A fő vádlott által bejelentett feljelentéssel kezdődött meg kedden reggel, több hónapos csúszás után a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és tizennégy társának másodfokú pere a Fővárosi Ítélőtáblán.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A tetemes késedelem egyik fő oka az volt, hogy az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék több mint fél éven át képtelen volt írásba foglalni a 2016 augusztusában kihirdetett, nem jogerős ítéletet, noha az írott határozat elkészítésére törvény szerint legfeljebb hatvan nap állt volna rendelkezésre. A döntést végül tavaly májusban kézbesítették. Kenéz Andrea törvényszéki tanácsvezető bíró a szembetűnő mulasztás miatt távozni kényszerült. Lemondását már februárban benyújtotta.

Hamisított ítélet?

Budaházyék azért tettek feljelentést tavaly decemberben, mert a határozat kézbesítése bőven az után történt meg, hogy Kenéz szolgálati jogviszonya megszűnt.

Felmerül tehát annak gyanúja, hogy az írásbeli ítéletet legalább részben nem az a bíró készítette, aki aláírta, magyarán az egy hamis közokirat – fejtegette Szikinger István, Budaházy György ügyvédje. Feljelentésük nyomán az ügyészség nyomozást folytat – legalábbis erre utal, hogy azt nem utasították el. Szikinger azt szerette volna, ha az ítélőtábla felfüggesztené az eljárást addig, amíg a törvényszéki határozat hamis mivoltának kérdésében döntés nem születik.

Lassó Gábor tanácsvezető bíró félórás tanácskozás után kijelentette, felfüggesztésre nincs szükség. Hozzátette, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy az elsőfokú döntés bűncselekmény révén született, az perújításra ad majd lehetőséget.

Budaházy György a tanács elnökével szemben kizárási indítványt terjesztett elő elfogultság miatt, mivel a bíró korábban részt vett az előzetes letartóztatásával kapcsolatos döntéshozatalban. Ügyvédje, Szikinger István nem csatlakozott védence előterjesztéséhez, de megjegyezte, „nem elegáns”, hogy nem olyan bíró vezeti a tanácsot, aki még egyáltalán nem járt el az ügyben. Lassó kijelentette, nem érzi magát elfogultnak, de az indítványt továbbítja a táblabíróság elnökéhez. A Lassó-féle tanács egyébként a korábbiakban minden vádlott esetében súlyosított a kényszerintézkedésen.

Abszolút hatályon kívül helyezési ok

A Kenéz Andrea által másfél éve kihirdetett döntéssel nem csak a határidő sokszoros túllépése volt az egyetlen probléma, hanem az is, hogy úgy szabott ki a törvényszék Budaházyra igen súlyos, 13 év szabadságvesztést, hogy az ítélet szóbeli indoklásából minden kiderült, csak az nem, hogy a bíróság szerint mit követett el pontosan, s hogy ezt milyen bizonyítékok támasztják alá. Pedig lett volna mire reagálni, Szikinger István első fokon mintegy ötórás védőbeszédet tartott, komoly aggályokat felvetve az eljárás kapcsán. Ezekre Kenéz nem reagált, noha a rövid szóbeli indoklás lényege éppen az lenne, hogy kételyeket eloszlatva tömören világossá tegyék, mi alapozza meg a döntést.

Szikinger szerint az elsőfokú ítéletet egyébként is hatályon kívül kell helyezni, mert a törvényszék az eljárás egy részét a nyilvánosság kizárásával folytatta le, amire nem volt törvényes indoka. Szikinger a Magyar Nemzetnek leszögezte, e tekintetben mérlegelésnek sincs helye, abszolút hatályon kívül helyezési okról van szó.

Schiffer András a teremben

A keddi táblabírósági tárgyaláson – szokott módon – megjelent Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője, valamint Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselők. Új arc volt a hallgatóság soraiban Schiffer András, az LMP volt társelnöke, aki jelenleg ügyvédként dolgozik. Elmondta, azért jött el, mert nevetségesnek tartja, hogy egyszerű erőszakos bűncselekmény-sorozat kapcsán terrorizmust állapítanak meg, miközben 2006 őszén látott, nyilvánvaló állami terror kapcsán még csak meg sem gyanúsítottak senkit.

A Budaházyék elleni terrorvád lényege, hogy az ügyészség szerint a vádlottak – a Magyarok Nyilai nevű szervezet tagjaiként – követtek el Molotov-koktélos, benzines támadásokat baloldali politikusok lakóházai, pártok irodái, illetve szórakozóhelyek ellen, valamint megverték Csintalan Sándort, és megrongáltak egy bankautomatát. Egy autóban, melyben a vádlottak ültek, állítólag labdába rejtett robbanószert talált a rendőrség. A védelem szerint egyrészt a vádbeli cselekményeket nem a vádlottak követték el, másrészt azok nem terrorcselekményt, hanem enyhébb bűncselekményeket – főleg rongálást – valósítottak meg. Az egyik vádlott kiemelte, hogy az egész vád olyan tanú, Soós Tibor vallomásaira alapul, aki többnyire maga is csak hallomásairól számolt be, közvetlen, és főként tárgyi bizonyítékok lényegében nincsenek. Mint mondta, hiába kereste az ítéletben, hogy őt milyen bizonyítékok terhelik. „A védekezésemet az ítélet egyszerűen kifelejtette” – tette hozzá, majd hosszan kritizálta a vádirat pontjait.

A Budaházy-ügy nyomozása még 2008-ban indult. Ha Szikinger szándékának megfelelően hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és új eljárást rendelnek el, akkor idén sem várható jogerős lezárás.

(MNO nyomán)

Skrabski Fruzsina: nem hagyhatjuk, hogy így meghurcoljanak mellettünk embereket

Frissítés: Gaudi: baljósak az előjelek

***

Korábban írtuk: Morvai: bűncselekményt követhettek el a hatóságok Budaházy-ügyben - tudósítás a másodfokú tárgyalásról

Ma kezdődött a Budaházy György és társai-ügyben a másodfokú büntetőtárgyalás. Mint ismeretes, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon „terrorcselekmény” miatt. A Hunnia-csoporthoz tartozó társai összesen 125 év fegyházbüntetést kaptak.

A másodfokú eljárás elején Budaházy György és védője az eljárás felfüggesztését kérte két okra hivatkozva: egyfelől becsatolták azt a feljelentést, amit azon okból nyújtottak be az ügyészségnek, mert álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet gyakorlatilag egy hamis közokirat, amelyet nem Kenéz Andrea bírónő írt. Mint ismeretes, az elsőfokú bíróság messze túllépve a rendelkezésére álló határidőt hozta meg döntését, az előadottak szerint akkor, amikor a bíró már lemondott pozíciójáról, és elhagyta a bíróságot, azaz nem volt bíró. Az előadottak szerint tehát gyakorlatilag azért kezdeményeztek büntetőeljárást Budaházyék, mert az elsőfokú ítéletet nem a bíró írta a valóságban.

Büntetőjogászként számomra is megrettentő tapasztalat volt az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése. Emlékezetes: az ügyész úgy hallgatta meg az 17 vádlottra vonatkozó - a későbbiekben 320 oldalon leírt - ítéletet, hogy közben egyetlen sort nem jegyzetelt, és ki sem nyitotta a laptopját. Ehhez képest pár perccel később kinyitotta a laptopját, és egy igen részletes, láthatóan előre megírt fellebbezést terjesztett elő. Magam is feljelentést tettem ekkor, hiszen annyira egyértelműnek látszott, hogy az ügyésznek - valamilyen rejtélyes okból - már a rendelkezésére állt az ítélet. A bíróság ezekben a percekben dönt arról, hogy felfüggeszti-e a másodfokú eljárást arra tekintettel, hogy az ügyben ismeretlen tettesek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. A másodrendű vádlott ügyvédje Manger Marcell pedig ezért kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, mert álláspontja szerint a magyar törvény a „terrorcselekmény” fogalmáról alkotmányellenes, illetőleg európai uniós kötelező normába ütközik.

Az utóbbival a magam részéről jogászként messzemenően egyetértek. Nem is kell jogásznak lenni ahhoz, hogy összehasonlítsuk, az Európai Unió - Magyarországra is kötelező - 2002. évi kerethatározatát, amelyben leírja a terrorcselekmény kötelező fogalmi elemeit. Ettől lényegesen eltér a magyar Büntető Törvénykönyv szabályozása - a hatályos törvényben éppúgy, mint az ügyben irányadó 1978. évi IV-es törvényben. Annak bizonyításául, hogy ez a különbség mindenki számára nyilvánvaló, kérem, hasonlítsák össze a két jogi normát, és írják meg álláspontjukat arról, hogy mi a lényeges különbség a kettő között.

A jogszabályok szövegét itt olvashatják.

Köszönettel és szeretettel:

Morvai Krisztina

Frissítés: A bíróság mindkét indítványt elutasította, így a tárgyalás folytatódik.

Kapcsolódó: Budaházy: megbukott a vád - az volna a legjobb, ha bizonyítottság hiányában felmentenének