt rehabilitációjának és visszailleszkedésének támogatását. A kötelező otthoni tartózkodás mellett az elítéltnek általában lehetősége van - pontosabban csak lenne, ha akarna - a szerk. - bizonyos kijelölt időszakokban munkába járni vagy más fontos feladatokat elvégezni.)
Bár megvádolták azzal, hogy a jövő évi választás előtt a Fidesz vagy éppen a Tisza Párt érdekében folytat adathalászatot, Rafael Lion hangsúlyozta: a kezdeményezésének nincs semmiféle pártpolitikai háttere. Azt viszont szívesen venné, ha "a romák az eddiginél többet foglalkoznának közéleti témákkal", és a politizálás nem annyiban merülne ki a részükről, hogy a falunapokon kapott ételért-italért eladják a szavazatukat. "Ideje lenne annak, hogy végre létrejöjjön a valódi roma érdekképviselet” – jelentette ki.
A petícióhoz csatlakozó cigány nemzetiségi önkormányzatok között vannak olyanok, amelyek tagjai a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetségéhez (CiKöSz) tartoznak. Maga a CiKöSz azonban megosztott a kérdésben, Rafael Lion legalábbis úgy tudja, az amnesztia ügyének megítélése komoly belső konfliktust okozott a szervezetben.
Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, a Belügyminisztérium "romaügyi" államtitkára korábban – államtitkári kinevezése előtt – a CiKöSz elnöke volt. Nincs könnyű helyzetben: a Fidesz nem szokott boldog lenni attól, ha kívülről próbálnak nyomást gyakorolni rá, és egyáltalán nem biztos az sem, hogy az amnesztia gondolata népszerű a kormánypárti szavazók többsége számára. Ha viszont cigány képviselőként nem támogatja a kezdeményezést, akkor szembefordul a fajtársak jelentős részével. A Népszava szerette volna megtudni, hogy Sztojka Attilának mi az álláspontja a petícióról, de elküldött kérdésükre eddig nem kaptak választ.
Rafael szerint hétezer rabot érintene magyargyilkos terve:
"Harcoltak" már "Toroczkai és a nácik ellen" is:
