A kormány javaslata szerint bevándorlási különadót kell fizetniük a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé ma kerülő adótörvény – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

A betolakodókat segítő "civilek" jelképévé vált Zsohár Zsuzsa és az ő szíriai szerelme

"A kormány minden lehetséges eszközzel szeretné megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól. A kormány a határkerítés, a megerősített határvédelem, a jogi határzár mellett újabb intézkedéseket tart szükségesnek Magyarország védelmében. A migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és az illegális migráció szervezését büntető Stop Soros törvénycsomag mellett, adópolitikai eszközökkel is fel kívánunk lépni a migráció szervezése ellen" - írja a minisztérium.

A közlemény szerint az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd.

A 25 százalékos különadó eredetileg a Stop Soros törvénycsomag része lett volna. 2018 januárjában, a választási kampány indításaként jelentették be, hogy Stop Soros néven olyan törvénycsomag készült, amely korlátozná a migrációval foglalkozó és a külföldi támogatással működő "civil" szervezetek tevékenységét.

A javaslatot 2018 februárjában megtárgyalta az Országgyűlés, de a döntést a választások utánra halasztották. A 2018. május 29-én beterjesztett újabb javaslat néhány ponton enyhébb lett a korábbi terveknél: nem kötelezi illetékfizetésre a szervezeteket, viszont önálló tényállássá teszi a Btk-ban az illegális bevándorlás segítését. A 25 százalékos különadó most az adótörvény részeként kerülhet a parlament elé.

Az majd csak az adótörvény tervezetének szövegéből fog kiderülni, hogy pontosan milyen szervezetekre és milyen adóalapra vonatkozik majd a különadó, ugyanakkor azt tudni lehet, hogy az illetéket hogyan képzelték el.

A Stop Soros végül elvetett verziójának meghatározása szerint az az alapítvány vagy egyesület minősült volna illegális migrációt támogató szervezetnek, amely "az Európai Unióban nemzetközi védelem megszerzése iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kérelmező Magyarország területére történő jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását" szponzorálja.

Az ugyanakkor nem derült ki, hogy konkrétan ezek melyik szervezetek lennének, csak Lázár János kormányinfón elhangzott tájékoztatásából derült ki, hogy azokra a szervezetekre vonatkozott volna a törvény, amelyek a tranzitzónában vagy annak környékén tevékenykednek, például jogsegélyt nyújtanak az ott tartózkodó külföldieknek.

Ezeknek a szervezeteknek regisztrálnia kellett volna a törvény alapján magukat az államnál, majd pedig a külföldi támogatásaik negyedét illeték formájában az államkasszába kellett volna fizetniük.

Frissítés: itt vannak a részletek

Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt az adócsomagot, amelyben egy teljesen új és szokatlan adónemet is bevezetnének: a 25 százalékos bevándorlási különadót.

Az adó kivetésének indoklásában leírják, vannak bizonyos szervezetek, amelyek a bevándorlást különféle eszközökkel segítik, miattuk pedig több pénzt kell fordítani a közös kasszából határvédelemre. A kormány úgy véli, hogy a "közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze", hogy az egész társadalom viselje azokat a költségeket, amelyeket ezek a szervezetek okoznak a tevékenységükkel, indokolt rájuk különadót kivetni, és legalább részben abból finanszírozni ezeket a többletköltségeket.

Az adókötelezettség kiterjed "a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától". Továbbá az érintett, "Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására is", függetlenül attól, hogy a szervezet hol folytatja tevékenységét.

Mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek? A javaslat szerint ide tartoznak:

• a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, médiaszemináriumok folytatása, az abban való részvétel
• hálózatépítés és működtetés
• a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda-tevékenység,
• ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik.

Bevándorlás pedig eszerint "emberek véglegesnek szánt áttelepülése lakóhelyük szerinti országból más országba." A bevándorlás fogalmába nem tartozik bele a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése.

A kormány szerint az adó alapja és mértéke igazodik ahhoz a hatáshoz, amit a bevándorlást segítő szervezet fejt ki. "Ezért az adó alapja az anyagi támogatás, például az átutalt pénzösszeg, juttatott ingóság összege".

• Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely egyben legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig (az adóbevallására nyitva álló törvényes határidő utolsó napjáig) köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette.
• Ha a támogató szervezet e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje (a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet) válik adóalannyá. Ebben az esetben a támogatás nyújtását követő második hónap 15. napjáig kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adó önadózással teljesítendő, azaz az adóalanynak kell megállapítania a fizetési kötelezettséget, bevallania és megfizetnie azt.
• Ha nem fizetnek, a NAV végez ellenőrzést, szankcionál és hajtja be a meg nem fizetett adóösszeget.
• Nem minősül adóalanynak a párt és a pártalapítvány, illetve az a szervezet sem, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja.

(Index nyomán)