Ugrás a cikkhez
Reklám

Az anyagi ellehetetlenülés veszélye fenyegeti Gyöngyöspatát – figyelmeztetett a hét végén a térség országgyűlési képviselője. Horváth László szerint a következő két hétben a település éves költségvetésének kétszeresét kellene kifizetnie hatvankét cigány gyereknek és családjuknak, amiért a helyi iskola néhány éven keresztül szegregált oktatást folytatott. A sérelmi pénzt egy Soros-hálózathoz köthető alapítvány perelte ki - írja a Magyar Nemzet.



A szegény jogsértettek 2018-ban, az elsőfokú tárgyalás szünetében (fotó: Hajdú D. András)

Százmillió forintot kell átutalnia a jövő hét végéig a Kúria döntése értelmében Gyöngyöspata önkormányzatának és a területileg illetékes Hatvani Tankerületi Központnak több mint öttucatnyi cigány fiatal és családjaik "kártalanítására", amiért a helyi általános iskolában éveken át elkülönítve oktatták a cigányokat, s ezzel "megsértették a jogai­kat". Az ügyben a Debreceni Ítélőtábla szeptemberben hozott jogerős határozatot, amely ellen az érintettek a legfelső bírósághoz fordultak, egyúttal fizetési halasztást kértek, ám a beadványukat indoklás nélkül elutasították. Az ítélet végrehajtása viszont a csőd szélére sodorhatja a települést.

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az önkormányzatnak mint korábbi intézményfenntartónak január 17-ig több mint nyolcvanmillió, míg a jelenlegi fenntartónak, a tankerületnek közel húszmillió forintot kell előteremtenie. – Ez az összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek duplája, amely drámai módon érinti a települést – mutatott rá a politikus, egyúttal jelezte: a helyzet megoldásához segítséget kért a kormánytól. A bírósági ítélet – hangsúlyozta a képviselő – sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó, és zöld jelzést adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának. Horváth ugyanis attól tart, a döntés precedenst teremt, s szerinte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által indított eljárásnak eleve ez volt a célja. – A Soros-hálózat által támogatott szervezet biztosította a hosszas jogi procedúrához szükséges feltételeket, így a jogi képviseletet is, hogy elérjék a szegregáció beárazását – fogalmazott.

A fideszes szerint is rossz a szegregálás

Az ügy előzményeiről szólva elmondta: az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a helyi iskola pedagógiai gyakorlatát "egy rendkívül feszült, az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző" időszakban. A tantestület ebben a kényszerhelyzetben "rossz választ adott", ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak; a 2011–2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltást követően a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt – tette hozzá.

Íme néhány példa a "feszült helyzetre":

Érdemes felidézni, a Soros Nyílt Társadalom Alapítványok Hálózata által éveken át bőkezűen támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak több hasonló akciója is volt az elmúlt években. A legnagyobb visszhangot a huszártelepi görögkatolikus iskola elleni, belföldön sikertelen hadjáratuk keltette, hiszen ott az egyház és a humántárca akkori vezetője, Balog Zoltán mellett a szülők és a cigány vezetők egy részével egy­aránt szembekerültek. Kaposváron viszont sikerült elérniük a Pécsi utcai általános iskolát.

Az alapítvány tevékenységét akkoriban az Országos Roma Önkormányzat elnöke is elítélte. A Magyar Időknek úgy nyilatkozott: "Azok a szervezetek, amelyek ezekben az ügyekben felszólaltak, nem a cigányság képviselői. Csak a botránykeltésben érdekeltek. Sajnos időnként eredményesek, mint a kaposvári iskola ügyében. Jómagam Balog Zoltán miniszter úrral értek egyet, aki kiállt a huszártelepi iskola mellett. Mert mi az, hogy szegregáció? Miért rossz az, ha helyben van az iskola, ha valami pluszt ad a gyereknek, ha segíteni akar neki leküzdeni azt a hátrányt, amit otthonról örökölt? Mi a rossz abban, ha a gyerek, a szülők, a pedagógus és egy település vezetése egyetért abban, hogy milyen oktatást, milyen iskolát akar? Szerintem a döntést nem az úgynevezett jogvédőknek kell meghozniuk, hanem azoknak, akik érintve vannak. A hangzatos jelszavak helyébe a tetteket, az életszerű együttműködést kellene állítani, és ez az, amit ezek az iskolák megtettek."

A Mi Hazánk igenis szegregálna

Alább olvasható Dúró Dóra, a legtöbb Facebook-követővel rendelkező női politikus bejegyzése:

Igazságot Gyöngyöspatának!

Rasszizmussal és szegregációval vádolták a gyöngyöspatai iskolát, és a jelenlegi kormánynak és igazságszolgáltatásnak köszönhetően meg is nyerték a pert. Mondhatnánk, hogy a régi recept, ám az évek múlásával egyre csak súlyosbodik a probléma, aminek gyökere, hogy a cigányságról folytatott közéleti diskurzust harminc éve a "politikailag korrekt" liberális véleményformálók uralják, és azonnal gyűlölködőnek nyilvánítanak mindenkit, aki például megkérdőjelezi az integráció minden áron való erőltetését. Pedig a király meztelen.

A perben megszólalt pedagógus például elmondta, hogy tizenegy éven át nem volt olyan szülői értekezlet, amin megjelentek volna a szülők - és az állam semmit nem tesz. Korábban javasoltam azt is, hogy az ilyen családok se kapjanak családi pótlékot a gyerek után, ám hiába: a Fidesz a balliberálisokkal együtt leszavazta. Nagyon fontos azt is látni, hogy elmondása szerint az elkülönítés alapja a tanulási nehézség volt elsősorban, illetve az elviselhetetlen magatartású gyerekekkel bánt másképp. Nem azért, mert éppenséggel cigány gyerekek voltak. És itt van a kutya elásva: ha a képességeiknek megfelelően, de az átjárás biztosításával alakítanak ki osztályokat, akkor rögtön megbélyegzik őket. Az már csak a hab a tortán, hogy a most az iskolát perlő diákok szülei közül többen csak jegyzői nyomásra voltak hajlandók egyáltalán iskolába íratni a gyerekeiket.

A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely szerint ennek véget kell vetni. Nem tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne a cigány gyerekek oktatásával, hiszen évről évre nagyobb a probléma. A gyakorló pedagógusok véleménye, tapasztalata kell hogy előnyt élvezzen a belpesti liberális megmondóemberekkel szemben. Igenis ki kell mondani, sőt törvénybe kell iktatni, hogy vannak olyan esetek, amikor a szegregáció mindenkinek jobb megoldás. És látni kell, hogy a szülők együttműködése, a családban történő tanulásra és munkára nevelés nélkül nem lehet eredményt elérni, legyen bármilyen az iskola. De a liberálisok tiltakoznak, a Fidesz hallgat. Csak a Mi Hazánk szegregálna.

Frissítés: a Kúria pontosít: nincs újabb döntés, csak éppen ki kell fizetni a pénzt a parazitáknak...

Nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben – közölte a Kúria az MTI-vel hétfő este.

Közleményük szerint a Kúria 2015. március 25-én hozott ítéletével fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult. Abban az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést.

A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben. A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg. Ebben az ügyben tehát közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket.

A tábla jogerős ítélete ellen még tavaly a Kúriára felülvizsgálati kérelem érkezett. Az ügy még folyamatban van, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűztek ki. A jogerős ítélet végrehajtását pedig a Kúria nem függesztette fel, az erre irányuló kérelmet a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján elutasította 2019. december 16-án – közölték.

Szombati sajtótájékoztatóján a Soros-hálózat pénzszerző akciójának nevezte a térség fideszes országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai iskola szegregációs ügyét. Horváth László azt mondta, hogy a Kúria döntése értelmében a jogerős bírósági ítéletet végre kell hajtani.

Korábban írtuk:

- A demokrácia diadala: évenként 500 ezres "kártérítés" az osztálytársaikat terrorizáló fiatal cigánybűnözőknek

- Győztek a cigány terroristák szülei Gyöngyöspatán: leváltották a velük szembeszálló iskolaigazgatót

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából