Kötelezettségszegési eljárás megindításáról dönt kedden az Európai Bizottság három közép-európai tagállam, Magyarország, Lengyelország és egyes források szerint Csehország ellen is, mivel nem hajtják végre a menedékkérők elosztásáról korábban hozott döntést – írja a Reuters hírügynökség saját EU-s és diplomáciai forrásaira hivatkozva. Az első következmény az úgynevezett felszólító levél kiküldése lesz.




A Reuters kérdésére egy brüsszeli szóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten a német Der Spiegel lapnak utalt erre, amikor azt mondta: jogi eljárásokkal fognak szembesülni, akik nem vesznek részt a kvótarendszerben. Úgy fogalmazott, ez nem fenyegetés, de világossá kell tenni, hogy végre kell hajtani a döntéseket. Az európai szolidaritás ugyanis nem lehet egyirányú utca – mondta Juncker.

Ha ez valóban így történik, az az európai migrációs viták eszkalálódását jelenti. Az Európai Tanács még 2015 szeptemberében döntött arról, hogy 160 ezer menedékkérőt kell áthelyezni egy kvótarendszer szerint Olaszországból és Görögországból – Magyarországra a kvótarendszer alapján 1294 fő jutott volna. Ez nem jelentene automatikusan menekültstátust, hanem azt, hogy a kérelmeket a fogadó országnak kell elbírálnia, illetve az eljárás idejére ellátnia a menedékkérőket.

Magyarország a kezdetektől elutasította a rendszert.

Csehország a határozat szerint rá jutó 2691 emberből mindössze egy tucatot fogadott be, de júniusban a kormány közölte, hogy több ilyenre nem kerül sor.

A 2015-ös határozatot a tagállamok csak részben hajtották végre, eddig a 160 ezer helyett csak kevesebb mint 21 ezer embert helyeztek át. A kvótarendszer ellenzői szerint ez a megoldás meghívó lenne az Európába vágyó migránsoknak, illetve – ezt szokta hangsúlyozni a magyar kormányzati kommunikáció is – elvenné az államok jogát, hogy maguk mondják meg, kit engednek be a területükre.

„Amíg én állok itt, és én vagyok Magyarország miniszterelnöke, addig a déli határon is állni fog a kerítés, és elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Amíg az ország demokratikus alapokon áll, nem engedjük, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen a jogainkból” – mondta hétfői napirend előtti felszólalásában, a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, könnyen lehet, hogy már a háttérben megindult folyamat tudatában.

(MNO nyomán)

Frissítés: Szijjártó azt ígéri, nem engednek a zsarolásnak

A magyar kormány zsarolásnak és európaiatlan magatartásnak tekinti, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben napirend előtt, hangsúlyozva: a kabinet nem enged a zsarolásnak.

Hangsúlyozta: még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem.

Közölte: nem engednek a hatáskörein jóval túlterjeszkedő Európai Bizottság zsarolásának, “kifejezetten európaiatlan magatartásának”, nem engedik meg, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen. Szijjártó Péter szerint a bevándorlási válságnak a kiváltó okait kell kezelni. A legfőbb kiváltó ok az Iszlám Állam terrorszervezet, amellyel szemben rendkívül széles körű nemzetközi összefogás jött létre – tette hozzá.

A miniszter közölte, az Egyesült Államok vezette globális koalíció az elmúlt időszakban komoly sikereket ért el: visszafoglalta az Iszlám Állam által elfoglalt területek 62 százalékát Irakban és 30 százalékát Szíriában.

Elmondta, Magyarország büszke lehet a magyar katonák szerepvállalásra a terrorizmusellenes koalícióban. Több mint ötszáz magyar katona szolgált eddig Irakban a parlament 2015-ös felhatalmazása alapján – részletezte.

Úgy fogalmazott: “büszkék lehetünk arra mindannyian, hogy azon 27 ország közé tartozunk a világon, akik valódi katonákat küldenek ebbe a terrorizmus elleni nemzetközi harcba”. Szijjártó Péter értékelése szerint a civilizált világ célja nem lehet más, mint az Iszlám Állam legyőzése, és ezzel nemcsak a migráció egyik kiváltó okát kezelik, hanem egész Európa és Európa szomszédságának biztonságát is jelentősen javítják.

A miniszter elmondta, az új amerikai adminisztráció új lendületet adott az Iszlám Állam elleni küzdelemnek, a NATO pedig a közelmúltban döntött arról, hogy csatlakozik a terrorszervezet elleni koalícióhoz. A világ legbrutálisabb terrorszervezetének tevékenységét már az európai emberek is érezhetik a bőrükön: a migrációs nyomás mellett a terrorfenyegetettség is a mindennapok részévé vált – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter közölte, a magyar kormány az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását. Hozzátette: az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolják, valamint kezdeményezik a területi mandátum kiszélesítését Irak egész területére.

A miniszter elmondta, azt is javasolják, hogy a katonai kontingens őrzés-védési, csapatkísérési, kiképzési feladatok mellett katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat is elláthasson. A mandátum 2019 végig szólna – ismertette.

(MTI)

Korábban írtuk: Juncker kötelezettségszegési eljárást ígér hazánknak, amiért nem kérünk a muszlim hordájukból