A kormánynak a járvány elleni védekezésben tanácsokat adó tudóscsoport már a határzár előtt közölte, hogy alig vannak behurcolt esetek. A kormány azért lezárta a határt, majd hátradőlt - írja a 24.
A lap szerint a határok lezárása inkább politikai fogás, mint védekezés, ugyanis a járvány elleni védekezésnek sokkal hatékonyabb módjai vannak, köztük olyanok is, amelyeknek nincs akkora társadalmi áruk, mint a kontaktusok csökkentésének. A kormány viszont azt sulykolta, hogy a határzárra szükség van, mert a fertőzések nagy része külföldi eredetű, így a fideszesek is elkezdték ismételgetni a behurcolást mint fő veszélyforrást. Csakhogy a kormánynak tanácsokat adó szakértők adatai szerint a behurcolt esetek száma elenyésző. A határzár kihirdetésének napján például egyetlen ilyen esetet sem regisztráltak.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint ugyan a Horvátországban nyaralók robbantották be a második hullámot, de ha így volt, az korábban történt, mint a határzár bejelentése. Ezt bizonyítja az a grafikon, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjében dolgozók mutattak be egy múlt heti előadáson.
Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projekt
Mint a grafikon felett is kiemelik, a behurcolt esetek aránya augusztusban mindössze 11 százalék volt. Az importált új fertőzések aránya egyetlen nap nőtt 50 százalék fölé, egyébként mindig a belföldi terjedésnek volt betudható a regisztrált új fertőzöttek többsége. Tehát a behurcolás ugyan tényező volt, de messze nem a legnagyobb veszély.
Augusztus 20-a környékén pedig, amikor igazán elkezdtek felpörögni a napi esetszámok, akkor már 10 százalék környékén, vagy alatta volt a behurcolt esetek aránya. Ha a lenti ábrával egybevetjük a látottakat, akkor látható, hogy amikor igazán berobbant a második hullám, akkor már a belföldi terjedés volt a jellemző, a behurcolt esetek száma pedig fokozatosan nullára csökkent.
A kormányt a járványügyi védekezésben segítő tudósok nem is említették a határok lezárását augusztus 31-ei előadásukban mint hatékony eszközt. Azóta pedig a kormány enyhített is a határzáron a visegrádi országok polgárai, a külföldi vadászok vagy éppen a Szuperkupa-döntőre érkezők érdekében...
Ezzel szemben a szakértők négyszintű megelőzési stratégiát javasoltak a járvány lassítása érdekében:
- A kockázatos kontaktusok számának gyors, határozott csökkentése: távolságtartás, tömegrendezvények korlátozása, zárt térben tartott értekezletek, találkozók elhagyása stb.
- Az egyéni tesztelések azonnali bővítése, ingyenes tesztek elérhetővé tétele az ország minden területén, az új koronavírussal fertőzöttek detektálási arányának drasztikus növelése;
- A detektált új fertőzések és kontaktok lehető leggyorsabb elkülönítése;
- A maszkhasználat kötelezővé tétele az egészségesek körében, zárt közösségi terekben.
Az első pontból nem látunk sokat megvalósulni, bár a szociális intézményeket lezárták kedden a tiszti főorvos utasítására. A tesztek száma ugyan nőtt az utóbbi napokban – átlagban 7-8 ezer közötti a kiértékelt minták napi száma, ami még mindig elmarad a regionális átlagtól, és attól a szinttől is, amit szakértők javasolnak –, de brutális túlterhelésről szivárognak hírek, ezért most próbálják növelni a mintavételi kapacitást.
Közben az is kiderült, hogy a kontaktuskutatás sem megy zökkenőmentesen.
A maszkhasználat boltokban és a tömegközlekedésen továbbra is kötelező, illetve több munkahelyen is megkövetelik, de ezzel kapcsolatos általános szigorításról egyelőre nem volt szó, Budapesten viszont büntethetik az arctakarás nélkül utazókat.
A kormánytagok kommunikációja alapján egyértelmű, hogy kijárási korlátozásokat nem szeretnének bevezetni, mert még egy a második negyedévben tapasztalthoz hasonló gazdasági visszaesést nem heverne ki az ország. A határok lezárása viszont nem helyettesíti a korlátozásokat, a szakértők tanácsait pedig nem, vagy nem időben követi a kormány - írja a lap.
