A választáson győztes párt elnöke nyolc vezető közjogi tisztségviselőt szólított fel távozásra. Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédében közölte, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.

– Felszólítom a köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérjen fel mint a győztes párt listavezetőjét kormányalakításra, azt követően pedig távozzon a hivatalából annyi méltósággal, amennyi még maradt neki. Ugyanerre szólítom fel az összes bábot, akit az elmúlt tizenhat évben az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett. Felszólítom, hogy távozzon a Kúria elnöke, távozzon az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Médiahatóság vezetője is – jelentette ki a miniszterelnöki szék várományosa, aki még azt is hozzátette, ne várják meg, amíg elküldik őket. Távozásuk után – folytatta – az alkotmányozó kétharmados többség birtokában helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Reagáltak az érintettek

„Az NMHH az Alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást” – reagált a Nemzeti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Telex megkeresésére, emellett azt is hozzátették, hogy a jogszabályok értelmében Koltay András NMHH-elnök kinevezése kilencéves időtartamra, 2030 decemberéig szól.

Szintén a lapnak reagált a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). „Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el” – közölték.

A Kúria, amelynek vezetőjét, Varga Zs. Andrást ugyancsak távozásra szólította fel Magyar Péter, hasonló választ adott arra, hogy benyújtja-e lemondását. „A Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja” – közölték a HVG-vel. Varga Zs. András mandátuma 2030. január 1-jéig szól.

Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is hasonló hivatkozásokat küldött a lapnak: „az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza” – írta az Állami Számvevőszék a megkeresésre. Windisch Lászlót négy éve választotta meg az Országgyűlés az ÁSZ vezetőjének.

A Polt Péter vezette Alkotmánybíróságtól (Ab) a megkeresésre mindössze annyit válaszoltak, hogy „az Alkotmánybíróság a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait”. Polt Péter tavaly májusban lett az Alkotmánybíróság tagja, miután a Fidesz őt, illetve Hende Csabát jelölte a megüresedett helyekre, és meg is szavazta a kormánypárti többség. Egy hónappal később pedig Polt Pétert megválasztotta a parlament az Ab elnökének. Az Alkotmánybíróság tagjait 12 évre választják.

Elmozdítható-e a pozíciójából a köztársasági elnök?

A köztársasági elnököt még úgy is nehezen tudnák elmozdítani, hogy az új Országgyűlésben kétharmados többséget szerzett a Tisza Párt. Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a képviselők egyötöde indítványozhatja az államfő tisztségétől való megfosztást, ha az szándékosan törvényt sértett, vagy bűncselekményt követett el. Ezek után az Országgyűlés titkos szavazáson dönt az indítványról.

A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A megfosztási eljárás lefolytatása viszont már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely az ügy tárgyalása során jóformán rendes bírósággá alakul, hiszen még a köztársasági elnököt is meghallgathatja. Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak, akár úgy is, hogy az államfő nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben Sulyok Tamás maradna a székében, bárhogy is döntött a képviselők kétharmada.

A jelenlegi szabályozás ismeretében az is macerás lenne, ha az államfő, ahogy arra felszólította a Tisza Párt elnöke, a győztes párt listavezetőjének kormányalakításra felkérése után azonnal távozna a hivatalából. Az államfőnek ugyanis alkotmányos kötelezettségei vannak:

Mindenesetre Sulyok Tamás időközben közölte, hogy szerdára személyes egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, jelezve ezzel, hogy megkezdődik a kormányalakítást megelőző politikai egyeztetési folyamat, írja az Index.