Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből, ami nagy feszültséget szül, és sokan megtagadják a munkát - írta a Magyar Nemzet.
A lap Székely László ombudsman (értsd: muszlim- és buzijogi biztos - a szerk.) legújabb, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tapasztaltak alapján összeállított jelentésére hivatkozva azt írta, a börtönévek alatt végzett munka nem számít járulékalapot képző jövedelemnek, így a börtönben ledolgozott évek sem számítanak bele a szolgálati időbe a nyugdíjjogosultságnál, ami az elítéltek szabadulása után hatalmas egzisztenciális problémához vezet.
Lehet, hogy csak előrelátó, és az övéinek akar már most jobb feltételeket teremteni a börtönévekre
Az alacsony fizetéseket a Belügyminisztérium (BM) azzal indokolta az ombudsmannak, hogy a büntetés-végrehajtásnál foglalkoztatottak munkáltatásánál sajátos többletköltségek vannak, amelyek jelentős terhet rónak az állami költségvetésre. A szaktárca leszögezte, hogy a fogvatartottak által végzett munka eredménye még a ráfordított költségeket sem fedezi.
Székely László igazságos bérezési rendszer kialakítását sürgette, és úgy vélte a fogvatartottak szociális biztonságához fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, hogy a börtönben végzett munka nem számít bele a szolgálati időbe. Ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, fontolják meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását.
(MTI)
Kapcsolódó:
- Megtámadta az ombudsman Toroczkai rendeletét - "a müezzin szakrális magatartást tanúsít"
