Újabb üzengetés indult a Heisler András vezette Mazsihisz és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet között. Az egyik fél egy történelmi egyház, a másik egy nemrég alakult vallási egyesület. Utánajártunk a konfliktus hátterének - írja a Mandiner.

Furcsa levélváltás történt a minap két zsidó vallási szervezet, konkrétan a legnagyobb hazai zsidó egyház és egy újonnan alakult vallási egyesület között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetősége egy nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a Rabbitestületért. Vagyis a világi vezetés kvázi üzent a vallásinak. Heisler András elnök, illetve a vezetőség „arra kéri a testület tagjait, hogy a neológia, illetve tágabb értelemben a magyar zsidóság érdekében emelkedjenek felül személyes sérelmeiken, legyenek figyelemmel hivatásuk méltóságára – s mindennek közös munkában kell megnyilvánulnia”.

Még a végén Orbán leleplezi a ballibekhez vonzódó Heislert, hogy valójában Hassler

Önmagában is magyarázatra szorulna, hogy egy történelmi egyház vezetősége miért fejezi ki nyíltan az aggodalmát kvázi a saját papsága miatt, ám a nyilatkozat nyomán ennél súlyosabb konfliktus is kirajzolódik. A kormánypárti lap arról már korábban is írt, megalakult a Magyarhoni Zsidó Imaegylet, azaz a ZSIMA, amelyet a Rabbitestület vezetői pozíciójában megerősített Róna Tamás főrabbi alapított, és számos „mazsihiszes” rabbi csatlakozott hozzá. Csakhogy Rónát hivatalosan elbocsátotta a Mazsihisz vezetése, miután több fórumon is nyíltan kritizálta a Heisler-féle irányvonalat, ám a testület végül megerősítette pozíciójában.

Sok rabbi kitart a Mazsihisz mellett

A Mazsihisz mostani nyilatkozatában valójában nekik üzen elsősorban. Mint írják, „sem a Mazsihisznek, sem a neológiának nincs szüksége olyan szervezetre, amelyik megosztja a magyarországi neológiát”. Kitérnek arra is, hogy a rabbik „jelentős része” a Mazsihiszen belül kívánja a neológiát szolgálni.

„A neológia egysége, rabbinikus hagyományainak védelme megkívánja, hogy világossá tegyük: a neológ vallási mozgalmat a Mazsihisz és a benne tömörülő neológ hitközségek reprezentálják. Aki ezt nem így gondolja és a Szövetségünkön kívüli neológ vallási közösségért dolgozik, azt felkérjük, hogy ezt már ne a mi fizetett alkalmazottunkként tegye. A Mazsihisz Vezetősége elvárja minden munkavállalójától, így rabbijaitól és kántoraitól is, hogy a Mazsihiszben és tagszervezeteiben dolgozzon a neológia jövőjéért” – olvasható a közleményben.

Mindezekből az következik, hogy

súlyos szakadás állt be a Rabbitestületben,

amit csak erősít, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan apadt a tagság. Távozott mások mellett Darvas István, Deutsch Péter, Fináli Gábor, Markovics Zsolt, majd Radnóti Zoltán és Radvánszki Péter. Ők nem csatlakoztak a ZSIMÁ-hoz, indoklásuk szerint elegük van a „háborúzásból”.

Heisler is egyre nácibbnak tűnik

Amikor január közepén Verő Tamás is kilépett, a Szombat nevű portál így foglalta össze a belső konfliktusok lényegét: az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem pár éve rektorválasztással kezdődött megújulása, illetve az ezzel kapcsolatos viták, a reformzsidó hitközségek felvétele társult tagként a Mazsihiszbe, továbbá a viszonylag friss hír, hogy a Mazsihisz külföldi rabbit szeretne alkalmazni egyik hazai zsinagógájába. Leegyszerűsítve: e kérdések mentén összeveszett egymással a világi és a vallási vezetés.

A Mandiner forrásai szerint ezek az ügyek mind visszatetszést váltottak ki a rabbikat egy részében. Ráadásul az elmúlt időszakban Heisler András elnök a Budapesti Zsidó Hitközség (BZS) vezetőjével, Mester Tamással is összekülönbözött. Ugyancsak „nagyot szólt”, amikor egy izraeli lap mazsihiszes rabbik szexbotrányáról írt. A portál úgy tudja, miután a rabbikar ennyire megosztott, Heislerék olyan szervezeti átalakításon dolgoznak, amellyel a világi vezetés irányvonalával egyetértő rabbikat össze tudnák fogni, Radnóti Zoltán vezetésével. Erre utalhat Radnóti búcsúüzenetében a kitétel: „Tanítani szeretnék, továbbadni a zsidóság és a neológia csodás értékeit. Ezt meg lehet tenni a Rabbitestületen kívül, ám a Mazsihiszen és a BZSH-n belül maradva.”

A Heisler-féle vezetéssel elégedetlenek amúgy a kormánnyal való felesleges konfliktusokat is felróják,

továbbá a baloldal felé tett gesztusokat sem nézik jó szemmel, míg az elnök külső zavarkeltésről beszélt a viták kapcsán több interjúban. Aligha tett jót neki az sem: Orbán Viktor a Mazsihiszt, személyesen annak elnökét, Heisler Andrást tartja felelősnek azért, hogy a baloldali pártok egy antiszemita jelöltet támogattak a szerencsi időközi parlamenti választáson. Információk szerint a kormányfőben megütközést keltett, hogy Heislerék az ügy súlyát relativizálva, határozatlanul nyilvánultak meg az ügyben.

A ZSIMA még Slomóékkal is barátkozott volna

„Mélyen fájó, hogy a felekezeti irányultságban a ZSIMA-hoz legközelebb álló bejegyzett másik zsidó egyház részéről ismételten nem csak nyers elutasításban, hanem nyílt támadásban is van részünk” – írta válaszában a megszólított egyesület. Hozzátették: „A ZSIMA megalakulása óta elkötelezett a magyarországi neológ zsidó értékek képviselete és ápolása iránt. A nemes feladatunk ellátásában partnerként gondolunk minden izraelita felekezetre, zsidó szervezetre, amely céljainkkal azonosulni tud. Ennek megfelelően szívbéli barátként tekintünk neológ, orthodox és chabad irányzatot képviselő hittestvéreinkre.

Baráti közeledésünket a Magyarországi Orthodox Izraelita Hitközség és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség örömmel fogadta.”

Kitértek továbbá arra is, hogy az Alaptörvény felhatalmazása alapján az „együttes, nyilvános és szabad vallásgyakorlás a ZSIMA tagjait és szimpatizánsait is megillető alapjog, és nem egy másik bejegyzett egyház vezetősége által biztosított kegy”.

Kapcsolódó: Belháború a Mazsihiszben - slomóista testvéreik dörzsölik a kezüket