Ugrás a cikkhez
Reklám

Három videó is készült még 2011-ben, amelyekben a gyerekek részletesen elmesélték, hogyan zaklatta őket V., azaz Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon vezetője. Ehhez képest a rendőrség 2012-ben bűncselekmény hiányában zárta le az igazgató ellen indított első nyomozást. Nem ez az egyetlen megdöbbentő mozzanat azokban a jelentésekben, amiket az ombudsmanok készítettek, írja a 24.



A bicskei gyermekotthonnak helyt adó Batthyány-kastély (fotó: Adrián Zoltán / 24)

Már 2012-ben jelentést készített az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arról a bicskei gyermekotthonról, amelynek igazgatóját, V. Jánost 2019-ben 8 év fegyházbüntetésre ítélték, majd 2021-ben – a tavaly elnöki kegyelemben részesült K., azaz Kónya Endréhez köthető perben kényszerítés hatósági eljárásban bűntett miatt – további két év három hónap börtönre ítélték amiatt, hogy a helyettesével együtt igyekezett eltussolni a bűncselekményeket.

A 2012-es jelentés nemcsak arra világít rá, hogy

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként már 2012-ben kapott jelzést Szabó Máté ombudsmantól a bicskei gyermekotthonban történtekről, hanem arra is, hogy az igazgató által bántalmazott gyermekek számos alkalommal jelezték, mi történik velük.

Az említett (AJB-3091/2012. számú) ombudsmani vizsgálat az után indult, hogy az alapvető jogok biztosának hivatalához állampolgári bejelentés érkezett, miszerint a gyermekotthon néhány dolgozójának 2011 szeptemberében több gyermek is panaszkodott, hogy az igazgató szexuálisan molesztálta őket. Az ombudsmani eljárás megindításakor az ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya szemérem elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt már eljárást folytatott. A rendőrség ezt a nyomozást 2012. június 18-án kelt határozatával,

mivel a nyomozás alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, megszüntette.

Sakkozás közben megérintette a hetedikes fiú heréjét

A 12 évvel ezelőtti jelentés elkészítéséhez az ombudsman a bicskei gyermekotthon fenntartójától és a rendőrségtől is felvilágosítást, iratokat kért.

A fenntartó (vagyis a főváros) által az ombudsman rendelkezésére bocsátott iratok szerint a gyermekotthon két munkatársa 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban az intézmény igazgatójára vonatkozó közérdekű bejelentést tett.

A bejelentés szerint közel négy éve a gyermekotthon egyik gyógypedagógusa elmondta, hogy az egyik, akkor 7. osztályos növendéke azt mesélte neki: a gyermekotthon szolgálati lakásában lakó igazgatóhoz többször ment sakkozni. Az intézmény vezetője a gyermek jelenlétében szexuális tartalmú célzásokat tett, és egy alkalommal megérintette a fiú heréjét. A fiú a nevelőinek is elmondta a történetet – olvasható a jelentésben, amelyből tehát kiderül, hogy

2011 előtt négy évvel, vagyis már 2007-ben érkezett panasz az igazgatóra.

A hetedikes fiú a nevelőinek is elmondta a vele történteket, amelyről így „nyolc–kilenc kolléga tudott, a problémára közösen próbáltak megoldást találni” – írja az ombudsman. Végül az a megoldás született a jelentés szerint, hogy a gyermeknek a gyógypedagógus azt javasolta, csak akkor sakkozzon az igazgatóval, ha másik felnőtt is jelen van.

„Nincs arra vonatkozó adat, hogy ezen túlmenően a gyermekekkel foglalkozó szakemberek a gondjaikra bízott gyermek védelmében mit tettek” – írta Szabó Máté 2012-ben.

Az igazgató megköszönte a jelzést

2010 novemberében egy másik gyermek is elmesélte a vele történteket az otthonban dolgozó szabadidő-szervezőnek. Az ombudsmani jelentésben így szerepel az eset:

A gyermek nagyon zaklatott volt. A fenntartónak írt beadványban a dolgozók a következőket írták: A történet nem tartalmazott olyan elemeket, amiket a gyermekek egymásra vagy a felnőttekre vonatkozó vádjaikban emlegetni szoktak. A szabadidő-szervező úgy ítélte meg, hogy történhetett valami a gyermekkel, aminek következtében ilyen zaklatott és ilyen történettel kereste fel. Megkérdezte, hogy szólt-e a nevelőnek? (…) Azt mondta, hogy beszélt azzal a nevelővel, aki épp velük volt, de ő azt kérte tőle, hogy ne mondjon ilyeneket.

A szabadidő-szervező a gyermek által elmondottakat megosztotta azokkal a kollégákkal, akiknek a korábbi eseményről is tudomásuk volt. A növendékügyi előadó és a pszichológus – nevek említése nélkül – elmondták az igazgatónak, hogy több jelzés érkezett a gyermekektől az igazgató viselkedésére vonatkozóan. A kollégák elmondták, hogy vezetői intézkedést tartanak szükségesnek.

Az igazgató a jelzést megköszönte, munkatársai tudomása szerint azonban ezen túlmenően semmit sem tett.

2011 tavaszán ismét arról számolt be egy gyermek, hogy az igazgató többször megérintette a nemi szervét.

Három gyerek videón mondta el, milyen zaklatás ért őket

A 2012-es ombudsmani vizsgálatból kiderül az is, hogy a gyermekotthonban dolgozók rendszeresen foglalkoztak a gyerekek által elmondottakkal, de csak akkor beszéltek az abúzus témájáról, ha a gyermekek hozták azt szóba:

A szakdolgozók arra kérték a gyermekeket, hogy csak olyan eseményekről meséljenek, ami velük történt meg. A szabadidő-szervező felajánlotta, hogy azok, akik vállalják, videókamera előtt mondhatják el a velük történteket. Három gyermek vállalkozott a felvételre. A beszélgetések során a gyermekek többször jelezték, szeretnék, ha a jövőben nem inzultálná őket az igazgató, ehhez felnőtt segítséget igényeltek.

Az eseményekről tudomással bíró dolgozók többször is megbeszélték a fejleményeket, és elhatározták, hogy ismét közvetlenül az igazgatóhoz fordulnak. 2011. augusztus 25-én a növendékügyi előadó elmondta az igazgatónak, hogy egyre több gyermek panaszkodik arról, hogy általuk elfogadhatatlan helyen vagy módon érinti meg őket, és gyakran tesz nekik szexuális tartalmú megjegyzéseket. Tájékoztatta az igazgatót arról is, hogyha a helyzetet nem oldja meg, egyre szélesebb körben hozza nyilvánosságra a történteket.

Az igazgató nem érdeklődött a panaszt tevő gyermekek kilétéről, és azt sem jelezte, hogy szándékozik-e valamit tenni az ügyben, amelyben 2011. szeptember 12-éig nem történt fejlemény. Az érintett gyermekek azonban elmondták, hogy az igazgató még augusztus 25-e előtt beszélgetett velük a videófelvételen való részvételükről, és utalt arra, hogy elveszíthetik korábbi kedvezményeiket (például a hétvégi hazautazásukat) – olvasható az ombudsmani jelentésben.

A fenntartóhoz történő bejelentés, valamint a rendőrségi eljárás elindítása után nyugalom uralkodott a gyermekotthonban, és a gyerekek sem számoltak be zaklatásról. Két fontos dolog azonban történt:

az addig a gyermekotthonban lakó igazgató a bejelentést követően a Bicskén lakó édesanyjához költözött, majd az ezt követő három hétben nem tartózkodott a településen.

Kiderült az is, hogy a rendőrségi eljárás megindítása után a gyermekotthon több dolgozójának beosztását módosította az igazgató. A fenntartónál bejelentés tevő dolgozótól pedig megvonta a korábban megítélt pótlékot, és egy másik szobában jelölte ki a munkavégzése helyét.

A gyermekotthonban lehetőség van pszichológiai segítségre. Ezzel a lehetőséggel azonban egyik gyermek sem élt. Az ügyben a fenntartó és a szakszolgálat igazgatója az eddigieken túlmenő intézkedést nem tartott indokoltnak – zárul a tényállás ismertetése az ombudsmani jelentésben.

Szabó Máté a jelentés eredményeként két dolgot állapított meg:

Kirúgták az egyik bejelentőt

A fenntartóhoz bejelentést tevő nevelők egyike K. Endre kegyelmi ügyének kirobbanása után a Szabad Európának nyilatkozott. Bárnai Árpád 2006-ban kezdett dolgozni a bicskei gyermekotthonban, amit akkor hagyott ott, amikor elindult az első, ám kudarccal végződő vizsgálat. A jelentést ketten írták alá, Bárnai és kollégája, akit kirúgtak, később munkaügyi pert indított, és kártérítést kapott. Bárnai Árpád arra nem tudott válaszolni, hogy a dolgozók közül vajon hányan tudhattak az abúzusokról, de azt biztosan tudja, hogy a gyerekek próbáltak jelezni. Bárnaiék K. Endrétől és mástól is segítséget kértek. A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese a nevelő szerint azt mondta, nem szeretné, hogy a falakon kívül kerüljön az ügy.

Öt év csend

A 2012-es ombudsmani jelentést hosszú csend követte a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatban, egészen addig, amíg 2016-ban V. János két áldozata az RTL kamerái előtt vallott az őket ért zaklatásokról. Ez után 2017 márciusában publikált és Székely László ombudsman által szignózott (AJB-273/2017. számú) jelentés idején V. János igazgató ellen már nyomozás folyt.

„Tekintettel arra, hogy a sajtóhírek alapján felmerült az érintett gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásság gyanúja, az ügyben az Ajbt. 18. § (4) bekezdése alapján – hivatalból – utóvizsgálatot indítottam” – írta Székely László a 2017-es jelentésben, hozzátéve, a vizsgálathoz három szerv vezetőjét kereste fel: az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK, 2017 januárjától Integrált Jogvédelmi Szolgálat) főigazgatóját, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, valamint a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóját.

Az OBDK főigazgatójától az ombudsman azt kérdezte, hogy az illetékes gyermekjogi képviselő tett-e bármilyen intézkedést a gyermekotthon igazgatója ellen indult első büntetőeljárás megszüntetését követően gyermekek jogainak fokozottabb védelme érdekében. Itt rákérdezett a gyakoribb látogatásra, a jogtudatosításra, valamint arra, kaptak-e tájékoztatást a gyerekek arról, hogy bántalmazás esetén kihez fordulhatnak.

Az ombudsman azt írta, az OBDK által meghatározott intézménylátogatási kötelezettségének eleget tett. A gyakoriságról elmondható, hogy azt a kötelező minimum felett teljesítette. A gyakori látogatások azért történtek, mert a gyermekjogi képviselő észlelte, hogy az intézmény vezetőségével a kommunikáció nehézkesebb, a megtett észrevételek közvetítése lassan adaptálódott.

A gyermekek tényleges megszólítása is hosszabb időt vett igénybe, mint más intézményben, vélte a főigazgató, aki így a gyermekjogi képviselő gyakoribb jelenlétét tartotta fontosnak, azonban azt is mondta, a gyermekektől bántalmazásra vonatkozó panasz nem érkezett 2012 és 2016 között.

A fővárosi szakszolgálat igazgatója is arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy „a vizsgált időszakban sem gyámi-gondozói tanácsadói, sem gyermekvédelmi gyámi intézkedésre okot adó, a gondozott gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó jelzés nem érkezett a szakszolgálathoz.”

A megyei gyermekvédelmi szolgálat akkori igazgatóját is kérdezte az ombudsman, aki közölte, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója ellen szexuális bántalmazás gyanúja miatt korábban lefolytatott büntetőeljárásról sem a kirendelt gyámoknak, sem a szakszolgálat vezetésének nem volt tudomásuk.

A gyermekotthonban négy, a Fejér vármegyei szakszolgálat alkalmazásában álló gyermekvédelmi gyám látott el gyámi feladatokat. Közülük ketten a sajtóból szereztek tudomást a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásról. Az egyik gyámnak az egyik gyerek árulta el, hogy a barátja szexuális bántalmazás miatt feljelentette az igazgatót. A gyám ezekről az eseményekről a szakszolgálat igazgatóját, az igazgató pedig az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot értesítette.

Mivel a gyámoltja elmondása szerint a szexuális bántalmazásban más gyermek is érintett volt, ezt jelezte az érintett gyermek gyámjának. Az érintett gyermek gyámja 2016. szeptember 22-én felkereste a gyermeket az intézményben, és a vele folytatott beszélgetést követően szeptember 23-án feljelentést tett. Ezen a napon függesztette fel a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság V. János igazgatót.

A kérdezett szakszolgálatok vezetői a gyermekvédelmi rendszerről is véleményt alkottak az ombudsman kérésére. A fővárosi szakszolgálat igazgatója 2017-ben rendszerbeli, személyi és szemléletbeli akadályozó tényezőkre hívta fel a figyelmemet. Súlyos problémának értékelte a gyermekvédelmi rendszer átalakításával együtt járó, nagyfokú és elhúzódó bizonytalanságot.

– Ha elégtelen létszámban, alulmotivált felnőttek dolgoznak a gyerekekkel, akkor a legkorszerűbb gyermekjogi beavatkozások vélhetőleg elmaradnak. Amennyiben a gyermek- és kamaszlélektant nem ismerő, e témában képzetlen munkatársak foglalkoznak a gyermekekkel, a bántalmazások rejtve, a gyermekek pedig magukra maradnak. Halaszthatatlan a rendszerbeli, a személyi és szemléletbeli akadályok következetes vizsgálata, helyzetelemzések, szükséglet felmérések készítése, terepmódszertan felállítása, újraszervezése – olvasható a jelentésben a fővárosi szakszolgálat vezetőjének véleménye, amivel az ombudsman is egyetértett:

"Magam is sürgős feladatnak tartom tehát a gyermekvédők kiválasztásának, képzésének, továbbképzésének, illetve szakmai életpályamodelljének a kidolgozását. Egyetértek azzal is, hogy ezzel párhuzamosan a gyermekvédelemben dolgozókkal szemben világos, egyértelmű elvárásokat kell támasztani, számukra kiszámítható és tervezhető kereteket kell biztosítani, és rendszeresen értékelést kell számukra munkájukkal kapcsolatban nyújtani."

Az ombudsman álláspontja szerint a feladatra nem megfelelően felkészített és kiválasztott munkatársak, a személyi és a tárgyi feltételek, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkatársak számára elérhető szakmai-módszertani támogatás, valamint életpályamodell kidolgozásának hiánya a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz, mivel a jogsérelem közvetlen veszélyét állandósítja az intézményekben.

Most Orbán, 2017-ben Balog ígért szigorítást

Orbán Viktor miniszterelnök a kegyelmi botrány kapcsán azt ígérte, szigorítani fogják a gyermekotthonok vezetőinek kiválasztását. Ugyanezzel már 2017-ben is próbálkozott a kormány. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként 2017 júniusában, vagyis négy hónappal az újabb, Bicskével kapcsolatos ombudsmani jelentés után – és azok után, hogy V. János már letartóztatásban volt – székesfehérvári állami gondozottakat látogatott meg, és arról beszélt, annyira szigorítják a gyermekotthonok vezetőinek kiválasztását, amennyire csak lehetséges. Akkor arról született döntés, hogy az állami fenntartónak több információt kell gyűjtenie a jelöltekről, és a korábbiaknál körültekintőbben kell igazgatót választani a gyermekotthonok élére. Bejelentette azt is, hogy 2020-ig megszüntetik a bicskeihez hasonló 200–300 férőhelyes gyerekotthonokat, és a gyerekek vagy nevelőszülőket kapnak, vagy 12 férőhelyes lakásotthonokba költöztetik őket. A kormány akkor uniós forrásból 6 milliárd forintot különített el az átszervezéshez.

Balog miniszter a székesfehérvári látogatásáról tudósító RTL Híradónak azt mondta, hálás a sajtónak, hogy segítette a bicskei történet feltárását. Elmondta azt is, egyébként is tervezték a bicskei gyermekotthon bezárását, és családias, lakóotthoni környezetbe költöztetik a gyermekeket.

"Ezt a folyamatot gyorsítottuk fel az ismert esetek hatására. Bízom benne, hogy ennek a történetnek egy jobb folytatása lesz, mint ahogyan az előző fázis volt."

Balog Zoltán 2018-ig volt miniszter. 2021. január 25-től a Magyar Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, február 17-étől a református egyház zsinatának lelkészi elnöke volt. Utóbbi pozíciójáról nemrég azért mondott le, mert kiderült, támogatta K. Endre, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének kegyelmét az ügybe belebukó Novák Katalin államfő tanácsadójaként.

Korábban írtuk: Már harminc éve is tudta mindenki, hogy János bácsival vigyázni kell, mert buzi





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából