Az Európai Bizottság nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, mivel "a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához" - olvasható a brüsszeli testület pénteki sajtóközleményében.
Illusztráció: Főtér.ro
A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és a brüsszeli bizottság szerint az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években "számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra".
"Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában. A kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartása az EU egyik alapvető értéke, a bizottság pedig elkötelezett, hogy előmozdítsa az erre irányuló törekvéseket" - hazudta Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Minority SafePack kezdeményezője az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában bírálta a kezdeményezésre adott bizottsági választ.
"Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1 123 422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt" - fogalmaztak. Hangsúlyozták:
válaszával a bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, cserbenhagyta az EU nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát, köztük több millió embert, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ér.
"A bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe." Hozzátették: továbbra is hisznek az Európai Unióban (vajon miért? - a szerk.), az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keresik a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét.
A sajtónyilatkozat kiemeli:
a kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét - az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét - azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el.
"Az EU ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül - ez ma az EU demokráciadeficitje. A bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést."
A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek bejegyzését az Európai Bizottság ugyanabban az évben elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. Ezt a döntést a FUEN ugyancsak 2013-ban megtámadta az uniós bíróságnál, amely 2017-ben a felperesek javára hozott határozatot, így a bizottság regisztrálta a kezdeményezést. A kezdeményezés szervezői sikeresen összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű - legalább egymillió, 7 tagállamból származó aláírást - a határidő lejárta előtt. Az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel szavazta meg a kezdeményezés támogatására irányuló állásfoglalást.
Frissítés: felháborodni nagyon tud a Fidesz - de keményen fellépni az elszakított nemzetrészekért már kevésbé
A Fidesz európai parlamenti képviselője pénteken elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló európai polgári kezdeményezést.
Hidvéghi Balázs az MTI-nek eljuttatott videójában hangsúlyozta: Európában 50 millió ember tartozik valamely nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez, ami az európai lakosság több mint 10 százalékát jelenti, így nem véletlen, hogy nagy sikerrel zajlott a kezdeményezés, és a minimálisan előírt 7 helyett 11 tagállamban gyűlt össze az előírt aláírásszám, végül pedig több mint 1,1 millió aláírással támogatták a Minority SafePack-et. Ennek ellenére - folytatta - az Európai Bizottság, "élén a témafelelős Vera Jourovával" pénteki döntésével "gyakorlatilag lesöpörte az asztalról" ezt a kezdeményezést.
Hidvéghi Balázs szerint a döntés felháborító, elfogadhatatlan és cinikus is, hiszen amikor más kisebbségekről van szó, például a bevándorlók jogairól vagy valamely, az európai lakosság elenyésző részét érintő kisebbség ügyéről, akkor Vera Jourová a "leghangosabb kisebbségvédő" és "állandóan kioktatja" a különböző tagállamokat vagy az EP-képviselőket kisebbségvédelmi ügyekben.
"De akkor, amikor ilyen súlyos kérdésben, több mint 50 millió embert érintő ügyben, 1,1 millió aláírással megtámogatott kezdeményezés kérdésében kell dönteni, akkor egész egyszerűen nemet mond" - fogalmazott Hidvéghi Balázs. Leszögezte: az Európai Bizottság akkor tehetné a legtöbbet Európa sokszínűségének megőrzéséért, ha támogatta volna az őshonos nemzeti és a nyelvi kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: Tíz évnyi Fidesz-kormányzás után az Európai Bizottságtól várja a segítséget a Székely Nemzeti Tanács
