Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap este ideiglenes intézkedésként megtiltotta, hogy nyolc - állítólag - tizenéves migránst és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt, a "Magyar" Helsinki Bizottság "ügyfeleit" átszállítsák a szerb határ menti tranzitzónákba.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint "egyáltalán nem károsak a menekültek"
Az intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc "gyereket" és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket - közölte a Helsinki Bizottság.
A strassburgi bíróság beavatkozását a kontinensfoglalókat védő szervezet indítványozta múlt pénteken és tegnap délelőtt.
Közleményükben azt írták, a strassburgi bíróság válasza már csak azért sem késlekedhetett, mert ma lépett hatályba az új határőrizeti szabályozás. Ez alapján mindegyik, "nyilvánvalóan sérülékeny", ezért egyedi bánásmódot igénylő "ügyfelüket" nyitott táborból bármelyik pillanatban a déli határszakaszon lévő konténerfogdába zárhatták volna.
"Az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába" - írták.
A bíróság az "ügyfeleik" panaszát kiemeltként kezeli, és kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig kell választ adnia. A strassburgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja.
A tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás? Vajon a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, s ha igen, mi lenne annak a jogi alapja?
Hozzátették, hogy ahogyan a strassburgi bíróság március 14-i ítélete a két bangladesi "menedékkérő" ügyében, a mostani ideiglenes intézkedés is igazolja a Helsinki Bizottság, illetve más, hazai és nemzetközi szervezetek sorozatos figyelmeztetését. (Részletesebben erről itt: Ahmedék javára döntött Strassburg: hatmilliós kártérítést kellene fizetnünk nekik, amiért nem engedtük őket a 15 éves magyar lányok közelébe)
"Már 2015 szeptemberében felhívtuk a kormány figyelmét a szabályozás jogellenességére. A ma hatályba lépő rendelkezések pedig – megsértve az Alaptörvényt és az Európai Emberi Jogi Egyezményét, illetve az uniós jogot , fittyet hányva az emberiességre és ésszerűségre – figyelmen kívül hagyják a menedékkérők személyes körülményeit, és előírják minden kérelmező, így a 14 év feletti gyerekek jogellenes fogva tartását anélkül, hogy biztosítanák a megfelelő befogadási körülményeket".
"A kormány mindeddig nem állt elő érdemi érvekkel, amely álláspontját jogilag alátámasztanák. Ám most is kiderült: hiába az intő szó, menekültügyben a kormány nincsen tekintettel vállalt emberi jogi kötelezettségeire és a jogállami értékekre. A Helsinki Bizottság a jövőben is kiáll menedékkérő ügyfelei mellett, és minden hatékony jogi eszközt felhasznál arra, hogy a mostani jogtipró szabályokat mihamarabb korrigálják" - áll a migránssimogatók közleményében.
(HVG korrigálva)
Frissítés: nem kaptak hivatalos értesítést
A Belügyminisztérium (BM) nem kapott hivatalos értesítést a Magyar Helsinki Bizottság közleményében szereplő, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) hétfőn meghozott állítólagos intézkedéséről. A tárca nem tud nyolc "tinédzser" és egy veszélyeztetett terhes migráns átszállításának felfüggesztéséről hozott jogerős határozatról.
A BM közleményében arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság, amely a kilenc menedékkérőt képviseli, a nap folyamán ugyancsak közleményben azt írta, ideiglenes intézkedésként az EJEB hétfő este megtiltotta, hogy nyolc "tinédzsert" és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a magyar-szerb határ menti tranzitzónába vigyenek.
A BM azt írta: miután migránsok átszállításáról egy esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni. Úgy folytatták: a Magyar Helsinki Bizottság újabb “túlbuzgó akciója” egyértelműen a kedden életbe lépett megerősített jogi határzár “elvtelen támadására” irányul. A megerősített jogi határzár célját támadja, hogy senki ne lépjen ellenőrizetlenül Magyarország és az Európai Unió területére – fűzték hozzá.
Ismertették: a Helsinki bizottság pénteken fordult az EJEB-hez azt állítva, hogy kilenc ügyfelét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tranzitzónába akarja szállítani. Közölték: ugyanakkor nem létezik olyan döntés, amellyel szemben a Magyar Helsinki Bizottság a Bírósághoz fordult. Az a jogszabály sem volt hatályos, amelyre hivatkozva kérték a magyar hatóságok döntésének felfüggesztését.
(MTI)
Korábban írtuk: Kossuthhoz és Bartókhoz hasonló "nagy formátumú" menekültekről hazudoznak liberálisék, közben Árpádot és József Attilát gyalázzák
