Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében vasárnap a Farkasréti temetőben abból az alkalomból, hogy 77 évvel ezelőtt ért véget a főváros ostroma.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a megemlékezésen hangsúlyozta: az ostromban meghalt magyar emberek áldozata arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg az emberi életet, országunk fennmaradását, szabadságát, függetlenségét és a békét.
Ugyanakkor tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, törekedjünk együttműködésre a világ minden nemzetével - tette hozzá.
Az államtitkár felidézte, hogy a több mint száz napig tartó ostrom a második világháború egyik legpusztítóbb városi csatája volt. Berlin és Sztálingrád után a magyar fővárost érte a legnagyobb veszteség.
Magyarország ekkorra már elveszítette szuverenitását, a magyar katonáknak a német hadsereg vezetői parancsoltak, és különösen szégyenletes szerepet játszottak az ostrom alatt a nyilaskeresztes pártszolgálatosok
- ajvékolt a fideszes politikus.
Az ostromnak mintegy 100 ezer ember esett áldozatául, köztük 38 ezer civil. A civilek közül 15 ezren zsidó honfitársink voltak. Különösen fájdalmas annak a 7 ezer zsidó polgártársunknak a halála, akiket a nyilasok gyilkoltak meg, többnyire a Dunába lőttek
- mondta fel éltanulóként a kötelező tananyagot Répássy Róbert.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (j5), Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója (j4), Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (j3), Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja (j2) és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke a Farkasréti temetőben (kép: MTI/Bruzák Noémi)
Ugyanakkor a budapesti házak pincéjébe zárt lakosság számára minden nap harc volt a túlélésért, a víz, az élelem hiánya, a kemény hideg és a betegségek tizedelték a lakosságot - tette hozzá.
Arról is szólt, hogy az ostrom után újabb borzalmak következtek, mert a szovjetek "hadifogolynak" tekintették a magyar lakosságot.
"A magyar emberek vagyona és élete, a nők méltósága nem ért semmit a szovjetek szemében, hadizsákmány lett" - fogalmazott Répássy Róbert.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a város lakói több mint három hónapon keresztül éltek ágyútűzben, bombák robbanásai között. Tízezrek várták reménykedve a harcok befejeződését.
Az ostrom felfoghatatlan károkat okozott, hiszen a főváros épületeinek nagy része elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, a Várban és környékén alig maradt ép lakás. Kiégett a Pesti Vigadó, a Budai Vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat - sorolta.
A főigazgató hangsúlyozta, a Nemzeti Örökség Intézete fontosnak tartja, hogy azokra is emlékezzünk, akik civilként estek áldozatul a harcoknak.
Ugyanis felelősek vagyunk azért, hogy a névtelen hősök, áldozatok emléke is fennmaradjon, hogy továbbadjuk a következő nemzedékeknek. Mert nemzetünk békés jelenét az ő áldozatuknak is köszönhetjük - hangoztatta Móczár Gábor.
Az ünnepség résztvevői a megemlékezés végén megkoszorúzták azt a két szimbolikus sírt, amely az ostrom alatt felrobbant II. kerületi Regent-ház, illetve a Vitéz utca 2. és a Fő utca 59. szám alatti sarokházakban meghaltaknak állít emléket.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- A tiltás ellenére számos hazafi emlékezett a Becsület Napján
- Európa legjobbjai - 77 éve történt a budavári kitörés
- Mi Hazánk: legyen állami emléknap a Becsület Napja!
- Budapest hős védőire nem, a szovjet megszállókra szabad emlékezni
